Most már tudom,hogy miért reklamálnak a család tagjaim.
Nem gondoltam,hogy ilyen régen írt Anya utoljára.
De most már aztán visszaveszem ám tőle a szót ha ilyen rendetlen.
Na persze nem is volt sok ideje,mert az első napokban még rendesen lefárasztottam,utána meg pótolta a pótolni valókat.
Kedden Apa szabados volt,és már reggel ébredés után indultunk Fehérvárra.
Anya orvoshoz ment...volna,mert a Doki bácsi éppen nem volt bent a gólyát várta egy nénivel.Megvárni nem akartuk,mert kitudja ezek a gólyák kiszámíthatatlanok és nagyon sokan is voltak.
Jobb program következett!
Amikor beteg voltam és jártunk a szurira,szuri után minden nap Apa egyedül ment be a Tescóba zsemiért.Én meg mindig csak sóvárogtam és Anya megígérte,ha jobban leszek visznek,és még kocsit is autósat viszünk majd.
Most jött el az ideje,hogy ígéretét valóra is váltsa.
Nagyon nagyon fantörpikus volt!Tényleg az autós kocsit vittük,és most jobban élveztem mint eddig bármikor.
Azt hiszem du-án itthon voltunk,és semmit tettünk.
Szerdán de-öt ugyanezt folytattuk mivel a rossz idő is megjött.Apa már kezdte a du-ánt,úgyhogy kettecskén voltunk Anyával.
Mikor Apa elment dolgozni Anya nekiállt összerakni a lakást(már romokben hevert),Én ügyesen okosan bámultam a tv-t és nem zavartam Anyát.
Még aludni is elmentem,had dolgozzon nyugodtan, mikor felébredtem már csodaszép rend volt.
Éppen a gép előtt ült,először kimentem körülnézni az előszobába,levizitáltam a munkáját,majd az ölébe kuporodtam és húztam tovább a lóbőrt.
Második ébredésem után még Anya filmjét is végignéztük együtt,sőt egész du-án tv-ztünk,közben azért ment a csintalankodás ,meg az evés is.
Anya azt mondta lassan könnyebb lesz ruházni mint etetni.Ezt akarták nem???!
Ja és tegnap hallottam csak fél füllel azt is,hogy mennyire nagyon jól viselkedtem az elmúlt két napban és mennyire nyugodt,és jókedvű,nevetgélős vagyok.
Büszke lettem magamra!
Tegnap de-öt megint olyan nagy semmit tevés volt.
Délben hármasban aludtunk,de mire ébredtem már csak Apa volt mellettem.
Mondtam is neki,hogy APA JÖSS!
Mostanában ha felébredek,mindig közlöm,hogy ÉBEDTTEM,FŐKEJÜNK!
És ha valaki nem engedelmeskedik addig mondogatom,hogy keljen fel míg meg nem teszi.
De van egy másik taktikám is,KÁVÉ!
Na erre ugranak.
Alvás után megint összeszedtük magunkat és mentünk Anya doktor bácsijához.
Most szerencséje volt,ott volt a Dr. bácsi és bár sokan voltak,hamar bekerült.
Addig mi Apával nézelődtünk.
Hamar végzett is Anya és nagyon boldogan jött ki.
Azt mondta megvan és jól van a kis tesóm.
Onnét aztán irány hazafelé.Még összeszedtük Kerit is,meg bementünk hazafelé Papihoz is.
Amikor kaját említettek,már mondtam is,hogy mehetünk mámmizni.
Meg uzsonnáztam a Papánál,közben beszélgettem Kerivel,meg Papa még a Mamit is felhívta nekem,mert Ő dolgozott Én meg kerestem.De nem nagyon beszéltem vele,tele volt a szám.
Jóllakott pocival indultam haza,de az evés itthon sem állt meg.
Végig ettem a du-ánt.
Anya:
Hála Istenkének tényleg rengeteget eszel..
Csokiból is jó pár lecsusszanik,de ez aztán most nem igazán érdekel.
A pelus mentességet is gyakoroljuk.
Kisebb nagyobb sikerrel vesszük is az akadályt.
