Játék az emlékekkel.
Adós vagyok egy játékkal.
Mindenkinek aki felkért minket nagyon szépen köszönjük!!
Danciék:http://dancibaba.blogspot.com/Kittyék:http://hellokitty-monyoko.blogspot.com/Csanádék:http://csacse.blog.hu/Csengéék:http://csengus.blogspot.com/Tommyék:http://ferkancs.blogspot.com/Emmikéék:http://www.emmike.blogspot.com/
A feladat:
1. Ha téged jelölnek ki, rakd ki a blogodba ezt a képet és írj egy bejegyzést a gyermekkori emlékeidről.
2. Nevezz meg 7 bloggert, akinek szívesen továbbadnád a feladatot!
3. Linkeld be a blogok címét! Azt is, akitől a "díjat" kaptad!
4. Privát üzenetben értesítsd a kiszemelt bloggereket!
Azt hiszem könnyű dolgunk van,mert már sokan megkapták ezt a játékot.
Emi cica:http://emicica.blogspot.com/Petike és Anya:http://emicica.blogspot.com/Nóra:http://www.tothnora.mindenkilapja.hu/Zoé:http://www.babaszoba.hu/services/blog/zoecicaA többiek már mind megkapták,így nálunk ennyi a lista.
És akkor már csak az emlékek vannak hátra.
-Ami legelőször eszembe jutott,hogy Anyukám az oviban dolgozott és Én ott maradtam vele ovi után.
Egy szerencsétlen tolatásnál sikerült beleülnöm a felmosó vödörbe.
-Amikor elköltöztünk a Mamáméktól suli után hozzájuk jártunk vissza míg Anyúék nem értek haza.Nagyon finiket ettünk.
-Elég sokszor álltam harcban a Nővérkémmel(szerencsére ezt elhagytuk mostanra),és jó párszor kihasználtam erő fölényemet vele szemben.
Volt,hogy seprűvel,vagy éppen nagy késsel kergettem,Ő meg bezárkózott Anyuék szobájába.
Bocsi Nővérkém!
-Utáltam olvasni.Anyu míg főzött ott ültem a konyhába és gyakorolnom kellett.
Apu szerezte be a könyveket az egyiknek a címére még emlékszem is Vuk és Kele,talán még mindig meg van a könyv.
-Szerettem segíteni Apunak,főleg a férfias munkákban.
-Nyáron rengeteget csavarogtunk és játszottunk a barátnőinkel.Folyton az utcán,meg az utca végi téren lógtunk.Bungit építettünk,fákon ücsörögtünk,késeztünk,paradicsom csatáztunk,kártyáztunk.
-Volt jó pár emlékezetes Tetanusszal végződő balesetem.Szegbe lépés,darázs csípés.
Hű ez megvan,nem gondoltam,hogy ilyen egyszerű lesz.
Egyik kedvencünk.
"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "
Még egy kedvenc.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.
Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.
Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.
8 megjegyzés:
Örülünk,hogy már jobban vagy édes barátnőnk!:)
Mi most megint köhögünk,nem is tudja anya,elvigyen e ma a bölcsibe vagy inkább ne...:o:s
Nagyon szép a kabátod és a csizmád is,és még mennyi mindent kaptál...:o;)
Na,és ráadásul,itt a Mikulás,Karácsony,most már csak győzzenek Anyáék vásárolni...;)
Szép napot Nektek,puszika!!!
Nagyon jók a téli cuccaid:-D Biztod jó melegek. Köszönjük a játékba való meghivást,ha lesz időnk megcsináljuk. :-D
Puszika: Zoé
Örülök,hogy jobban vagy!
Nagyon szép kis cuccokat kaptál!
Fifi nagyon kedves,vigyázz rá nagyon.:)
Anya emlékeit jo volt olvasni,bár a késes kergetőzés kicsit meredek:)
Azt hiszem, te sem voltál lányosabb lány édesanyámnál. Benne is 6 fiú veszett el,s bizony Kata örökölte ezt :-)))
:-)))))))Tommy
Hű, nem voltál valami "nyugtonmaradós" gyerek, anya! ;)
Igazán jó volt ez a játék felidézni az emlékeket!
Látom nálad is bőven volt mire emlékezni!
Puszika Kitty Timcsi
Nagyon csinos csajos cuccokat kaptál :) Huu..anya..elismerés a tetanuszokért! Jó kis "kalandok" voltak az előzményei.
Puszi
Hááát, úgy látom, a lyányka is örökölt valamit ebből a mozgalmasságból!
Csini vagy az új szerelésben! És micsoda lábbelik! Azt hiszem, jó magasra tetted a mércét ennek a Janikának! Nehzeen találna hozzád foghatót!
Puszi: Csanádék.
Megjegyzés küldése