2009. június 30., kedd

Díj.

Díjat kaptunk ,hármat is.
-Ágitól , Danitól és a Pocaklakótól
- Esztitől és Fannitól
-Timitől és Kittytől.
Köszönjük szépen!

1. Tedd ki a díjat a blogodra.
2. Linkeld be azt, akitől kaptad a díjat.
3. Nevezz meg legalább 7 blogot.
4. Hagyj üzeneted a díjazottjaidnál.


Akiknek én tovább szeretném adni ezt a díjat:

Bianka

Emmike és Marci

Kata és Tommy

Luca és Zsombor

Rebeka és Annabella

Szabina

Vilcsi

2009. június 28., vasárnap

2009.06.27. Tóth Imre emlék torna,Nagylók.ELSŐ hely!

Még a péntekről annyit,hogy manókat haza vitték,és Én is mentem velük,mert Anya meg Apa megint olyan helyre mentek ahová Én nem mehettem.
(Apa Anyai mamájának volt a temetése,de se Te sem Én nem ismertük.)
Így még egy kicsit Uncsikázhattam,de aztán jöttek értem Apáék.Onnét mentünk kaját venni,ahol taliztunk a Papival is.
(Szerintem tutira bajba lettünk volna,ha nem megyünk vásárolni,mert így elég könnyű volt elhozni,bár rögtön azzal kezdted,hogy DÓJIKA IS GYÖN.)

Szombaton reggel korán keltünk,elég ködös idő volt,de azért elmentünk Apával focizni,bíztunk abban,hogy nem fog esni az eső.
Szerencsére miután oda értünk Lókra még a napocska is kisütött,és egész nap rettentő meleg volt.
Ennek ellenére nagyon jól éreztük magunkat,rengeteget játszottunk,szaladgáltunk Lillával.Volt játszótér is,ott is mindent kipróbáltunk,szuper volt minden.
Képek:


Négy gyerkőc volt,még jó,hogy Anya meg a Kati néni gondoskodott játékról.
Itt éppen meccs van,háttal a cserék.

Vittük a mocit is,gurultam vele néhányat.

A mezek,itt száradtak.

Nagyjából látszik a moci mellett a két rózsaszín lányka amint leléptek Őseiktől a homokozóhoz.
Persze Anya rohant utánunk,nem bírta ki nélkülünk.

Azért utol ért.
Itt fogócskázunk.

A győztes csapat!
Megint elhozták a kupát.

Utána még volt 11-es rúgó verseny addig mi szaladgáltunk.


Itt éppen Apa vágta be a hálóba a lasztit.
Miután vége volt annak is,eredmény hirdetés volt,de azt már nem írtam nyitott szemmel kivárni,elaludtam Apa kezébe.
Anya tett be az autóba,és megvártuk míg vége lesz az egésznek majd haza jöttünk.
Itthon ébredtem fel.
Némi hiszti után elindultunk a Papáékhoz.
Mivel tegnap nem sikerült Gép elé ülni,megragadom az alkalmat,hogy az

Én Drága Papámnak Nagyon Boldog Névnapot Kívánjak!
Felköszöntöttük,megcibáltam a fülét is.
Ettünk fincsi tortát amit Mama csinált,majd megjöttek Keriék is.
Estig ott voltunk aztán irány haza.
Még egy kis hiszti,majd fürcsi hisztivel,és alvás.

2009. június 26., péntek

Manós napok.(Anya)

Ez a kép még kedden készült.Nagyon figyel a kisasszony!

Sétálni voltunk.Miért is használnánk rendeltetésszerűen a kocsit.
Kedden este hozták a Gyerekeket.
Nagy volt a boldogság,és a lefekvésnél a sírás is amiért nem maradhatott ott velük.

Még reggelizni és ebédelni is tud azóta egyedül.

Voltunk a játszótéren párszor,meg sétálni is.



