2010. május 13., csütörtök

Az utolsó.....

bejegyzés készül ebben a blogban.
Sajnos nem tudom mindkettőtökét egyszerre és úgy vezetni ahogyan azt elterveztem és szerettem volna annak idején mikor Karináét elindítottam.
Az utóbbi időben nagyon nagyon trehány voltam,amit szégyenlek és sajnálok is.
Ezért jutottam arra az elhatározásra,hogy nyitok egy újabb blogot ami mindkettőtökről fog szólni.

Köszönöm mindenkinek aki eddig olvasott bennünket és aki követ ezután is.


glitter-graphics.com


ITT megtaláltok minket.

2010. május 5., szerda

.......

Én i csak a képek alapján tudok vissza emlékezni az elmúlt napjaimra.

Most ,hogy nézem ezt a képet..mit is mondhatnék:CSINOS VAGYOK,CSINOS.
Huncutkodtunk.

Éppen tesót gyűröm.Ha meg tudom kaparintani,akkor már dögönyözöm is.

Volt nálunk Alcsi kétszer is.Az első alkalommal ennyire szerettem a másodiknál már elég sok vitánk volt.

Így is el tudok aludni.

Karinát beengedtem az ágyamba,betakargattam,húzkodtam,nyúztam.

Aztán elfáradtam és kifeküdtem.

Anya tett be Karina ágyába.

Én és az oriás kifli,ÁÁÁÁÁ nem ettem meg mindet.

Dóri meg Patrik itt voltak nálunk egyik szombaton.Egész nap játszottunk.Voltunk játszón is,fociztunk,mászókáztunk.
Pezsgőzés az évfordulón.

És egy családi kép.



A kirándulás képei.


És a vásárlás utána.
Ez után a nap után közöltem is Anyáékkal,hogy NAGYON JÓ VOLT EZ A NYAJAJÁS.
Május elsején Majálisozni voltunk Gárdonyba.Apával dodzsemeztem.KICSIT FÉLT BIUS de azért nagyon tetszett.Ugráló váraztunk is Dórival nézelődtünk is
vásárolni nem nagyon akartunk,mert drága volt minden.
Sokat vagyunk kint,még a sátrat is összerakta nekem Apa.Mondjuk az csak akkor volt újdonság.
Anyáék szerették volna,ha odaadom Karinának az etető székemet és Én meg nagylányosan székről eszem.Eddig tartott.
A hiszti kicsit mérséklődött,de azért még van.
Őseim rájöttek ,hogy féltékeny lettem.Ettől van ez az egész,és próbálnak ők is másként hozzám állni.
Most éppen hisztizel megint.Abba is hagyom.

2010. május 2., vasárnap

Köszöntünk Minden Édesanyát!


glitter-graphics.com

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg Ő véd engem, nem ér semmi bánat.
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restell.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad,
Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem köszönöm az édesanyámat!
Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyájuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!

2010. április 29., csütörtök

Ismét DÍJ egyszerre kettő is!

Megint díjakat kaptunk,annak ellenére,hogy mostanában ennyire hanyag és rendetlen vagyok a blogozás terén.
Ezuton is nagyon szépen köszönöm Ágí,hogy gondoltál ránk!

Egy kis kiegészítést még ide írok(05.05.)Most olvasom egy Hsz.-ben,hogy más is volt olyan drága és gondolt ránk.
Ne haragudjatok,de mostanában tényleg nagyon nagyon nincsen kedvem blogozni ezért is nem vettem észre.
Köszönöm nektek Csupella és Anita!!!

Az első a mosolyt csalogató díj.
A "mosolyt csalogató" díj egy vicces történetet kér.


Nálunk abból nincs hiány de tegnap éppen történt egy amin oriásit sikerült nevetnem.

Bius kint volt Apával és a garázs előtt a téli gumikat mosták le,rendezték el.

Apa szépen sorban felállította a gumikat,hogy megszáradjanak.

Bius megfogta Apa kezét,odaállította a gumik mellé majd Ő is Apa mellé ált szépen a sor végére és közölte Apával:APA SZÁJADJUNK.

A blogbarát díjért jellemzést kell írnom Biusról.

Amit általában elsőként szoktam emlegetni,hogy Bius nagyon tud szeretni,hízelegni,bújni és Ő is nagyon kis szeretetre éhes imádnivaló kis bestia.

Hát igen a hiszti miatt bestia,sajnos ez a legrosszabb tulajdonsága,hogy nagyon hamar be tud mérgesedni ha valami nem úgy sikerül ahogy azt ő szeretné és abból rögtön hiszti lesz.

Nagyon szeret mesét nézni,a "mütyürökkel" (apró állatkák mese figurák) játszani.

Imádja Karinát,sokat segít körülötte,folyton rendezi.

És nem csak a hugit,de mostmár barátai is vannak.AJCSI A BAJÁTNÖM mondja mindíg,várja,hogy találkozzanak és ügyesen el is játszanak már együtt. Martin az új kisbarát akit nagyon sokat emleget és örül ha találkoznak.Meg persze őket is próbálja irányítgatni.

Szeret csavarogni,jönni menni autózni.Ha valaki indul már megy is vele.Minden reggel öltözésnél megkérdezi,HOVA MEDÜNK?

