2008. november 29., szombat

Hmmmmm....

Részletek nincsenek,mert már megint oly rég írtam,hogy....

Voltunk sokfelé ,meg itthon is.
Vásároltunk,voltunk Baba-mama talin.
Erre emlékszem,ugyanis,hááát most nem igazán éreztem magamat jól.
ugyanis a tali előtt tartották a baba masszázst.És mivel utána nekünk előadás volt a pici babákkal is ottmaradtak.
Az egész szoba be volt terítve matracokkal amin a babák feküdtek.
Nekünk nagyoknak épp csak 2x3 méteres helyünk volt játszani,ráadásul a játékos polc előtt is ott ültek a pici babákkal.
Mit ne mondjak,hogy mi akik jöttünk mentünk volna...meg szegény Anyáink akik ugráltak utánunk össze vissza,hogy nehogy rálépjünk a babákra....meg nem tudtunk azokkal a játékokkal játszani amivel szerettünk volna.
Szóval szégyen ide vagy oda,örültünk amikor a dumálós nénik elhúztak és velük együtt a pici babák is elszállingóztak.Végre szabad volt a terep.Lett is csatatér és gyerek zsivaj egyből.
Mondjuk Én így is előbb haza akartam jönni,Anya nem tudta miért de aztán az alvásom után rájött.
Sírva keltem és sírtam is még vagy negyed órát.De ezzel egy extra cicit is elértem.
Viszont lázas is lettem és még éjjel is az voltam.
Így reggel Anyával meglátogattuk a DOTTOJ nénit.
Nem voltak sokan,normális is volt,és megint bezsebeltem egy csomó ajit.
A torkom piros,meg a légzésem is "érdes"úgyhogy az ajik mellé még kaptam Aktil-t,meg kalcimuskot.
Gyorsan át is mentünk kiváltani Seregélyesre,és milyen jól tettük.Ott volt ugyanis a Keri meg a Dóri is.Képzelhetitek az össze álom manó,és betegség meg minden gondom bajom elszállt egy pillanat alatt.
Szuperül szórakoztunk,kergetőztünk,videókat néztünk,játszottunk.Aztán elmentünk a Patrik elé a suliba is.
Mint egy levakarhatatlan puli kutya loholtam utána amint megláttam.Nem volt ám olyan,hogy cipelni kellett.ÁÁÁÁÁ.Szó szerint rohantam utána.Még az osztályterembe is bementem utána amikor ment a táskáiért.

Látható,hogy hol vagyok?
Felnagyítottam egy kicsit,mert az asztalok közt teljesen eltűntem.

Itt már jöttünk kifele,látszik,hogy mennyire futok.


ez a folyosón van amikor várok a Patrikra.
Visszamentünk a Papáékhoz,ettek,aztán a kávéra már nem sok időt hagytam mert álmos voltam.
Jöttünk is és hoztuk Keriéket is.
Mikor kiszálltak örült ordításba kezdtem a Keri után,aztán Anya magyarázott,miután megértettem akkor meg Anyának kiabáltam sírva.
Miután belefáradtam elaludtam.
De ahogy kivett Anya fel is ébredtem,úgyhogy gyorsan bejöttünk és el is altatott.
Nem tudtam sokáig(negyed óra) durmolni mert a láz felébresztett.
Akkor már 38.8 volt a lázam,úgyhogy kúpot kaptam.
Megjött Apa is,de nagyon nagyon rosszul voltam,semmi és senki nem érdekelt.
Két fürcsi következett.Kiabáltam is rendesen,hogy NEM NÓ(nem jó),de szavaim süket fülekre találtak és csak bizonygatták,hogy nekem akarnak jót.
Sikerült,mert azért fél öt körül már láz mentes voltam.
Akkor jöttek a Mamiék,és az Ő látogatásuk mégtöbbet javított a helyzetemen.
Mamitól tanultam egy új szót:CSÖNNET(csöndet),biztos sokat fogom használni.
Miután elmentek,játszottunk még Anyával,aztán sikeresen termeltem a pelusba.
Ja ráülök a bilire!Egyszer már fél órás ücsörgés után sikerült is bele pisilnem.Tegnap este viszont szintén fél óra után meguntam felálltam,és a gatyába pisisltem.De utána szóltam Apának,hogy PISI.
Rögtön fürcsi,majd küzdelem a Nurofen bevételével,cici és alvás.
Az éjjel már láz mentes voltam.
A hófordulós bejegyzés is elmaradt.
Nem felejtkeztünk el róla,de már elég nagylány vagyok így ezeket már nem tartjuk olyan fontosnak.
Anya szót kér!
Egy rövidke összefoglalót még írok,mert ezek többnyire kimaradnak a bejegyzésekből.
Beszéd.
Talán ez ami a legtöbbet fejlődött az elmúlt hetekben.
Most már mindent mondasz.Van amit csak utánunk,de rengeteg mindent felismersz,mondod magadtól.Aminn nagyon csodálkoztunk az a Tesco volt.Már magát az épületet is messziről kiszúrod,és a feliratot is megismered.Nem hiába,Apád Anyád imád vásárolni,de ezt is biztos Apádtól örökölted.
Használod már a két szó össze kapcsolását is,ilyen például az
el ment - EMENT
és használgatod már az is szót is
Bius is - BIUS IS (ezt tisztán mondod)
Az é rag is már hozzá tartozik a szókincsedhez
APÁÉ,AJÁJÉ,BIUSÉ,
De -hoz toldalékot is próbálgatod csak az még nem megy annyira
papáékhoz - PAPÁÉOZ
Ha valamit akarsz azt szépen elmagyarázod szavakkal,de a MMMMMM és mutogatást is használod még.Mondjuk ezt mondtam a Védő néninek,de azt mondta ez nem baj,sőt egy pszichológustól hallotta,hogy kifejezetten jó dolog,mert .......hosszú.
A lényeg,hogy jó amit csinálsz.
Ha kérünk valamit,(persze ha kedved is van hozzá)pl.vidd ki a pelust,vagy hozzál a fiókból pelust,vagy segíts,vagy ...megcsinálod,nagyon ügyesen.
Ami még egyre jobban kezd kialakulni az a szeretet kimutatása.Rengeteg ölelést kapunk,vagy csak egy egy mosolyt dobsz.
Mindenkinek(idegen embereknek is)integetéssel köszönsz,sőt még puszát is dobsz.
Egyre jobban csajosodsz.
Elkezdtél szégyenlősködni.De ezt olyan édesen csinálod,meg lehetne zabálni.
Kezd érdekelni a számítógép.
Apa már bejelentette,hogy kell még egy gép,Én meg mondtam,hogy kettő!!
Sokat mocizol idebent,babázol,meg a plüssöket hurcolod.Legózol,és már egymásra is tudod rakni.
Kedvencek közé kerültek a könyvek,újságok.
A gyurmázás és színezési láz most kicsit alább hagyott de két három naponta azok is előkerülnek.
Ennyi egyenlőre.Ha eszembe jut valami majd beírom még.