Tegnap este meg Apát kísértük el a focira.
Én kis naiv azt hittem ettől úgy lefáradnak,hogy azonnal álomba zuhannak.3-ból 1-nek sikerült.
Majd el felejtem a képen a kisfiú Dominik.
A Kapusunk kisfia.
Tegnap nagyon összhangban voltak Biussal.
Dominki kísérgette,vigyázott rá,mert Bius még pici.Domi 3 és fél éves.
És egyszer meg azt vettem észre,hogy Domi nézi biust,magyaráz neki,Bius nézi Domit,aztán úgymaradtak,csak Domi abbahagyta a mondókáját.
Kész voltam,elcsábúlt a kisasszony,bár Dominak nagyon szép kék szemei vannak,nem is csodállom.
Mindent egybe véve,Bius nagyon jól érezte magát,félek is attól,hogy ha ma el kell válniuk lesz akkora üvöltés,hogy azt mindenki hallani fogja,és biztos megint egy hétig nem fogok vele bírni.

2009. június 21., vasárnap

Hétvége és miegymás.

Különösebb dolog megint nem történt velünk.
Szombaton du-án voltunk a Keriéknél,már nagyon hiányoztak a Manók,így jót tett a látogatás.
Utána még elmentünk Mamiékhoz is, jöttek velünk Keriék is.

Ma korán keltünk és mentünk a Mamiékhoz.
Apa meg a Papa mentek melózni,mi meg Mamiéknál voltunk.

Hazafelé elaludtam,és Apa behozott ülésestől úgyhogy elég jót sikerült alukálnom.
Viszont Apa félt,hogy belepisilek az ülésbe,hamar kivett,ez egy kicsit hisztissé tett.
Anya megoldotta a helyzetet,elővette nekem a baba fürdetős,pelenkázós játékomat,kicsit átpakolt a szobába,így lett egy nagyon klassz kis játszó helyem.
Néhány régi új játékot is elővett amit mind ki is próbáltam a du-án folyamán.


Itt éppen kártyázok.

Miután hívót minket Apa elmentünk sétálni,meg egy kicsit játszótereztünk is.
Miután hazajöttünk Anya is és én is vacsit készítettünk,majd vacsiztunk.Most pedig fürdetem a babáimat.
Mint a képen is látszik,még mindig rá vagyok kötve a porszívóra,és Anya is szenvedős még.

Storyk:

1. Valamelyik nap nem engedtem meg valamit.
Ezen jó sokáig elvitáztunk,majd közölted velem:
-AKKOJ APÁJA BESZÍJEK!

2. Egyik este nem volt kedved fürdeni.
Kénytelen voltál engedni az erőszaknak.
Aztán mikor már bent voltunk a fürdőbe és engedtem a vizet akkor meg be akartál szállni.
hiába mondtam,hogy az még hideg,nem lehetett lebeszélni,betettelek.
Hideg volt,onéttól kezdve visítottad,hogy hideg,de hamar meleg lett,
de akkor sem hagytad abba.
Ezen jól el is vitáztunk vagy 5 percig,te azt hajtottad,hogy hideg,
én meg,hogy meleg.
Majd megszólaltál:-ANYA JÓ VAD?(Anya jól vagy?)
Azt hittem lehidalok.

3. Az orrszívás.
Próbáltam nagylányossá,és kevésbé zürössé tenni azzal,hogy ülve
próbáltuk csinálni.
Az első próbálkozás elég jól sikerült aztán az is csődöt mondott,
maradt a fekvés és lefogás.
Amikor szólók,hogy orrszívás,elkezdesz sírni majd
vonulsz a pórszívó mellé és elfekszel.
Persze utána jön a küzdelem.

4. Keriéknél,elővetted Patrik egyik játékát,egy téglafalat kell felépíteni
és a tetejére tenni a tojás bácsit,majd kilöködni a téglákat úgy,
hogy ne essen le a tojás bácsi.
Elöszőr neki estél,majd a másodiknál mondtam,hogy úgy csináld,
hogy ne essen le a tojás bácsi.
Azon lendülettel megfogtad,levetted és elkezdted kilökni a téglákat.

