2009. június 26., péntek

Manós napok.(Anya)

Ez a kép még kedden készült.Nagyon figyel a kisasszony!

Sétálni voltunk.Miért is használnánk rendeltetésszerűen a kocsit.
Kedden este hozták a Gyerekeket.
Nagy volt a boldogság,és a lefekvésnél a sírás is amiért nem maradhatott ott velük.

Még reggelizni és ebédelni is tud azóta egyedül.

Voltunk a játszótéren párszor,meg sétálni is.



Tegnap este meg Apát kísértük el a focira.
Én kis naiv azt hittem ettől úgy lefáradnak,hogy azonnal álomba zuhannak.3-ból 1-nek sikerült.
Majd el felejtem a képen a kisfiú Dominik.
A Kapusunk kisfia.
Tegnap nagyon összhangban voltak Biussal.
Dominki kísérgette,vigyázott rá,mert Bius még pici.Domi 3 és fél éves.
És egyszer meg azt vettem észre,hogy Domi nézi biust,magyaráz neki,Bius nézi Domit,aztán úgymaradtak,csak Domi abbahagyta a mondókáját.
Kész voltam,elcsábúlt a kisasszony,bár Dominak nagyon szép kék szemei vannak,nem is csodállom.
Mindent egybe véve,Bius nagyon jól érezte magát,félek is attól,hogy ha ma el kell válniuk lesz akkora üvöltés,hogy azt mindenki hallani fogja,és biztos megint egy hétig nem fogok vele bírni.

5 megjegyzés:

Bianka, Dominika és Bogi anya írta...

Sziasztok!
Bius Te aztán nagyon gondoskodó vagy a babádal.
Nektek aztán jó napjaitok voltak!Ennyi gyerkőc...!Jók a képek.
Puszi:Biusék

Kata és Tommy írta...

Szóval Dominik??????
Te csajci!
Mit szól hozzá Janika és piciBence?
Nagyon jó, amikor ilyen sok gyerek van körülöttünk...én is imádom:-)))
Szegény babád is megfázott. Látom ki kellett szívni az orrát :-)
Puszillak:Tommy

Mia és Maja írta...

Szuper lehetett,reméljük,azért nem hisztiztél nagyon drága Bius,amikor elmentek a barátaid.:o;))
Azért,mert én (Mia)igenis hisztiztem tegnap a buli után,sírtam,hogy NEM AKALOM,HOGY HAZAMENJENEK A BALÁTAIM...:(((

Puszika Nektek!:)

Hello Kitty írta...

Az első megjegyzésem elszállt @@@@@@@@@@
BRRRRR

Kukk be hozzánk új játék!!!
Puszilunk

csai írta...

Így telik a legjobban nyár... társaságban!!:)

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.