2009. június 12., péntek

Mert megint reklamáltak.

Drága Papa!
Csak itt,csak most és Csak a Te kedvedért!




Hétfőn usziba voltunk,nagyon jó volt.

Kedden de-öt pogit csináltunk Anyával,én Papának készítettem,de mint kiderült nem szereti a krumplis pogit.
Sebaj azért sikere volt!Én is jól belakmároztam belőle,Kerinek,meg maminak is nagyon ízlett.


Du-án vásárolni voltunk amit megint nagyon élveztem!

Szerdán azt hiszem itthon voltunk,és kint az udvaron nyírtuk a füvet.

Az éjszakánk az elég pocsékul sikerült,mert belázasodtam.Anya a fogamra gyanakodott,bár ilyen még nem igazán volt,hogy ennyire lázas legyek tőle.

Másnap reggel mire én felébredtem már ledumálta a Dr.Nénival,hogy elvisz hozzá.Igaz nem volt rendelés,de a tanácsadást megtartotta,így fél 12-re mentünk is hozzá.

Mint kiderült a torkom piros egy kicsit,és csak Calcimusc-ot kaptam.

Lázam még volt du-án de azért a rosszalkodáshoz volt erőm.

Ma reggelre viszont megjött a taksi is.Jó nagyokat és loccsanósakat tüsszögtem ami kissé zavart ezért ha Anya nem volt elég gyors már le is nyaltam a zavaró tényezőt a számról.

Emmellé még jött egy kis nyűgösség,hiszti és akaratosság is,de ezzel elértem,hogy meglátogassuk a Mamiékat.

Ott aztán egy igazi kis tündérke vált belőlem mert a hisztit is itthon hagytam.

Persze miután hazajöttünk itthon folytattam ám.

Most éppen Apával vagyunk a kisszobában és az ágyon ugrálok meg rohangálok.

Pár olyan dolog amit biztosan sosem felejtünk el.

Vasárnap a Mamiéknál voltunk du-án és Mami dögönyözött.Mondta,hogy megharaphatom itt ezt a két fokhagymát?Erre te:-NEEEEM VAJAGAM!!

Valamelyik este bevittem magamnak egy almát.Nem kérdeztem,hogy kérsz-e mert előtte ettél mindenfélét össze vissza.A kisszobából jöttél ki,és megláttad,hogy eszem.Odanyújtottam,bele is haraptál.Aztán mikor lenyelted a falatot,édesen rám néztél és megkérdezted :-KÉJETEK AMÁT?

Elcsórtad a zseblámpát,és mikrofonnak használtad.Énekelted,hogy :-NÁNÁ ÉNEKJEK SINPADON.

Este mondtad,hogy menjünk ANUNI,mondtam,hogy én még elmegyek fürödni de addig te feküdj le nyugodtan.Szóltál Apának,hogy akkor Ő menjen veled.:-APA DEJE ANUNNI,MONDOK NEKED TÖTÉNETET JÓ?aztán elfeküdtetek és elkezdted:-HÓVÓT,HÓVOT TÖRTÉNET..........

Ez egy régebbi sztori.Pont a Kalandra fal utolsó adása volt amikor észrevettem,hogy a Janit azt simán Janinak mondod.Ehhez tudni kell,hogy a Janika az KAJIKA.Elkezdtem mondogatni a J-vel kezdődő szavakat,mindet szépen ejtetted,és a végére hagytam a janikát ami akkor is maradt KAJIKA.A történrt dettó ugyan ez a B betűs szavakkal nevekkel,de a Balázs az GAJÁZS.És az M betüsökkel is de a megint az PEINT.

4 megjegyzés:

picibence írta...

Na most aztán már elég legyen a betegségekből ezért küldők egy nagy zsák gyógypuszát és remélem mire odaér már gyógyultnak is vagy nyilvánitva:)
Bízti fincsi volt a pogid:)én is szeretek ám sütkérezni,tegnap is csináltam fincsi meggyessütit:)
Ja,írtunk a naplónkba,kukk be hozzánk:)
Nagyon tetszettek a dumák,olyan nöcisek:)

Pusza,picibence

CsaCseLeV írta...

Édes aranyköpéseid vannak!
De jó, hogy valaki mindig rátok prít, a mi naplónknak is elkelne már...
Olyan jó belemélyedni a napokba, kinek van még ereje írni is!
Ügyesen sütögetsz, nagyon jók a képek! Ilyen rövid lett a hajad? Jól áll ez is, de olyan édesek voltak az antennák!

Sok puszi: Csanádék.

Bogár és Gerti írta...

:)
Nekem ma johattúj fáj a kezsem ;) , mint maminak :)
Puszi

agika írta...

Sziasztok!

Édes dolgokat mondogatsz!Jókat mosolyogtunk rajta!;)

Azt a pogit megkóstoltam volna én is!

Jobbulást kívánunk!

Puszi:Dani

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.