5.Kedvenc a Miky Egér játszótere.Mint írtam is 3 rész van meg és folyamatosan nézted.Amikor azt szeretted volna nézni mondtad,hogy INKETTŐ.Egyszerűen nem tudtuk,hogy miért mondod azt.Hát rájöttünk!Mizgentyűt jelent.

6.Ma reggel mikor indultunk,Apa éppen ment az autóért,erre Te:-APA OTÓJA MEDÜNK!ÉRTED?(Apa autóval megyünk,érted?)

2009. június 18., csütörtök

Hétfőtöl csütörtökig.

Már megint olyan régen írtam,hogy nem is tudom mi volt.
Lehet,hogy megkérem Anyát minden nap csináljon fényképet,mert akkor legalább eszembe jutna.
Egy biztos,sajnos a porszívó végére még mindig ráraknak amit nagyon nem jól tűrök,sőt már sikerült Anyát is megfertőznöm.
Hétfőn a de-öttöt egész jól elütöttük,délben pedig kelt Apa.Nem sokkal utána mentünk is Seregélyesre,mi Mamival maradtunk Apa meg a Papa meg elmentek melózni valahová.
Mi lányok meg beiktattunk egy kis csavargást.
Vásárolni akartunk,de az egyik bolt zárva volt a másikban meg nem találtunk olyat amit megvettünk volna.
Este későn jöttek meg a fiuk,úgyhogy mi is későn értünk haza.
Anya még serénykedett egy kicsit aztán alvás.

Kedden reggel Apával ébredtem,Anyát megint a konyhában találtuk meg.
Már össze voltak készítve a csomagok,kaja,rágcsi meg minden.
Mentünk le Kenesére az üdülőbe Kacsa bácsiék ugyanis ott nyaralnak lent,és meglátogattuk őket.
Elég jól bírtam az utat,de sajnos a porszívót azt nem hagytuk itthon.
Azért a napunk az elég jól sikerült,és még fürcsizni is tudtunk egy kicsit.
De azon kívül is nagyon sok mindent csináltunk,Én főként a lányokat nyúztam.

És akkor a képek:

Fürcsi,az első próbálkozások,itt még csak Klaussal.


Aztán csatlakozott,Kacsa bácsi és Zsuzsa néni is.
Egy kicsit szabadon.
Majd Apa is bemerészkedett.
Itt éppen azt mutatja mennyire hideg a víz.
Azért jól éreztük magunkat,és még Anyát is be tudtuk csalni.

Itt éppen a Klaus meg az Adri szobájából lesem a medencét egy orrszívás után.

Egy kis pózolás.


A Minimax sem maradt ki.


Ebéd utáni szieszta.

Tologattam a lányokat.Ugye milyen erős vagyok. Aztán elcsórtam Klaus papucsát,és a kandallóba akartam dobni.Volt ám aki bíztatott.
De inkább vissza húztam a lábára.

A du-ánt sportolással töltöttük.Pingpongoztam,kosaraztam.

Egy kép Anyáról,hogy nehogy megint lemaradjon.(Odanyomtam Apa kezébe a gépet,mert majdnem megint úgy tűnt,hogy ott sem voltam.)

Hintáztam és csúszdáztam is.
Hamar eltelt a nap,mert nagyon jól éreztük magunkat.
Fél 5-kor jöttünk el.
Hazafelé elaludtam,és mikor megérkeztünk akkor ébredtem fel.

