A reklamállónak!

A szombatunk egész jól telt.
Úgy tűnt kezdek javulni.
Egész de-öt ügyesen eljátszottam a szobába,meg tv-ztem,hagytam Anyát kibontakozni.
Mikor Apa felkelt,meg is jegyezte,hogy talán megint Seregélyesen voltunk,mert nem hallotta,hogy dilizek.
Kössz Apa!

A déli alvásom szokás szerint eltolódott,és elég hosszúra is sikerült,de ennek köszönhetően elég jól ébredtem.
Anyának kiabáltam de Apa jött be.
Közöltem is vele,hogy :-APA NEEEM! és még a kezemmel is intettem,hogy menjen ki a szobából.
Aztán hallottam,hogy Anya bejött akkor meg gyorsan úgy tettem mintha aludnék.
Sikerült is kicsit becsapnom.Jót játszottunk ezzel.
Azért csak kimásztam az ágyból és megláttam,hogy Anya mire készül.
Már mentem is segíteni neki.

Igaz néha elbambultam a tv-n de Anya azt mondta,olyan rendes vagyok,hogy ilyen sokat segítettem neki.

A du-án további részében már csak a játék maradt,meg egy kis dili is becsusszant azért.

Az esti alvás viszont nagyon nem ment,még Apát is megvártam míg elmegy dolgozni.De annyira el voltam foglalva a babáimmal,hogy észre sem vettem,hogy Apa lelépett.

Mikor felocsúdtam és kerestem,kérdeztem Anyát:-APA GOGOZI MENT?GYÖN VISSZA?

Sajnos a válasz az volt,hogy majd csak reggel.

De Anyának köszönhetően(leakartam lépni,de nem jött össze mert felébredt)felébredtem,és közéjük bújtam,így Apához bújva ölelkezve aludtam vissza.

Reggel persze mikor ébredtem Anya helye már rég kihűlt,biztos lelépett miután elaludtam.

De jóban sántikált,mert mindent előkészített,hogy hamar mehessünk a mamiékhoz.Egyre nem gondolt csupán,hogy a boltot is szívesen kihagytam volna.Egy kicsit fel is lázadtam és durciztam ezért.

De aztán kocsiba vágtuk magunkat és már ott is voltunk.

Egy fél órányi Mamázás és Papázás után elmentünk meglátogatni és felköszönteni a Kenderes Dédi mamát,de mivel Ő is beteg nem maradtunk sokáig.

Aztán a Maminak segítettem,meg ott is megmutattam,hogy milyen dilinyós tudok lenni,ha akarok,és valami nem úgy van ahogy azt én szeretném.

Jó párszor bevágtam a:-NEEEEM! és a:-NEM,NEM,NEM!
című előadásaimat,majd amikor már végképp kibuktam, Anya ölébe kinyűglődtem magam,lehiggadtam,és mintha mi sem történt volna folytattam a játékot.

Ebéd után Mamival tv-ztünk és olyan kényelembe helyezkedtem,hogy el is aludtam Mamán feküdve.

Jó egy óra szunya után ébredtem,és rögtön közöltem is,hogy:-HAZA MEDÜNK!

Úgy lett!Kicsit durcis voltam,és még itthon is folytattam.

Volt jó pár:-APA, HAGGYÁ BÉKÉN!

meg rám jött a :-HINTÁZI AKAJOK! is,de őseim leszereltek.

Közölték,hogy jobbat tudnak,menjünk az OSAMBA.Elsőre bele egyeztem,aztán megint jöttem a :-HINTÁZI AKAJOK!-kal.De az Én gonosz Anyám,közölte velem,hogy akkor Ő meg Apa mennek Én meg maradjak itthon hintázni.

-NEEEM!BIUS IS GYÖN!

Így elindultunk.

Valamiért most nem élveztem annyira a dolgot és hazafelé is folyton ki akartam szállni az ülésből.

Egyszer meg is kellett állni,mert :-PISIKÉNE!

De szerencsénk volt,mert pont a vasúti átjárónál álltunk meg és láttam két vonatot is.

Ez jó darabig le is foglalt,így a Papáékig bírtam,ugyanis oda is beugrottunk,mert Apa beszélni szeretett volna Papával.

Éééés mikor kiszálltunk az autóból előkerült ám a csomagtartóból egy nekem való dolog is.

Bevittük ,hogy eljátsszak addig is,de nem volt szerencsénk mert senki nem volt otthon,hát hazajöttünk.

Útközben azért Anya megmutogatta a táska tartalmát,itthon pedig egész este vígan gyógyítgattam a Böbét,meg Apát

meg Anyát.Mondtam nekik,hogy :-FÁÁJ,NEEM!SÍJÁ!

(A nem szót valahogy mindig kihagyod,így a sírjál az az azt jelenti,hogy ne sírjál.Viszont van amihez meg utána teszed a nem szót.)

Azt gondolom mondanom sem kell,hogy este jött velem aludni a táska is.

A náthám már múlóban,de a porszívóval azért még vagy 3-szor megkínoztak.

(Most ébredtél fel,se puszi se pá,megláttad a táskát,és már vizsgállódsz is.)