2008. november 25., kedd

Dédi Mama.



Ha majd tavasz lesz,

És nyílnak virágok.

Egy csokor rózsával,

Én eléd állok.


De mivel most tél van,

És nem nyílnak virágok.

Kicsiny versemmel:

Boldog Névnapot Kívánok!


Nagyon Boldog Névnapot Kívánok Dédi!!

2008. november 24., hétfő

A NEM-ek napja.

Tegnap du-án a Mamiéknál voltunk.Ott volt az Én Patrikom és Dórám is.
Megint kergetőzőset játszottunk.
A játék az volt,hogy szaladtunk körbe,de a Dóri elfáradt és leült.aztán a Patrik is leült.Nem hagytam annyiba húztam fel őket.

Egy idő után Én is elfáradtam és leültem.A játék innéttől a székfoglaló volt.

Aztán kicseleztem mindenkit.Nagy röhögés lett a vége.



Bocsi a minőségért,telóval készült.

Nagyon jó volt a hangulat.

Később megjöttek Keriék is,de nem maradtak sokáig,indultak Dédit köszönteni.Én sem maradhattam ki a buliból.Mentem velük.

Anya maradt a Mamiéknál és mikor már mi a Keriéknél voltunk akkor jött értem.

Deee előbb még lefürödtem,meg hajat is mostam a Dórival.

Este hamar elaludtam de mikor Anya letett felébredtem és fent is maradtam megvártam Apát.

Reggel viszont így kezdtem a napot.

De-öt megint sokat voltam Apával.
Amikor nem figyelt az iszimmel elkezdtem locsolni a játékaimat(ez egy régi jó szokásom és időnként előveszem).Aztán amikor észrevette,elvette tőlem az üveget,jól letolt a lábról és azt kérdezte ,hogy
-Értettük egymást????
A válaszom
-NEM!!
Szegény Drága Jó Édesapám röhögésbe tört ki.
Aztán Anya is röhögött vele.
Du-án itthon voltunk Anyával.Én semmi mást nem szerettem volna csak Tom-tomozni.Anya viszont nem akart.
Kérdezte mit játszunk?Rajzoljunk?Gyurmázzunk?Legózzunk?Építőzzünk?
A válaszom mindenre Nem volt.
Csak azt hajtogattam,hogy TOM-TOM.
Anya felajánlotta a mese nézést beleegyeztem,de talán 3 percig sasoltam a tv-t.
Inkább Fifiztem.
Aztán elkezdett esni a hó.Kiálltam az ablakba és onnét néztem.Nem nagyon dobott fel a látvány,inkább kukuccsoltam a függöny mögül.
Kérdezte Anya kimenjünk-e sétálni ebbe a szép hóesésbe? -NEM.
Azzal csalt ki,hogy áttmegyünk a boltba kukacért.De mire kiértünk már eső esett,és NEM is volt kedvem boltba menni,sőt sétálni sem és kint lenni sem de bemenni sem.
Amikor beakart vinni Anya nekiálltam hisztizni,hogy akkor inkább menjünk a boltba az ESI(Erzsi)-hez.Átmentünk de nem is Ő volt,hanem a Susa(Zsuzsa).Viszont kaptam tőle egy Miki,úgyhogy nem bántam meg,hogy átmentünk.
Utána be is jöttünk,de a Mikit nem ehettem meg.
Aztán Anyának csörgött a telója és egy órán keresztül csak telefonált,meg telefonált meg telefonált.
Én addig bicóztam,mociztam.
Utána aztán játszott velem,legóztunk.
Végül,vacsi,fürcsi,és alvás.

2008. november 22., szombat

Egyszer nagy művész leszek.

Én mint kezdő amatőr.

De egyszer nagy művész leszek.

Ezt látva ünnepeltem magam egy kicsit.

Mai nap.

De-öt itthon,játék az ősökkel.

Du-án Seregélyesre mentünk.

Először Kenderes Dédiékhez.Olyan jól éreztem magam haza sem akartam menni.

Aztán mentünk Mamiékhoz.Ott zenéltem meg fogócskáztam a Papával.

Utána elmentünk megköszönteni Kati Dédit.

Aztán vissza Mamiékhoz és indultunk is haza,mert álmos voltam.El is aludtam,és sikerült még itthon is folytatni.Egy órát aludtam.

Ébredés után vacsi,legó,fürcsi,cici,játék.

2008. november 21., péntek

Esős nap.


Ma szoba fogság volt a javából.
Egész nap esett az eső.
Nem is nagyon történt velem semmi,de mégis szuper napom volt.

A de-öttöt Apával töltöttem.Nagyon sokat játszottunk és mókáztunk.