Egy kis hiszti a részemről,majd mentünk is tovább,kísértük Apát a meccsre.
Sajna alighogy odaértünk eleredt az eső,de így is találtunk egy kis fedett helyet ahol egy egész óvodára való gyerek volt.(6 gyerek volt!!!!Az első félidőben Én voltam a pesztra.Még jó,hogy minden Apa megmondta a gyerekének,hogy fogadjon szót.Ha nem tették volna,biztos készen lettem volna.Ennyi fele figyelni,egyiknek ez,másiknak az kell.Persze volt olyan kis tündérke is,aki csak állt és evett,meg nézte a többi rosszaságot.NEEEEM!Nem a Bius volt az!!)
Miután elállt az eső kimehettünk labdázni.Estek keltek a fiuk a csúszós talajon már mindenki tiszta sár volt.Nekem sikerült egyedül akkorát taknyolnom,hogy meglátszik a nyoma a térdemen.
Én is tiszta sár lettem,de mivel a nagy kapkodásban Anya elfelejtett váltó rucit tenni nekem,Apa mezét vettük kölcsön.
Ilyen csini voltam benne.
Gyors fürcsi és alvás.

A szerdánk már nem volt ilyen mozgalmas.
De-ött itthon,alvás nuku,fél 4-kor bementünk Alettáékhoz,Anyukája vett nekem Fiffis,fürdő rucit,meg kalapot.Azért mentünk,de egy kicsit maradtunk is,mert annyira nem akartak minket haza engedni,mert Aletta nagyon várt már.
Elmót néztünk és babáztunk.
Nagyon jó volt náluk lenni,de azért igyekeztünk nem sokáig maradni,nehogy ők is betegek legyenek.
Itthon még megpróbáltunk kertészkedni,de nekem valami elvágta az ujjamat,és ahelyett,hogy szóltam volna Anyának a földbe dugtam.De Anya észrevette,és be is jöttünk leápolni.Ki viszont már nem mentünk,mert nem engedtem leragasztani.
Ezért,hiszti,majd fürcsi és zunya.
Ma de-öt itthon voltunk Apával odakint csináltunk ezt meg azt.
Ennyi mert most jeleztem,hogy szeretnék aludni.

2009. június 15., hétfő

A reklamállónak!

A szombatunk egész jól telt.
Úgy tűnt kezdek javulni.
Egész de-öt ügyesen eljátszottam a szobába,meg tv-ztem,hagytam Anyát kibontakozni.
Mikor Apa felkelt,meg is jegyezte,hogy talán megint Seregélyesen voltunk,mert nem hallotta,hogy dilizek.
Kössz Apa!

A déli alvásom szokás szerint eltolódott,és elég hosszúra is sikerült,de ennek köszönhetően elég jól ébredtem.
Anyának kiabáltam de Apa jött be.
Közöltem is vele,hogy :-APA NEEEM! és még a kezemmel is intettem,hogy menjen ki a szobából.
Aztán hallottam,hogy Anya bejött akkor meg gyorsan úgy tettem mintha aludnék.
Sikerült is kicsit becsapnom.Jót játszottunk ezzel.
Azért csak kimásztam az ágyból és megláttam,hogy Anya mire készül.
Már mentem is segíteni neki.