Volt bugyi ami a kukában landolt,de tegnap este már amikor tele volt a du-ánni pelus szóltál,hogy PISIKÉNE.
A duma.
Nagyon megeredt a nyelved,és beindult a halandzsa is.
Az éneklés az egész nap megy.Imádom!
Mese.
Elkezdtél komolyan mesét nézni.
Leülsz a tv elé és végig nézed ami érdekel,sőt nevetsz is rajtuk.
Szoktuk nézni közben az arcodat,szó szerint élsz a mesével együtt.
2009. május 15., péntek
2009. május 11., hétfő
Mostmár minden a régi.
Vagyis azért mégsem mert nem tudlak elhagyni,még fél percre sem mert rögtön sírsz utánam.
Hála Isten az egészségeddel most már tényleg minden rendben,a hízással sem lesz gond,mert rengeteget eszel.
A hétvégét már csavizással töltöttük,Mamiéknál voltunk falu napokon,bár azt nem annyira élvezted.Az uncsikkal való játékot annál inkább.
Vasárnap is ott voltunk,du-án pedig Búcsúztunk.
Nagyon tetszett neked és még igényes sem voltál,mert úgy kellett rábeszélni a játékokra.
Ringlispin ültél,meg egy ugráló várba,na azok nagyon bejöttek. Azt mondtad mehetünk jövőre is.
Ez meg egy videó,szilvás gombócot főztünk.


Dóri segített tolni a feneked,hogy fel tudj mászni,mi nagyokat röhögtünk rajtatok.
Hála Isten az egészségeddel most már tényleg minden rendben,a hízással sem lesz gond,mert rengeteget eszel.
A hétvégét már csavizással töltöttük,Mamiéknál voltunk falu napokon,bár azt nem annyira élvezted.Az uncsikkal való játékot annál inkább.
Vasárnap is ott voltunk,du-án pedig Búcsúztunk.
Nagyon tetszett neked és még igényes sem voltál,mert úgy kellett rábeszélni a játékokra.
Ringlispin ültél,meg egy ugráló várba,na azok nagyon bejöttek. Azt mondtad mehetünk jövőre is.
Ez meg egy videó,szilvás gombócot főztünk.


Dóri segített tolni a feneked,hogy fel tudj mászni,mi nagyokat röhögtünk rajtatok.Ma reggel kimentünk a temetőbe Mama sírját rendbe tettük,utána meg a kocsit takarítottuk ki,meg lemostuk.
Ezt is élvezted,segítettél mindenben,igaz utána jöhetett a ruha csere.
Sajnos a beteges napok alatt visszaszoktál a pelusra,de még nem is nagyon mertem kivenni,mert csak ma állt helyre normálisan a székleted.
Remélem ha újra belekezdünk megint hamar sikerül leszokni róla.
Mindenkitől,bocsi,hogy nem jártunk felétek,esküszöm igyekszem pótólni,de az a helyzet,ha reggel kiszálok az ágyból ,hogy leüljek a gép elé,nem kell 5 perc és már ott is vagy mellettem.Ezért inkább nem is próbálkozok.
2009. május 8., péntek
Janikának!
Köszönjük!
Köszönjük szépen a sok aggódást,érdeklődést,jókívánságot!
Nagyon örülünk,hogy ilyen barátaink vannak!!!
Köszönjük!!
Most már mondhatom,hogy túl vagyunk a nehezén!
Tegnap már nem volt semmi gond,Dr.bácsit sem kellett már meglátogatnunk!
Bius evett,ivott,egész nap játszottunk,kint is volt,hintázott,Putujizott,még egy kis kertészkedés is összejött,meg a Mamiéknál is voltunk,bent volt a pipiknél ,összeszedte a tojást.
Az éjszakánk is jó volt,és már a reggelin is túl vagyunk.
Most már inkább azzal van a gond,hogy olyat enne amit nem szabad.
Joghurt,eper,csoki éppen mikor mit lát vagy kíván meg.
Nagyon örülünk,hogy ilyen barátaink vannak!!!