Délben ebédeltem már amennyit ettem.
Aztán csengettek.
Jött az EDZSI(Erzsi) hozzám.
Hozott nekem egy esernyőt egy kabátot,meg egy kar kötött.
Ez mind a Fruzsináé volt és Én most megkaptam.
A kabát ugyan még nagyon nagy,de belenövök hamar.
A karkötővel hamar összebarátkoztam és sokat forgattam,húztam mert teknős meg csillag van rajta.
Az ernyőtől viszont először féltem.De aztán vele is összehaverkodtam,és egész du-án azzal játszottam.
No meg persze Anyával.
Rajzoltunk,legóztunk,filmet néztünk APÓ-ról (télapó)aztán meg Micimackós meséket.
Birkóztunk,hancúroztunk,ettünk,ittunk,egyszóval jót mulattunk.
Este fürcsi,majd alvás.

2008. november 20., csütörtök

.......................

Gondolataim rendezve talán.
Az előző bejegyzéshez még annyit,hogy a Papa leszúrta Anyát,hogy csak ennyi jutott az eszébe?????
Meg kellett volna Papa szerint említeni,hogy minden reggel összeveszett A Keri meg Anya és a Papa egyszer mikor már nagyon begurult akkor mindkettőjük fenekére csapot.
Anya erre azt mondta erre nem emlékszik,úgyhogy biztos nem volt nagy verés.
Az viszont eszébe jutott,hogy ha nem volt rend a szekrénybe akkor a gólya(ami a Papa keze volt) beröpült a szekrénybe.Erre meg a Papa mondta azt,hogy Anyánál csak ritkán járt a gólya.
Na mindegy nem értem Én ezeket a felnőtteket.

Akkor most Én jövök,míg a fejembe vannak a történtek.

11.15. Szombat.

Du-án Mamiékhoz mentünk.Ott voltak a Manók is,úgyhogy tök szupi volt minden.


Este azért még buliztam egy kicsit.


11.16. Vasárnap.


Reggel Anyával autóba ültünk és mentünk a Keriékhez.
Ott voltam náluk de-öt.
Mondanom sem kell,hogy nagyon jól éreztem magam,lefárasztottam az Én Drága unoka tesóimat,bohóckodtunk egy csomót Keri Apuval akit csak APU-nak hívok.
Anya egy cseppet sem hiányzott,nem is kerestem.
Délben ebédeltem aztán a Keri bevitt altatni a szobába.Lefeküdtünk az ágyra ,elkezdtem húzni a pólóját és követeltem a cicit.Nem adott.Fogtam magam felkeltem és játszottam tovább.Nem is tudom,hogy képzelte,hogy cici nélkül hajlandó vagyok aludni.
Így jött értem Anya hazavitt de neki is csak sok cicizés után negyed 3-kor sikerült elaltatnia.
Du-án kimentem Apával,de nem bírtam Anya nélkül,így ismét be,majd együtt ki.
Miután megfagytunk bementünk és játékkal töltöttük a du-ánt.

Keri szanálta a gyerekek játékait,így kaptam megint egy rakás játékot.
Ez a hátizsák is köztük volt.
Azóta ha meglátom a hátamra veszem és ebben járkálok.
Az esti fürcsinél Anya nyisszantott le a frufrumból,mert már nagyon hosszú volt és a gumit mindig kiszedem a hajamból.


Ilyen lett a végeredmény.

11.17. Hétfő.
De-öt itthon,du-án meg mentünk be a Fog orvoshoz Anyával.
Egy kicsit ott voltunk vele aztán elmentünk megnézni a vasútállomásra a Sihukat.
Láttunk kettőt is.Az egyik sok-sok vagont húzott a másik meg olyan gyorsan ment,hogy csak úgy csapta a szelet,de olyan rendes volt a vonat vezető bácsi,hogy villantott nekem.
Nagyon jó volt,és mikor visszamentünk Anyához örömmel meséltem neki,hogy hol voltam.
Akkor még mindig nem végzett,úgyhogy elzavart minket a Mamiékhoz.
De még oda sem értünk Én elaludtam és telózott is,hogy már ki is dobták mehetünk érte.
Állítólag visszamentünk érte,meg EDZSI barátnőmet haza is vittük a faluból meg még a Mamiékhoz is visszamentünk,na itt már képbe vagyok mert akkor ébredtem meg.Egy kicsit ott voltunk,játszottunk,beszélgettünk aztán irány haza.

11.18.Kedd.
Reggel a szokásos,csak éppen Apa öltöztetett,Anya ideges volt aztán már mentünk is.
A kórházba mentünk a száj sebészetre.NEEEEEEm nem Én Anya volt az áldozat.
Én jól el voltam,vittem Fifit,mindenki megdicsérte Őt is engem is.
Először mikor Anya bement nem volt gond,jól el voltam.Aztán mikor kijött csüngtem rajta és bizony mikor megint visszament sírtam.Tudtam,hogy fájni fog neki és sajnáltam.De aztán Apa olyan érdekeset mutatott,hogy elfelejtkeztem Anyáról és mikor feleszméltem már kint is volt.Rögtön öleltem,szorítottam.(Kikapták a bölcsesség fogamat.-Anya)
Láttam,hogy minden oké Anyával,megnyugodtam.Apa vitt a kocsiig,de beültetni már nem tudott,mert akkor is sírtam Anya után.Úgyhogy Anya gyorsan beült, az ölébe vett és csak szorítottuk egymást percekig.Aztán Anya is elterelte a figyelmemet egy busszal és még az ülésbe is boldogan beültem.
Beugrottunk vásárolni is,most csak mámit kaptam,de nem vagyok ám én telhetetlen.
Hazafelé még Papit is meglátogattuk,aztán alvás és du-ánra már csak a pihi és a játék maradt.
11.19.Szerda.
Reggel jó korán ébredtem,de még tele akartam tömni a pocakom mérlegelés előtt.
fél 10 után mentünk és szerencsénk is volt mert senki nem volt előttünk.
Bementünk,egy kis beszélgetés,incselkedés Éva nénivel,meg is dicsért,hogy mennyit változtam,milyen nőcis lettem és,hogy mennyivel többet beszélek.
Aztán jött a mérlegelés.
Nem fogjátok elhinni!Híztam!Deeeee még mindig csak 9999 g-ot mutat az a fránya mérleg.Sosem leszek 10 kg.
A hosszom maradt 82cm.
Szóval ezek után megint beszélgetés,meg pletyi,már lökődtem Anyát,hogy ugyan menjünk már,mert "ezer a dolgom otthon".Jó duma nem?Anyától tanultam.
Nagy nehezen elindultunk.Éppen akkor lépett be a váróba Janika barátom meg Andi.Mint kiderült Janika megint beteg.Sajna megint a torka,de most nem olyan vészes.Azért küldöm a gyógypuszákat Janika!Gyógyulj meg hamar,hogy tudjunk találkozni.
Itthon kaja alvás,majd du-án átmentünk Seregélyesre.
Először Papushoz(Anya tanította velem,hogy Papus,meg Mamus)aztán Papával meg Anyával elmentünk Mama elé a buszra.Onnét egy boltba ahol kaptam pici állatkákat.Van benne coca,paci,csacsi,boci,pipi,kecske,kutyus,meg még jó pár állatka.
Aztán mentünk haza Mamiékhoz.Ott voltunk egy kicsit aztán csörgött Anya telója,és már jöttünk is haza.
Vendégeink jöttek.
Lilla és Kati néni.
Ahhoz képest,hogy megint nagyon régen találkoztunk Lillával annyira jól elvoltunk az első pillanattól kezdve,mintha minden nap találkoznánk.
Nagyon jól eljátszottunk együtt.