Igaz néha elbambultam a tv-n de Anya azt mondta,olyan rendes vagyok,hogy ilyen sokat segítettem neki.
A du-án további részében már csak a játék maradt,meg egy kis dili is becsusszant azért.
Az esti alvás viszont nagyon nem ment,még Apát is megvártam míg elmegy dolgozni.De annyira el voltam foglalva a babáimmal,hogy észre sem vettem,hogy Apa lelépett.
Mikor felocsúdtam és kerestem,kérdeztem Anyát:-APA GOGOZI MENT?GYÖN VISSZA?
Sajnos a válasz az volt,hogy majd csak reggel.
De Anyának köszönhetően(leakartam lépni,de nem jött össze mert felébredt)felébredtem,és közéjük bújtam,így Apához bújva ölelkezve aludtam vissza.
Reggel persze mikor ébredtem Anya helye már rég kihűlt,biztos lelépett miután elaludtam.
De jóban sántikált,mert mindent előkészített,hogy hamar mehessünk a mamiékhoz.Egyre nem gondolt csupán,hogy a boltot is szívesen kihagytam volna.Egy kicsit fel is lázadtam és durciztam ezért.
De aztán kocsiba vágtuk magunkat és már ott is voltunk.
Egy fél órányi Mamázás és Papázás után elmentünk meglátogatni és felköszönteni a Kenderes Dédi mamát,de mivel Ő is beteg nem maradtunk sokáig.
Aztán a Maminak segítettem,meg ott is megmutattam,hogy milyen dilinyós tudok lenni,ha akarok,és valami nem úgy van ahogy azt én szeretném.
Jó párszor bevágtam a:-NEEEEM! és a:-NEM,NEM,NEM!
című előadásaimat,majd amikor már végképp kibuktam, Anya ölébe kinyűglődtem magam,lehiggadtam,és mintha mi sem történt volna folytattam a játékot.
Ebéd után Mamival tv-ztünk és olyan kényelembe helyezkedtem,hogy el is aludtam Mamán feküdve.
Jó egy óra szunya után ébredtem,és rögtön közöltem is,hogy:-HAZA MEDÜNK!
Úgy lett!Kicsit durcis voltam,és még itthon is folytattam.
Volt jó pár:-APA, HAGGYÁ BÉKÉN!
meg rám jött a :-HINTÁZI AKAJOK! is,de őseim leszereltek.
Közölték,hogy jobbat tudnak,menjünk az OSAMBA.Elsőre bele egyeztem,aztán megint jöttem a :-HINTÁZI AKAJOK!-kal.De az Én gonosz Anyám,közölte velem,hogy akkor Ő meg Apa mennek Én meg maradjak itthon hintázni.
-NEEEM!BIUS IS GYÖN!
Így elindultunk.
Valamiért most nem élveztem annyira a dolgot és hazafelé is folyton ki akartam szállni az ülésből.
Egyszer meg is kellett állni,mert :-PISIKÉNE!
De szerencsénk volt,mert pont a vasúti átjárónál álltunk meg és láttam két vonatot is.
Ez jó darabig le is foglalt,így a Papáékig bírtam,ugyanis oda is beugrottunk,mert Apa beszélni szeretett volna Papával.
Éééés mikor kiszálltunk az autóból előkerült ám a csomagtartóból egy nekem való dolog is.
Bevittük ,hogy eljátsszak addig is,de nem volt szerencsénk mert senki nem volt otthon,hát hazajöttünk.
Útközben azért Anya megmutogatta a táska tartalmát,itthon pedig egész este vígan gyógyítgattam a Böbét,meg Apát

meg Anyát.Mondtam nekik,hogy :-FÁÁJ,NEEM!SÍJÁ!
(A nem szót valahogy mindig kihagyod,így a sírjál az az azt jelenti,hogy ne sírjál.Viszont van amihez meg utána teszed a nem szót.)
Azt gondolom mondanom sem kell,hogy este jött velem aludni a táska is.
A náthám már múlóban,de a porszívóval azért még vagy 3-szor megkínoztak.
(Most ébredtél fel,se puszi se pá,megláttad a táskát,és már vizsgállódsz is.)

2009. június 12., péntek

Mert megint reklamáltak.

Drága Papa!
Csak itt,csak most és Csak a Te kedvedért!




Hétfőn usziba voltunk,nagyon jó volt.

Kedden de-öt pogit csináltunk Anyával,én Papának készítettem,de mint kiderült nem szereti a krumplis pogit.
Sebaj azért sikere volt!Én is jól belakmároztam belőle,Kerinek,meg maminak is nagyon ízlett.


Du-án vásárolni voltunk amit megint nagyon élveztem!

Szerdán azt hiszem itthon voltunk,és kint az udvaron nyírtuk a füvet.

Az éjszakánk az elég pocsékul sikerült,mert belázasodtam.Anya a fogamra gyanakodott,bár ilyen még nem igazán volt,hogy ennyire lázas legyek tőle.