Köszönjük!!
Most már mondhatom,hogy túl vagyunk a nehezén!
Tegnap már nem volt semmi gond,Dr.bácsit sem kellett már meglátogatnunk!
Bius evett,ivott,egész nap játszottunk,kint is volt,hintázott,Putujizott,még egy kis kertészkedés is összejött,meg a Mamiéknál is voltunk,bent volt a pipiknél ,összeszedte a tojást.
Az éjszakánk is jó volt,és már a reggelin is túl vagyunk.
Most már inkább azzal van a gond,hogy olyat enne amit nem szabad.
Joghurt,eper,csoki éppen mikor mit lát vagy kíván meg.
2009. május 6., szerda
Túl vagyunk a nehezén!(Anya)



Néhány kép ami a gyerek osztályon készült.Köszönjük a sok kedves hozzászólást,aggódást,emailt,képeslapot és sms-t.
Ennek és a Doktor úr gondos,segítő munkájának köszönhetően,most már jobban van Bius.
Amin keresztül mentünk azt sosem fogjuk elfelejteni,max ha szenilisek leszünk.
A vasárnap nagyon kegyetlen volt.Végig bőgtem a napot.Még a Mamával meg a Papával sem beszéltem,mert nem bírtam volna bőgés nélkül.Bárki hívott,bőgtem.Apának is csak sms-t küldtem,miután hazajött,nem akartam,hogy még miattam is aggódjanak,bár tudtam,hogy az ennélkül is megvan.
Este már amikor Bius nagyon sz@rul volt akkor hívott Apu,persze,hogy nem bírtam,és Ő is hallotta,hogy Bius mennyire nyög szenved a kezembe.
Amikor azt mondta,jöjjenek-e értünk már nem is volt kérdés.
Összeszedtem magam,szóltam Apának,aztán megküzdöttem a nővérrel,majd az orvossal is.
A Dr nő kérdezte,miért akarok hazavinni egy lázas beteg gyereket.
Mondtam neki,hogy azon kívül,hogy a lázcsillapítót nyomatják bele,semmit nem csinálnak.
Azt mondta amíg a széklet minta tenyésztése nincsen kész nem tudják mitől van, az meg 3-4 nap.
Na itt kaptam fel a vizet,hogy akkor addig a gyerek lázasan fetrengjen???
Megírták a papírt ,aláírtam addigra Apa meg a Papa is beértek.
A kanült a nővér úgy szedte ki,hogy ömlött a vér Bius kezéből és csak egy géz lapot tett rá,még csak le sem ragasztotta.
Ezek után elvittük a Sefferhez a Papa beszélt vele.Kapott szurit,és már aznap este jobban volt.Lázcsillapítót akkor éjfélkor kapott utoljára,tegnap még kétszer hányt de-öt,de du-án már evett,ivott.
Persze ez 3 szuri után,de akkor is legalább jól van,és nem szenvedünk még mindig bent a kórházba azon a gyalázatos helyen.
Igaz,hogy baromi sokba került,de valahogy most az sem érdekel,ha egész hónapban egy falatot sem eszek,Ő jobban van.
Ami bosszant,hogy a TB-t miért fizetjük???
A Papa meg a Mama nagyon sokat segítettek,amit ezúton is szeretnénk megköszönni!
Nagyon szeretünk benneteket,és mindent de mindent köszönünk!(Nem bőgni!!!)
Kerinek is köszönjük a sok aggódást,meg Orvossal kapcsolatos jó ötletet!
Most megint túl vagyunk a reggeli kihányásán,adtam neki egy Dedalonetta kúpot és most alszik.
2009. május 3., vasárnap
Húzós nap!