Olvastunk,megosztottuk a fotelt.

Építettünk,kirakóztunk együtt.


Sőt még a bicóra is együtt ültünk fel.

később pedig miután azért mégiscsak sikerült a bicón összekapni Anya behozta a mocikat és azzal kergetőztünk a lakásba.
Vacsiztunk is együtt már amennyire ráértünk.Pár falat után irány játszani.
Szóval nagyon nagyon jó volt Lillával játszani.
Azt hiszem Ő is élvezte,mert nem akart haza menni.Azt mondta itt alszik nálunk.
Nagy nehezen azért mégiscsak elvitte az Anyukája,de megígérték Anyáink,hogy Ők is jönnek még meg mi is megyünk majd hozzájuk.
Este hamar elaludtam,de csak úgy voltam hajlandó aludni,hogy Anya is ott volt velem.
Éjjel sokat fent voltam,de Anya betakart,megsimizett és már durmoltam is.
11.20.Csütörtök.
A legfontosabb amivel kezdenem kell.
KERI APU!
NAGYON BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT KÍVÁNOK NEKED!!
Megint egy nappal öregebb lettél,
a mosásban kicsit összementél.
De ne búsulj, jön még télre tavasz
35 éves is csak egy évig maradsz!
Fogadd el szívem köszöntő szavát,
hogy veled ünnepelhessem születésed napját.
Isten adjon még legalább 100 évet,
erőben, egészségben tartson meg Téged!
És kopogtat egy kisleány,
széles mosollyal az arcán.
Küld Néked egy cuppanós puszit,
és Boldog Szülinapot kíván!
És akkor ami ma volt:
De.-öt játék,délben alvás evés,du-án meg Mamiéknál voltunk.
Megint játszottunk,bohóckodtunk.
Voltunk Dédiéknél is.
Mamiéktól alig akartam hazajönni,olyan jókat mulattunk Mamival.
El is fáradtam mert elaludtam hazafelé.
Itthon még vacsi,egy gyors zuhanyzás mert annyira álmos voltam,hogy már csak nyűglődtem meg sírtam.Aztán gyorsan el is aludtam.

2008. november 16., vasárnap

Játék az emlékekkel.

Adós vagyok egy játékkal.

Mindenkinek aki felkért minket nagyon szépen köszönjük!!



Danciék:http://dancibaba.blogspot.com/

Kittyék:http://hellokitty-monyoko.blogspot.com/

Csanádék:http://csacse.blog.hu/

Csengéék:http://csengus.blogspot.com/

Tommyék:http://ferkancs.blogspot.com/

Emmikéék:http://www.emmike.blogspot.com/












A feladat:

1. Ha téged jelölnek ki, rakd ki a blogodba ezt a képet és írj egy bejegyzést a gyermekkori emlékeidről.

2. Nevezz meg 7 bloggert, akinek szívesen továbbadnád a feladatot!

3. Linkeld be a blogok címét! Azt is, akitől a "díjat" kaptad!

4. Privát üzenetben értesítsd a kiszemelt bloggereket!

Azt hiszem könnyű dolgunk van,mert már sokan megkapták ezt a játékot.

Emi cica:http://emicica.blogspot.com/

Petike és Anya:http://emicica.blogspot.com/

Nóra:http://www.tothnora.mindenkilapja.hu/

Zoé:http://www.babaszoba.hu/services/blog/zoecica

A többiek már mind megkapták,így nálunk ennyi a lista.

És akkor már csak az emlékek vannak hátra.

-Ami legelőször eszembe jutott,hogy Anyukám az oviban dolgozott és Én ott maradtam vele ovi után.
Egy szerencsétlen tolatásnál sikerült beleülnöm a felmosó vödörbe.

-Amikor elköltöztünk a Mamáméktól suli után hozzájuk jártunk vissza míg Anyúék nem értek haza.Nagyon finiket ettünk.

-Elég sokszor álltam harcban a Nővérkémmel(szerencsére ezt elhagytuk mostanra),és jó párszor kihasználtam erő fölényemet vele szemben.
Volt,hogy seprűvel,vagy éppen nagy késsel kergettem,Ő meg bezárkózott Anyuék szobájába.
Bocsi Nővérkém!

-Utáltam olvasni.Anyu míg főzött ott ültem a konyhába és gyakorolnom kellett.
Apu szerezte be a könyveket az egyiknek a címére még emlékszem is Vuk és Kele,talán még mindig meg van a könyv.

