2009. május 8., péntek

Köszönjük!

Köszönjük szépen a sok aggódást,érdeklődést,jókívánságot!
Nagyon örülünk,hogy ilyen barátaink vannak!!!
Köszönjük!!

Most már mondhatom,hogy túl vagyunk a nehezén!
Tegnap már nem volt semmi gond,Dr.bácsit sem kellett már meglátogatnunk!
Bius evett,ivott,egész nap játszottunk,kint is volt,hintázott,Putujizott,még egy kis kertészkedés is összejött,meg a Mamiéknál is voltunk,bent volt a pipiknél ,összeszedte a tojást.
Az éjszakánk is jó volt,és már a reggelin is túl vagyunk.

Most már inkább azzal van a gond,hogy olyat enne amit nem szabad.
Joghurt,eper,csoki éppen mikor mit lát vagy kíván meg.

5 megjegyzés:

CsaCseLeV írta...

JAJ DE JÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ!!!!!!!!!!!!!
Nagyon örülünk a remek hírnek!

Puszi: Csanádék.

Kata és Tommy írta...

De jó, hogy bekukkantottam hozzád, mert így látom, hogy már teljesen jól vagy. Ennek szívből örülök.
Nagyon aggódtunk érted ám mi is :-)
Nagy puszi:Tommy

Hello Kitty írta...

Szuper!!!!!!!!!!!!!!!
Nagyon örülünk neki hogy már jobban vagy! Egy kicsit meg is nyugodhatunk most már:-)
Anya köszöni szépen a névnapi emilkét!Nagyon örült neki!
Puszilunk

agika írta...

Nagyon örülünk,hogy végre túl vagytok a betegségen!;)))))

Puszi:Dani és Ági

Marietta írta...

Nagyon örülünk hogy jobban vagy!:):):) Reméljük gyorsan el tudjátok felejteni ezt az egészet.
Puszi Milán és Marietta

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.