Megint apa vagyok.Elnézést,hogy nem írtam előbb.A mai napunk dúrva volt.Beértem hozzátok 10 óra körül,mert a Juci felhívott,hogy megjött a hasmenés is!Nem kecsegtetett valami jó reménnyel.Örültünk egymásnak.Közben kaptak szobatársat is ugyanezekkel a tünetekkel.Már elég sok gyerek elkapta!Nos a hasmenés miatt elköltöztettek minket a fertöző osztályra!Ennél résznél már a Juci sem bírta,mert csak 2 órát aludt az éjjel.Átballagtunk.Hát mintha a villából egy ólba költöztünk volna!Komolyan.írtózatos körülmények.És ez nem csak nyafogás.Bepakoltak minket egy kisfiu mellé aki már péntek óta ott volt az anyukájával.Ugyanezért.Délelőtt kapott infúziót a Bius és itt újra!Infúzió közben elaludt adrágám ezért anya lelépett haza 30 kilóméterre,hogy megfürödhessen!Meg persze Wc.Mert egy pottyantós talán tisztább!Mire visszaért már lázas lett a Bius.Kapott nurofent.De ez nem vitte le neki a lázát.Elaludt újra.Anyával megbeszéltem,hogy holnap ha nem lesz nagy gáz a Biussal akkor saját felelösségre haza jövünk.Én eljöttem haza fél öt körül.Rendezgettem a dolgokat itthon mikor csörgött,hogy már 38,5 a láza a kicsikénknek.Nem lehetett még hütőfürdöztetni sem,mert csak a legkissebb gyerekkád volt az épületben.Old meg hogy lehüljön a teste!Ezért eldöntötte,hogy azonnali hatályal kifelé a korházból míg nagyobb baj nem lesz!Beszélt a Papával is.Együtt beszáguldottunk értük.Juci már összepakolt mire beértünk.Már csak a kanült kellett kivenni a Bius kezéből.Ezt is SZAKSZERÜEN kirántotta a nővér.Tett rá egy gézlapot és menny isten hírével.A nálunk lévő pzs.kkel tudtuk csak elállitani a vérzést.A Papa elvitt minket a Shaferr dokihoz.Megvizsgált és kaptál 20 cm3 dózisu injekciót.Dúrva,de hatásos.Holnap megint kapni fogja és ha ezután is még lesz hasmenés akkor még kedden is.És ezzel vége a betegségnek!Jó mi?
Nos most már alszanak.Biusnak lement a láza mire hazaértünk.Szóval itthon vagyunk most már.Ja és a Mama csinált gyógyitó husi levest sok tésztával,amit megettek ketten Anya és Lánya meg persze a kissebbik tesó is.Reméljük a sok idegtől neki nem lesz baja.Jó éjt.Én is megiszom a sörömet.
Nos most már alszanak.Biusnak lement a láza mire hazaértünk.Szóval itthon vagyunk most már.Ja és a Mama csinált gyógyitó husi levest sok tésztával,amit megettek ketten Anya és Lánya meg persze a kissebbik tesó is.Reméljük a sok idegtől neki nem lesz baja.Jó éjt.Én is megiszom a sörömet.
2009. május 2., szombat
Korház megint!!!
Sziasztok!Apa vagyok.Sajnos megint meg kellett látogatnunk a korházat.Ma délután itt voltak az uncsi tesok.Úgy tűnt szuper napod lesz.Délután elaludtál,de fél óra után megébredtél.Én mentem be hozzád mert felnyüsszentettél.Sajnos már hánytál és közben jött a többi adag is!Elintéztük,hogy biztos a böfi miatt,de nem ez lett a vége.Kimentünk hintázni meg putujizni és ott is ki kellett vennem a hintából mert hánytál megint.3.4. hányás után már hívtuk a doki nénidet és ő javasolta,hogy befelé a korházba.Mig öltöztél hánytál,autóban hánytál és a váróban is.(szemét vírus)Én túl reagáltam,mert mindenhol 150-nel mentem.Kaptál kanült ami 3.beszúrásra sikerült(2 vénád eldurrant)F...kalap doki).Reggel megyek majd értetek.Sóoldatot kapsz egy csomó gyógyszerrel együtt.És már hat,mert csak öklendeztél utoljára.Most csak ennyi,mert még dolgozom fel a történéseket!SZERETLEK titeket!!!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Egyik kedvencünk.
"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "
Még egy kedvenc.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.
Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.
Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.
Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.
Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.

