-Szerettem segíteni Apunak,főleg a férfias munkákban.

-Nyáron rengeteget csavarogtunk és játszottunk a barátnőinkel.Folyton az utcán,meg az utca végi téren lógtunk.Bungit építettünk,fákon ücsörögtünk,késeztünk,paradicsom csatáztunk,kártyáztunk.

-Volt jó pár emlékezetes Tetanusszal végződő balesetem.Szegbe lépés,darázs csípés.

Hű ez megvan,nem gondoltam,hogy ilyen egyszerű lesz.

2008. november 15., szombat

Közkívánatra.

Íme közkívánatra a kabátom.


A cipőm,és egy csizmát is kaptam még mellé.
Most már teljes a készlet.
Ja és ezeket a Déditől kapott névnapi pénzemen vettük.
Annyi minden volt az elmúlt napokban,hogy a csoda sem tudja felsorolni.
Egy biztos voltunk vásárolni,két nap is,mert ugye akinek nincs a fejében annak legyen a lábában.
Az első nap kaptam a csizmát.
Tegnap meg Auchanozni voltunk csak pár dolog kellett,de Apa megmutatta Nekem a nagy Fifit.Persze Anya későn szólt,hogy NEEEEEEEEEEEEEEEEEEE,mert addigra Én már észrevettem.
Az volt a nagy mákjuk,hogy a sok nagy közt volt egy kicsi is amit Én találtam meg.Azt magamhoz öleltem és el sem engedtem.
Persze Apa nagyon boldog volt ám mikor látta,hogy mennyire szeretem és rögtön mondta is,hogy az
Elmó is ennyibe került,visszük.
Aztán amikor látta mennyire ölelem,szeretem,beszélek neki mondta,hogy már ezért megérte.

Még teszünk fel képeket az albumba a mai reggelről amikor is újra találkoztam PIPI(FIFI)-vel.
Egyébként már teljesen jól vagyok.
Ami Anya szerint rosszabb lett,hogy sokat,sőt állandóan rajta lógók,még többet mint eddig,és folyton rángatom,hogy jöjjön velem játszani.Ez alól Apa sem kivétel,ha Én azt úgy akarom.
Enni már egész jól eszem,de Anya azt mondja ez kevés lesz ahhoz,hogy összeszedjem magam,pedig nagyon a kedvembe akar ám járni.
És még a cici amin folyton vitázunk mert ha engedné akkor Én aztán egész nap azon lógnék.De már megint kezdi,hogy -nem lehet,meg -NEEEEM éjszaka nincs cici,meg hogy -persze most hagytad abba 5 perce.
Ja igen a Szilvikének(Anyáék keresztlánya)Nagyon Boldog Névnapot kívánunk.
Sajna most menni nem tudunk,mert hát ugye nem akarjuk megfertőzni őket.
És ha minden igaz akkor hamarosan meglesz a kis tesója is,mert az Anit bent fogták a kórházba,ugyanis keveset mozog a babóca.
Reméljük minden oké lesz velük.

2008. november 12., szerda

Gyors helyzetjelentés.

Köszönjük a sok gyógypuszát és jókívánságot biztosan ezek segítettek,mert ma már teljesen jól vagyok.

A hétfői két órás alvás megtette hatását és már akkor javult a helyzet a láz az teljesen elmaradt.
Éjjel sem volt semmi gond,mindig csak arra ébredtem,hogy Anya tapogatja a homlokom.
Reggel egész vidáman keltem ,viszont a cicis tejcin kívül meg két falat zsemlén kívül semmi nem csúszott le a torkomon.

Inni viszont nagyon sokat ittam,csak az volt a baj,hogy egyszerre lehúztam és az azon lendülettel vissza is jött.Egy kicsit megijedtem,meg Anya is de rögtön kaptam is azt a fránya kúpot ami persze ...oda kívántam.

Ez kihozott még egy kis fosi-mosit,de az már nem volt vészes.

Amit nehezen tűrtem az a gyógyszer bevétel volt,először küzdöttem de aztán Anyának megint kipattant az isteni szikra az agyából és sikerült átvágnia.
Egész nap egy banánt sikerült megennem a déli egy órás alvás után.

Itt éppen a telefonon nézem a tomtomot.


Aztán a gépen is jöhetett.

Kiraktuk közösen a képet is.
Egész du-án a cicin lógtam,kumkodtam meg nyüszögtem.
Őseim persze teljes kétségbeesésbe voltak.
Már éppen a Panadolt akarták belém tuszkolni amikor besztrájkoltam bőgtem,majd üvöltöttem aztán a torkomra szaladt,öklendeztem,bőgtem,zokogtam,és nagy nehezen megnyugodtam.
Anya megint a lelkemre beszélt,hogy Ő bizony nem akar kórházba menni,és szerint Én sem,de akkor viszont enni meg inni kell,mert ez így nem lesz jó.
Amikor már láttam,hogy teljesen ki vannak készülve,akkor úgy döntöttem megkönyörülök rajtuk és lenyugszom.
Apát kértem,hogy pimpinezzünk,és szó nélkül kedvemre tett.
Anya meg hozott be egy lábosba fakanálal(gondoltam ugyan az lesz mint eddig,elfordítja a fejét és közli,hogy nem kell.-Anya)kaját.Azt kérdezte
-Csináltam egy kis tésztát megkóstolod?
Erre Én nagy örömmel tátottam a számat.Amint a éreztem az ízét tudtam,hogy rizs de úgy tettem mintha benyeltem volna az átverést csakhogy örüljenek.
Azért ízlett ám a rizs mert megettem az összeset háromszorra,és az első evésnél Anya már nem is mert adni többet nehogy attól legyen bajom,azt mondta elfogyott kell csinálni másikat.
Szóval az estére rendeződött a helyzet és már minden oké volt.
Fürcsi természetesen hármasban,nagy habozással,szuper volt.