Akik tőlünk a díjat kapják:

Bence és Kitty

Bianka

Boti és Boldizsár

Csanád Csenge és Levente

Dani és Era

Emike és Lacika

Lilike és Armilla (akik sajnos most eltűntek)

2010. április 27., kedd

:@@@@

Már napok óta próbálok leülni és írni,de semmi kedvem nincsen hozzá.Most sem sok,de annyira készen vagyok/unk,hogy muszáj kiírni magamból a dolgokat.

Amióta nem írtam elég sok minden történt velünk,jó is és sajnos rossz is.
Mint írtam Dédipapa elment.Beteg volt,tavaly nyáron kezdődött.
Mindig reménykedtünk,hogy jobban lesz,és most is haza vártuk a kórházból.

Én elég rosszul viselem,szerintem ezt is biztosan érzed.
El is mondtam neked és próbáltam a te nyelveden elmondani,hogy megértsd.Mondtam,hogy Dédipapa felment az Angyalok közé,mert ott nem lesz már beteg,nem fog fájni neki semmi és hogy sokkal boldogabb lesz.Te meg kérdezted,hogy létrán ment fel Dédipapa?Én is mehetek?
Mondtam,hogy nem,te nem mehetsz.
Egész nap csak kérdezgetted,hogy Dédipapa felment Angyalokhoz?Nem látjuk többé?Nem beteg?Jól van?
Szóval nem volt egyszerű.
23-án Pénteken volt a temetés,addig Zsuzsa nénivel voltatok,utána meg jött haza Apa értetek,és elhozott benneteket.
Aznap volt a találkozásunk 6-dik évfordulója amiről egy mondatban megemlékeztünk.

Vasárnap a házassági évfordulónkon úgy döntöttünk,hogy szükségünk van a kikapcsolódásra és délután elmentünk csavarogni.
Lementünk a Tópartra,sétáltunk egy nagyot,majd elmentünk Auchanba,vettünk pezsgőt,amit itthon este megittunk.Kicsit ünnepeltünk.
Te azt mondtad,hogy NADON SZUPEJ VOLT EZ A NYAJAJÁS.

Apa itthon van a héten szeretne pihenni,agyilag kikapcsolni,mert neki is sok a meló,meg minden ami mostanában velünk volt.Te teszel róla,hogy ez se sikerüljön.
A hisztid ami állítólag DAC KORSZAK szerintem annak a háromszorosa.
Annyira kikészítesz minket,hogy egyszerűen már nem tudjuk mit kezdjünk veled.Már semmi nem segít.Se szép szó,se kiabálás,se üvöltés,se büntetés semmi,egyszerűen semmi.
Már ott tartunk,hogy a naptárba írom,hogy milyen büntetés meddig tart,hogy meg tudjam jegyezni.Per pillanat egy hétig nincsen csoki,cukor,számítógépen játék,DVD megvonás holnapig,játék ,ajándék(ami eddig minden vásárlásnál volt)csak szülinapra és névnapra lesz.
Ma már olyan szinten voltál durva,hogy én is bőgtem.
Mit rontottam el??Mit kéne még tennem?Mindent megadunk,mindent megkapsz amit csak akarsz.Imádunk,folyton szeretgetünk,foglalkozunk veled.Egyszerűen nem tudom mi az amivel meg tudnánk fogni.
Még csak azt sem tudom mondani,hogy Karina miatt lenne,mert Őt meg imádod,folyton rendezed,szeretgeted,puszilgatod.
Mindig megyünk sétálni,ha valahová megyek akár én akár Apa te vagy az aki megy valamelyikőnkel.Viszünk bicajozni,járunk klubba,csinálunk csak veled programokat,bevonunk mindenféle munkába amit mi is csinálunk.
Szóval tényleg nagyon el vagyok most már keseredve.
Eddig egy-két hét alatt lecsengett a hiszti,és aztán minden oké volt.De most már mindig hosszabb és mindig egyre durvább.
Remélem hamarosan lesz megint egy kis nyugalom.

2010. április 25., vasárnap

Az első.

Első Házassági évfordulónkra!

Szeretlek édes, szeretlek téged,
szeretni foglak amíg csak élek.
Kezem reszket, szívem nehéz,
szeretlek téged ennyi az egész. . .

Te vagy a Nap, mely lenyugszik este,
Te vagy a Hold, az éjszaka teste.
Te vagy a csillag, mely szememben ragyog,
elárulom neked, hogy szeretlek nagyon.

2010. április 20., kedd

:((((

Ma hajnalban a Dédipapa felköltözött az angyalok közé.


glitter-graphics.com


Egy lélek távozott Tőlünk,
Hiánya, a mai napig érződik
Ez kellett, hogy meggyónjuk bűnünk?
Valami véget ért és valami kezdődik
Egy élet nélküle, egy fájdalmas út,
Néha útközben, beköszönt a múlt
Emlékek kísértenek, s szorítják torkom,
De el kell viselnem, ez a sorsom
A halál, ami akkor jön mikor akar,
Minden lelket, a másvilágra zavar
Így Nélküled, néma már az éjszaka,
Mindennap egy gondolat: Hiányzol Dédipapa!

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.