Másnap reggel mire én felébredtem már ledumálta a Dr.Nénival,hogy elvisz hozzá.Igaz nem volt rendelés,de a tanácsadást megtartotta,így fél 12-re mentünk is hozzá.

Mint kiderült a torkom piros egy kicsit,és csak Calcimusc-ot kaptam.

Lázam még volt du-án de azért a rosszalkodáshoz volt erőm.

Ma reggelre viszont megjött a taksi is.Jó nagyokat és loccsanósakat tüsszögtem ami kissé zavart ezért ha Anya nem volt elég gyors már le is nyaltam a zavaró tényezőt a számról.

Emmellé még jött egy kis nyűgösség,hiszti és akaratosság is,de ezzel elértem,hogy meglátogassuk a Mamiékat.

Ott aztán egy igazi kis tündérke vált belőlem mert a hisztit is itthon hagytam.

Persze miután hazajöttünk itthon folytattam ám.

Most éppen Apával vagyunk a kisszobában és az ágyon ugrálok meg rohangálok.

Pár olyan dolog amit biztosan sosem felejtünk el.

Vasárnap a Mamiéknál voltunk du-án és Mami dögönyözött.Mondta,hogy megharaphatom itt ezt a két fokhagymát?Erre te:-NEEEEM VAJAGAM!!

Valamelyik este bevittem magamnak egy almát.Nem kérdeztem,hogy kérsz-e mert előtte ettél mindenfélét össze vissza.A kisszobából jöttél ki,és megláttad,hogy eszem.Odanyújtottam,bele is haraptál.Aztán mikor lenyelted a falatot,édesen rám néztél és megkérdezted :-KÉJETEK AMÁT?

Elcsórtad a zseblámpát,és mikrofonnak használtad.Énekelted,hogy :-NÁNÁ ÉNEKJEK SINPADON.

Este mondtad,hogy menjünk ANUNI,mondtam,hogy én még elmegyek fürödni de addig te feküdj le nyugodtan.Szóltál Apának,hogy akkor Ő menjen veled.:-APA DEJE ANUNNI,MONDOK NEKED TÖTÉNETET JÓ?aztán elfeküdtetek és elkezdted:-HÓVÓT,HÓVOT TÖRTÉNET..........

Ez egy régebbi sztori.Pont a Kalandra fal utolsó adása volt amikor észrevettem,hogy a Janit azt simán Janinak mondod.Ehhez tudni kell,hogy a Janika az KAJIKA.Elkezdtem mondogatni a J-vel kezdődő szavakat,mindet szépen ejtetted,és a végére hagytam a janikát ami akkor is maradt KAJIKA.A történrt dettó ugyan ez a B betűs szavakkal nevekkel,de a Balázs az GAJÁZS.És az M betüsökkel is de a megint az PEINT.

2009. június 8., hétfő

A Múlt hetünk.

Eltelt egy hét megint.
Nagyon sok mindent csináltunk,jöttünk mentünk folyton.
Megkaptam a második kullancs szurimat,izgultak is őseim,hogy nehogy megint beteg legyek.
Voltunk Janikánál,voltunk klubba amint kiderült ez volt az utolsó,és következik a nyári szünet,amit mi nagyon sajnálunk.
Igazából a hetünket nagyon részletezni nem tudom,mert tényleg annyi minden történt.
Itthon volt Apa szabin,úgyhogy most megint Ő volt a sláger,egyre jobban imádom!

A szombatunk amire emlékszem mert az nagyon eseménydús volt.
De-ött itthon voltunk,anya nagyon korán felébresztett és nem is tudtam mire vélni mert nem mentünk sehová.
Aztán délben már nagyon álmos voltam,aludtam is egy keveset,mert persze,hogy ilyenkor kell a szomszédnak nekiállni falat vakarni.Így csak jó fél órácskát szusszantottam.
De aztán jött a nagy készülődés,mindenki csini ruhát vett,és akkor közölték velem,hogy megyünk a Dórikához.
Na innéttől kezdve 6 lóval sem tudtak volna visszafogni.