Ma reggel meg már úgy ébredtem,hogy Anyának azonnal kaját kellett készítenie.
Ettem is egy egész szelet kenyeret.
Sőt amíg Ő készülgetett Én már egyedül játszottam,nem nyafiztam utána.
De-öt elmentünk Perkátára cipellőt venni.
Kaptam is egy csinit,meg egy igazi csajszis kabátot is.
Hazajöttünk,hagytam Anyát főzni,bár amikor mondta,hogy tészta lett,na akkor már hajtottam,hogy gyorsan gyorsan,mert éhes vagyok.
Kaptam is egy nagy tányérral és megettem mindet.
Délben az alvás elmaradt mert Anya mindig el akarta venni a cicit Én meg nem akartam.
Du-án meg játékkal telt,de most már tényleg minden oké velem.

2008. november 10., hétfő

Játék és betegség.(Anya)

Mindenkinek nagyon szépen köszönjük a lehetőséget és,hogy gondolt ránk az új játék kapcsán.
Megígérem,hogy meg fogom csinálni amint időm és Bius engedi.

Sajnos mégsem az uborka volt a ludas hányás ügyben.
Sikerült beszedni a most terjedő hányás,hasmenés,lázzal járó Kalici vírust.
Tegnap du-án már a lázzal harcoltunk és ,hogy ne nagyon keljen kínoznunk szegény Biust próbáltuk időben elcsípni a lázat és levinni.
Du-án sikerrel jártunk viszont este egyszer felszökött 38,6-ra,de akkor is leküzdöttük.
Viszont akkor az összes víz amit megivott kijött belőle,így ágyruhacserére is kényszerültünk.
De valószínű ettől meg is könnyebűlt,mert azóta sincsen láza.
Enni nem akar,csak a cicit kéri és most kivételesen meg is kapja.
De-öt voltunk a Doki bácsinknál a korházba(ebbe a hentesbe(házi orvos) nem bízunk!!)
Kaptunk gyógyszert és jótanácsokat.
Fél 1 körül értünk haza,aludt egy kicsit,majd egy órás cicizés után próbáltam játékra és evésre bírni.
A játék összejött.
Aztán megérkezett a hasmenés is,de olyan szinten,hogy a pelenka nem bírta beszívni,és fürdés lett belőle.
Nagyon megilyedt szegénykém és sírdogát.
Elmó megvígasztalta ,majd kérte a cicit és elaludt.

2008. november 9., vasárnap

Szerda óta.

Ha így haladok...na inkább hagyjuk.

Sok minden zajlott körülöttem,de annyira már nem emlékszem.
Annyi biztos,hogy csütörtökön Apa itthon volt,így amíg Anya tevékenykedett,mi Apával legóztunk.Mondhatjuk azt is,hogy a legó akkora sláger,hogy reggel kiöntjük,este meg összeszedjük.

Hogy du-án mit csináltunk???
Ja igen kint voltunk,Apa levelet söprögetett,Én a Dáviddal játszottam,már amennyire lehetett,ugyanis Ő sem nagyon hagyott kibontakozni.Anya meg a Brigivel Dávid Anyukájával beszélgetett.
Este meg már a szokásos menetben zajlottak a dolgok.
Pénteken de-öt Apa melózott,úgyhogy Anyán volt a sor a legózással.
Du-án viszont Mamiékhoz mentünk mert Anyának fájdalom csillapító kellett,fogfájásra.
A Mamiék nem voltak otthon,úgyhogy addig elmentünk a Lidlbe Fehérvárra persze csak miután már Anya is meg a foga is lenyugodott.
Visszafelé beugrottunk Mamiékhoz,és vacsiztam velük,este ismét a szokásos.
Szombaton viszont nagyon korán 6-kor ébresztettek.Nem is volt semmi gond csak épp úgy negyed óra múlva,na akkor már nyügi voltam,de menni kellet.
Papiékhoz mentünk cocát vágni.
Én csak egyszer voltam kint amikor fürdették a ,meg melegítették a cocát,de az nagyon tetszett.
A nap többi részét bent töltöttük a Manókkal,és játszottunk,gyúrmáztunk,zenét hallgattunk,legóztunk,játékot válogattunk.
Először a KEJI,aztán AJA vigyázott ránk,mer Én így szerettem volna.
Ebéd után meg elmentünk a Dédiékhez is ,ott is jót játszottunk.
Aztán KEJI-ékért jött a DEI KEJI( vagyis KEJI APU mert azt is mondom neki,hogy APU)és persze engem sem hagyhattak ott,mivel amikor megláttam,hogy készülődnek már kérezkedtem is fel KEJI-hez.Kérdezte is,hogy menni akarok?Nem volt kérdés,határozottan kiadtam a parancsot,úgy,hogy az ajtó felé mutattam.Így hát öltöztem és mentem velük.
TÖK jó volt.Még fürcsiztem is a nagy kádba ÓI(Dóri)-val.Mikor AJA meg APA jött értem a kádban ültem.
Aztán gyorsan haza,még játék a baba házzal amit elhoztunk és alvás 5 perc alatt.
Ma reggel vidáman ébredtem,hancúroztunk az ágyban egy nagyot,de aztán miután felkeltünk kitettem a taccsot.Kijött a tegnap délben egészben rágás nélkül benyelt uborka szelet.
Ebből őseim arra következtettek,hogy bizti nem tudtam megemészteni és azért jött ki.
A biztonság kedvéért Anya adott egy kupszit amit negyed óra múlva egy nagy fosi-mosi keretében viszontláthatott a pelusomba.
De ezzel a de-ötre letudva minden rossz.
Gyúrmáztunk,baba házzal játszottunk.
11-kor elaludtam és fél óra múlva fent is voltam.
AJA elkezdett öltöztetni,de mivel látta,hogy valami nem stimmel abbahagyta.
Tanakodtak APA-val,hogy mi legyen,úgy sejtem mentünk volna valahová.Lefújták.
Kaptam nurofent,és jól is tették,hogy adtak,mert felszökött a lázam fél óra alatt 38 fokra,de aztán ahogy jött ment is,és játszottam is,jókedvem is volt,egyedül az evéssel állok hadilábon.
Du-án eljöttek a Papáék,hoztak töltött káposztát,meg cocás finomságokat.
Nem sokáig voltak,mert dolguk volt még.
Én utána el is aludtam és még durmolok.
Amit meg kell említenem,hogy most már a beszédben is a két szavas mondatokig jutottam.
Mondom pl,hogy APA EJÉ - Apa elé.
MAMA EJÉ - Mama elé
TENTE BÁCSI - tente bácsi
Egyenlőre ennyi de menni fog a többi is.

