bejegyzés készül ebben a blogban.
Sajnos nem tudom mindkettőtökét egyszerre és úgy vezetni ahogyan azt elterveztem és szerettem volna annak idején mikor Karináét elindítottam.
Az utóbbi időben nagyon nagyon trehány voltam,amit szégyenlek és sajnálok is.
Ezért jutottam arra az elhatározásra,hogy nyitok egy újabb blogot ami mindkettőtökről fog szólni.
Köszönöm mindenkinek aki eddig olvasott bennünket és aki követ ezután is.
glitter-graphics.comITT megtaláltok minket.
Én i csak a képek alapján tudok vissza emlékezni az elmúlt napjaimra.
Most ,hogy nézem ezt a képet..mit is mondhatnék:CSINOS VAGYOK,CSINOS.
Huncutkodtunk.
Éppen tesót gyűröm.Ha meg tudom kaparintani,akkor már dögönyözöm is.
Volt nálunk Alcsi kétszer is.Az első alkalommal ennyire szerettem a másodiknál már elég sok vitánk volt.
Így is el tudok aludni.
Karinát beengedtem az ágyamba,betakargattam,húzkodtam,nyúztam.
Aztán elfáradtam és kifeküdtem.
Anya tett be Karina ágyába.
Én és az oriás kifli,ÁÁÁÁÁ nem ettem meg mindet.
Dóri meg Patrik itt voltak nálunk egyik szombaton.Egész nap játszottunk.Voltunk játszón is,fociztunk,mászókáztunk.
Pezsgőzés az évfordulón.
És egy családi kép.
A kirándulás képei.
És a vásárlás utána.
Ez után a nap után közöltem is Anyáékkal,hogy NAGYON JÓ VOLT EZ A NYAJAJÁS.
Május elsején Majálisozni voltunk Gárdonyba.Apával dodzsemeztem.KICSIT FÉLT BIUS de azért nagyon tetszett.Ugráló váraztunk is Dórival nézelődtünk is
vásárolni nem nagyon akartunk,mert drága volt minden.
Sokat vagyunk kint,még a sátrat is összerakta nekem Apa.Mondjuk az csak akkor volt újdonság.
Anyáék szerették volna,ha odaadom Karinának az etető székemet és Én meg nagylányosan székről eszem.Eddig tartott.
A hiszti kicsit mérséklődött,de azért még van.
Őseim rájöttek ,hogy féltékeny lettem.Ettől van ez az egész,és próbálnak ők is másként hozzám állni.
Most éppen hisztizel megint.Abba is hagyom.
glitter-graphics.comKöszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg Ő véd engem, nem ér semmi bánat.
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restell.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad,
Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem köszönöm az édesanyámat!
Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyájuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!
Egyik kedvencünk.
"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "
Még egy kedvenc.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.
Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.
Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.