Dórikának volt az ovis ballagása.Egy baj volt csak vele,hogy Dóri a színpadon szerepelt,nekem meg ott kellett ülnöm,és az nagyon nem tetszett.Szegény Apa volt az áldozat,Ő szórakoztatott kint amíg vége nem lett.
(Képek készültek ugyan de nagyon sötétek lettek.)

Aztán rohanás fel a Mamiékhoz,megint ruha váltás,kaptam egy újabb csini rucit,és mentünk át a szomszédba.Brigi néni férjhez ment.
Itt éppen nasizunk és várjuk Zsoltit,hogy jöjjön a Brigiért.

Aztán végre megjött és előkerült a csodaszép menyasszony is.
Míg a kikérő tartott én azért lefoglaltam magam és túrtam a földet.
A Papával mentem a menetben,legalábbis itt még,mert aztán cipeltettem a fenekem.

Keri,Dóra,Mama és Apa.
Házasság kötő terembe.Mi már be sem mentünk,de jobban is tettük.
Nagyon nagy tér volt a szaladgálásra,nem győztek csitítani,hogy ne sikítozzak.

Anya azért tudott pár képet készíteni.
De Én csak rohangáltam.Volt egy bácsi aki szintén a kisfia miatt nem ment be,még Ő is engem fényképezett.
Ezután mentünk a Templomhoz,akkor már sétáltam Kerivel meg Dórival.
De mivel ide sem akartak bevinni,a Manók is kint maradtak velem.

Volt egy kis baleset is,azt mondtam Pisikéne,szaladtunk a bokorba,és kaka lett belőle,úgyhogy megtiszteltem a templom kertet.
Szegény Anya takaríthatta össze.Még jó,hogy volt nála zacsi.
Utána mentünk a vendéglőbe akkor a Mama cipelt,meg Apa.
Ott sem ültem sokáig a fenekemen,folyton ki akartam menni.
A vacsinál is csak leveskét ettem aztán irány ki.
Őseimet sem nagyon hagytam enni,ezért Apa inkább elvitt táncolni.
Ja előtte Keri ölébe ültem és ott is sikerült bekakilnom.
(Jön a 19-20-adik fogad,egész nap tiszta nyügi voltál.)
Ezután kaptam pelust,biztos ami biztos alapon.
A tánc nagyon tetszett,nagyokat vigyorogtam Papán amikor jól megpörgette a Mamit.
Egy lufit is beszereztem amit nem voltam hajlandó elengedni.
Már alig bírtam kivárni a vacsi végét,nagyon fáradt voltam,így amikor kérdezték,hogy menjünk-e haza,rögtön rávágtam,hogy menjünk.

Ezért 10 óra előtt elköszöntünk és haza jöttünk.
Nagyon jól éreztük magunkat.
(A képeken nem véletlenül nem vagyok rajta,mondjam hogy ott sem voltam,vagy mindenki tudja,hogy Anya csinálta a képeket.:PPP)
A szombati napunk a fogad miatt katasztrófa volt.
Bár elsőként mindegyönk arra gondolt,hogy megint a szuri miatt beteg leszel,és rettegtünk is,hogy ne az legyen.
Aztán éjjel amikor felsírtál és alig akartad abbahagyni,meg kérted a bogyót rájöttünk,hogy az okozta a galibát.
Tegnap nem tetszett az ebéd,tésztát kértél.Nem akartam engedni,de végül mégiscsak főztem ki,hogy egyél valamit.
Amikor vittem be és elvetted megláttad,hatalmas örömmel mondtad:KÖSZÖNÖM!
A másik,hogy ha valami olyat csinálsz,nekem toltad a babakocsit,véletlenül megütöttél,bocsánatot kérsz.
Ma reggel a tésztát sikerült kiborítanod a zacsiból akkor is bocsánatot kértél.

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.