2008. november 5., szerda

Csak képek.




Ezek valamelyik nap készültek.Így teltek a de-öttök,no meg a legózással.
A következő képek pedig ma készültek.
Előtte még annyit,hogy voltunk a Doki néninél.Két óra várakozás után mindketten bepöccenve mentünk be.
Ahhoz képest nagyon ügyes voltam,mert csak akkor sírtam mikor másodszor nézte meg a torkomat.Amire azt mondta egy picit piros,és a légzésem is egy picit hurutos.
A szokásos Calcimusk,Cebion,és köptető.
Szerintem ha azzal mennénk oda,hogy fáj a lábam akkor is ezt kapnám.
No mindegy,hazajöttünk ebédeltünk és már indultunk is Seregélyesre a Papához.
Én elaludtam és még Papáéknál is szundítottam.
Elmentünk boltba,meg Mama elé is,aztán a du-ánt ott töltöttük mert a fiuk melóztak.
Miután végeztek mentünk tankolni Fehérvárra Én elaludtam.Közben Anya meg Apa megbeszélték,hogy megyünk a Tescóba és megkapom ELMÓT.
Bizony Kitty Én is bevetettem a Te trükködet és addig mondogattam,míg meg nem kaptam.














Bizony nagyon imádom,és össze vissza szeretgettem már.
Ja és nem mellékesen még egy fürcsis játékot is kaptam amit ki is próbáltam.


És mégvalamit,de azt megint eldugták előlem.
Ja és Szilvikének is vettünk játékot pedig az nekem is nagyon tetszik.
Most még nem vagyok álmos,ugyhogy legózom Anyával.Már rángattam de azt mondta egyedül játszam amíg ezt megcsinálja helyettem.

2008. november 4., kedd

Szombat óta.

Na igen zajlanak az események.
Nem azért nem írtam mert lusta voltam ám,hanem sosem hagynak az Őseim kibontakozni.
Szombat du-án,voltunk a mamánál a temetőbe,és gyújtottunk gyertyát is.
Találkoztunk Apa unoka tesójával és nagynénjével akiket Én most ismertem csak meg.Apa uncsitesójának van egy nagy lánya aki nekem rögtön megtetszett,úgyhogy hoztam a szokásos formámat,és mentem utána mint egy kutyuska.

Miután végeztünk itt a temetőbe átmentünk Seregélyesre.
Először Mamiékhoz mentünk fel és velük együtt mentünk ki az Ük mamijaimhoz.Ott is gyertyát gyújtottunk,aztán vissza a mamiékhoz.
Még maradtunk,ettünk,és jöttek a Keriék.
Annyira vártam őket,hogy az ajtóban álltam,és kiabáltam,hogy Tattik,Dói,Dei,Teji.
És aztán mikor végre odaértek,jöhetett a hancúrozás,rohangálás,játék,szeretgetés.
Későn jöttünk haza,és az este már a szokásos menetben zajlott.

Vasárnap,mi is volt,ja igen a de-öt a szokásos(Apa dolgozott)du-án meg megint mentünk a Mamiékhoz,Apa ugyanis gépet javított.
Nem voltam a legjobb formámban,ugyanis ki akart törni rajtam valamiféle kor.De ez annyiból jó volt,hogy mivel mindenki féltett a kedvembe jártak.Rengeteget kergetőztünk,Mamival,Anyával,és még Papát is sikerült rávenni a játékra.
Mivel nyügi voltam,Apa befejezte gyorsan amit kellett és jöttünk haza.
Vitamin hegyek,meg minden ami kell és alvás.

Hétfő.Apa megint melózik,így a de-öt a szokásos játékkal,Csicsizéssel,alvással,evéssel,telt.
Kettő előtt elindultunk Apa elé,de mivel butaságot csináltam vissza is fordultunk.
Hogy mit csináltam?
Hát meg akartam tréfálni Anyát,csak nem jól vette a lapot.
Történt ugyanis,hogy mocival indultunk el,és az utca vége előtt megálltam és nem akartam tovább menni.
Anya kérlelt,hogy döntsem el,hogy akkor mi legyen,megyünk tovább,vagy haza megyünk.
Jó 5 perc után leszálltam a motorról és elkezdtem hazafelé szaladni.
Anya kiabált,hogy várjam meg,megvártam,és inóc vissza a másik irányba a forgalmas fő út felé.
Anya kiabált,majd rohant utánam,de alig akartam megállni.
Nagyon bepöccent Anya és haza ráncigált.Itthon vártuk Apát.
A du-ánt felét Apa társaságában töltöttem,ugyanis helyettem Anya robbant le.Lázas lett és Apa ágyba parancsolta.De azért amikor Anya már nagyon hiányzott akkor rohantam ám be hozzá,és nyúztam Őt is.
Az esténk az nagyon koraira sikerült,ugyanis Anya becsalt maga mellé a nagy pancsiba,és már 7-kor ágyban feküdtünk.
Ennek eredményeként én már fél nyolc előtt aludtam.

