Hétfőn reggel mentünk vissza Balcsira.
Először minden áron Alcsival akartam menni.Hiába mondták,hogy nem Alcsival megyünk,hanem a Lilla,Szabi,Klaus Adri lesz ott.Én akkor is csak Alcsit akartam.
Nem együtt indultunk,mert ugye nekünk kajánk nem nagyon volt itthon,de Anya már hajnalban kelt(miattam)és csinált egy kis harapni valót,de még így is be kellett ugranunk Auchanba,meg tankolni.
Nem sokkal a csapat érkezése után értünk oda.Odafele aludtam egy keveset.
Először kicsit félős voltam,de aztán annyira belejöttem,hogy már mindenkivel szóba álltam,sétálni jártunk Zsuzsa nénivel,fürcsiztünk sokat,játszottunk Lillával.
Vele is volt pár vita a játékaimon,de azért Anya mindig elsimította a dolgokat.
Szabit nagyon csíptem,annyira édi kis srác,hogy teljesen levett a lábamról,no nem csak engem,mindenkit.
Este előbb indultunk,mert Apa ment dolgozni éjjelre.Ez viszont nekem annyira nem tetszett,hogy olyan hisztit vertem le amilyet még soha.Apa vett fel,de Őt is csíptem rúgtam,meg harapni is akartam,de Anya jött mögöttünk,és már fenyített is.
Az autóba sem akartam beülni,majdhogynem,úgy kötöztek le,aztán Anya próbált csillapítani,de eredménytelenül.
Még jó darabig üvöltöttem aztán elhallgattam és elaludtam.
Hazafelé megálltunk az Auchannál Apa beszaladt dinnyéért,de nekem az sem tetszett,folytattam ahol abbahagytam.
Anya kivett,és próbálkozott figyelem eltereléssel.Rátapintott az érzékeny pontomra,mert Állat és autó kombinációjában mutatott egy oroszlános autót ami bejött.
Utána már nem volt gond.
Még Mamiékhoz is beugrottunk,először ott is kicsit nyügi voltam,de aztán helyre állt a béke.
Az este már egész zavartalanul telt.
Képeket feltettük a nyaralós albumba.
Kedden reggel ,Anya ébresztett és mentünk a védőbe.
Anyát meg a tesót nézte az Éva néni,de közben a harapást is megbeszélték.
Éva néni azt tanácsolta Anyának,ha Őket harapom harapjanak vissza.Azt hiszem nem próbálkozom többet.
Tesóval minden oké,bár kicsit megszívatott minket,mert annyira elbújt,hogy nem volt meg a szívhangaj.De egy kicsit kimentünk,és Én megsimogattam akkor már elő is bújt,és hallottam is hogyan dobog a kis szíve.
Utána mamiékhoz mentünk,már vártak Uncsikák is bennünket.
Egész de.-öt játszottunk és alig akartam még haza jönni is.De Anya mondta,hogy jön Alcsi,és már indultam is.
Hazafelé,csörgött Anya telója,és rögtön kérdeztem ki az?
Mónika volt.Vágtam is a témát,hogy Apa megy hozzájuk.Mikor haza értünk nem voltam hajlandó kiszállni az autóból,így mentünk minden.
Míg Apa meg Zsolti megbeszélték a dolgukat mi játszottunk,majd haza jöttünk és jött is Alcsi.Bár Én már közben is levertem a hisztit,mert Apa nem arra kanyarodott amerre Én akartam.
Sajnos a játékaim miatt megint volt vita,de két büntetés után már tudtam merre hány lépés és jót játszottunk Alcsival.
Este megint normálisan viselkedtem.
Szerda.
Reggel korán ébredtem,mert Anya nem volt mellettem.
Megint mentünk Seregélyesre.
Papa meg Mama leléptek,mi meg megint jót játszottunk az Uncsikkal.
De azért nagy volt ám az öröm mikor hazaértek a Papiék,mindhárman szaladtunk eléjük.
Ebédeltünk,és utána bementünk a Dédiékhez.Ott is megvolt a kezdeti szégyenlősség,de hamar oldódtam,nem volt gond.
Utána jöttünk is haza,mert megint fáradt voltam,és megint kezdtem a hisztit.
Megint üvöltöttem a kocsiban mint a sakál,de aztán pisilnem kellett menet közben,megálltunk és akkor abba is hagytam,majd elaludtam.
Majdnem két órás szunya után jókedvűen ébredtem.
Összeszedtük magunkat,és mentünk be Alcsiékhoz,mert Apa segít a Zsoltinak,mi meg addig Alcsival játszunk,persze szigorúan szülői felügyelet mellett.
Most is volt vita bőven,és sajnos a harapós kór is tovább terjedt.Alcsi megharapta az Anyukáját.
Ő sem csinált eddig soha ilyet,és most azért mert Én megharaptam.........áááááááá
Már kezdtünk fáradni és elég sokat civakodni,mikor abbahagyták Apáék a melót,és jöttünk haza.
Most Anya volt az a galád aki nem arra kanyarodott amerre Én akartam.Erre mit mond,hogy majd ha az én kezembe lesz a kormány akkor megmondhatom,hogy merre menjünk.
Hát kössz Anya.
Sebaj akkor is hisztizek.
Otthon az előszobában lefeküdtem a földre,csapkodtam a cipős szekrény ajtaját,sikerült is jól odacsapni az ujjamat.
Apa oda se mert jönni,mert ahogy közelített még jobban sikítottam.
Aztán mikor Anya beért,elkapta a harci ideg és bevágott a szobába.Akkor meg azért bőgtem mert sötét van.Felkapcsolta villanyt.Akkor meg azért bőgtem mert fájt az ujjam amit odacsaptam.
Na erre jött,hogy viselkedjek már normálisan,meg mi a frászért kell ekkora hisztit leverni,stb.
De az ujjamat azért megnézte,megpuszilta,én bocsánatot kértem Anyától is meg Apától is,és megint minden simán folyt tovább.