És végre eljutottam a mai naphoz.
Reggel egész jól keltünk,egyőnknek sem volt baja.
Reggeli és aztán egész de-öt játék.Majd kettőkor megjött Apa és pár perc múlva a Papa is akit már az ajtóban állva vártam akkor már negyed órája.
De aztán nem nagyon akartam menni hozzá,inkább Anyán lógtam.Bezzeg az már nagyon tetszett,hogy a Papa csikizett,meg hintáztatott,meg játszott velem.
Hamar elment mert csak egy papírért jött.
Du-án-t legózással töltöttük.Anya épített,én meg romboltam.De ha Anya abbahagyta reklamáltam ám.
Este még aludtam egy jó 3/4 órát,és folytatódhatott a játék.
Du-án viszont elkezdtem köhögni,úgyhogy holnap meglátogatjuk a Doki nénit,nehogy úgy járjunk mint Janika.
Ja igen,már hazajöhettek vasárnap este.Köszönjük a jókívánságokat!!!Biztosan ezek segítettek neki!!
Szóval a du-áni alvás miatt még mindig fent vagyok.Most éppen mocizok.

2008. november 1., szombat

Anyatejes nap és a Tokodi messzi Papánál.

Csütörtökön nem volt átlagos napunk.
Korán keltem korán elaludtam délben,ésfél kettőre mentünk be a faluba,mert a Védő nénink Anyatejes napot rendezett nekünk,cicizősőknek.
Nagyon nagyon jó volt.
Volt egy kis beszéd is ami minket gyerekeket annyira nem érdekelt,mert zajongtunk,aztán felléptek az ovisok is,nagyon szép dalokat és verseket mondtak,aranyosak voltak.
És a a végén cicizési időrendbe szedve kaptunk ajándékot is.
Uánna volt nagyon sok finom kaja,süti,volt egy bácsi a Hippesektől is akitől kaptunk füzeteket meg előkét,tollat.
Aztán szabad foglalkozás volt.Fent rohangáltunk a színpadon.Nagyon jó volt,nagyokat kacagtunk.
Aztán mikor bele untam hazajöttünk.
Kibontottuk az ajit,és egy puzzle volt benne.Nem is akár milyen!100db-os és Én vagyok rajta Anyával.Még nem raktuk össze,de meglesz az is.
Nem sokáig szívtuk az itthoni levegőt,mert mentünk be Fehérvárra vásárolni.
Megint kaptam ezt azt,és már azt is tudom,hogy mit fog hozni a Jézuska nekem.
Este Apával biliztem.

Ééééés sikerült!!Belepisiltem!!
Volt nagy öröm és dícséret!


Reggel korán keltem,de nem bánták Anyáék,mert így hamar össze tudtuk kapni magunkat,és amúgy is nagyon Apás reggelem volt.Mindent Apa csinált,és nem ellenkeztem,sőt szeretgettem Apát össze vissza.
Miután összekaptuk magunkat indultunk Tokodra a messzi Papához.
Útközben aludtam egy keveset,mielőtt odaértünk akkor ébredtem fel.
Papa már várt bennünket.
Most Apa Keresztszüleinél lakik a Papa,úgyhogy velük is megismerkedtünk,de de-öt csak az Öreg keri volt otthon.Így most már ismerem a másik Öreg Kerikémet is.
Mindenki nagy megdöbbenésére az első perctől kezdve olyan jól éreztem magam mintha csak otthon lennék.Még puszát is kapott mindenki.
Persze,hogy jó volt,hisz Öreg Kerinek 5 unokája van,és válogathattam a játékok közt.
Egy repcsit kaptam is rögtön ajiba.Később meg egy pólót,Papától meg egy csini melegítőt.
Ebédeltünk is nagyon finomat,jó sokat ettem.Aztán még sütiztem is,meg csokiztam is,meg még banánt is ettem.
Nagyon jól el voltam,játszottam,és persze mindenki az É kedvembe járt.
Később megjött Öreg Keri Apu is,de tőle azért már tartottam.Csak akkor bátorodtam fel mikor megjött a két unoka Réka és tesója Bálint .
Rékával labdáztam,Bálintot meg minden áron meg szerettem volna dögönyözni de nem engedték mert aludt.
Hamarosan indultunk is haza,mert időbe haza kellett érni.
Hamar bevágtam a szunyát az autóba,de egy nagy fékezésre ébredtem és nagyon megijedtem,meg mérges is voltam,hogy felébresztettek.Sírtam is rendesen és csak akkor hagytam abba,mikor Anya kivett az ülésből.Aztán meg is álltunk,mert jött a szag is a pelusból.Csere,aztán vissza az ülésbe és bőgés tovább.
Anyának sikerült leszerelnie a zenékkel a telóján,így vissza szunyáltam.
Azt már csak későbbiekben tudtam meg,hogy a nagy féknél valami gigszi történt mert utána majdnem nem tudtunk bevenni egy kanyart mert nem fogott a fék.De Apa ügyes volt,és Istenke is velünk volt,így nem lett semmi gond,és mire hazaértünk a fék is helyre állt.

Hazaértünk,becuccoltunk ettünk,aztán Apa lelépett focizni Anya meg úgy döntött,hogy megnézzük mit fogok kapni a Jézuskától.
Kipróbáltam.Nagyon tetszik.
(Tudom,hogy nem lenne szabad,de kíváncsi voltam,és elég drága játék volt,meg kellett nézni meg van-e hozzá minden.És amúgyis olyan jót játszott vele.(ANYA))
Este fürcsi,igaz Apát hiányoltam,de utána 9-ig játék meg cicizés az ágyban.
Anya előbb aludt mint és,és mikor a fejére ugrottam,úgy döntött ideje nekem is aludnom.
Nagyon szépen köszönjük a sok jókívánságot amit Janika barátomnak írtatok.Áttadtuk nekik.
Már jobban van,de sajnos estére még mindíg belázasodik,így nem jöhetnek haza.
Reméljük hamar ez is elmúlik és újra itthon lesznek.
Még mindíg millió gyógypusza Neked Janika!!

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.