Először pár kép az elmúlt napokból.
Beszélünk tesóval.
Tornyot építettem.
Vigyázok tesóra.
Egy beteg arc.

Még fejlesztenem kell a vágási tudományomat.

Új frizura.

Egy csini póló amit Lindiéktől kaptam.
Nos akkor most jöjjön a napjaimról a beszámoló.
Már 30-án szerdán náthás voltam,de más bajom nem volt.Csütörtök du.ánra aztán már megérkezett a lázam is,de nem volt nagyon vészes.Még pénteken is lázas voltam,de nap közben elég tűrhető volt,viszont éjjel már meg kellett mártóznom a vízbe is.
Ezért szombaton reggel Őseim úgy döntöttek meglátogatjuk Seffer Dr bácsit.
Mit nem mondjak nem örültem neki,hangot is adtam ennek de nem sokat törődtek velem.Dr bácsi egyből szurit akart adni,Anya viszont azt mondta nem kapjak szurit csak gyógyszert.Dr bácsi meg is jegyezte,hogy elég csúnya a torkom,tüszős mandula gyulladásom van és szerinte jobb lenne,de ha Anya megvéd hát legyen úgy.
Hazajöttünk,bevettem a gyógyszert, és jobban is lettem.Aludtam egyet és mire felébredtem ujjból lázas lettem.Ezután kezdődött az iszonyat.Nem akart lemenni a lázam,sem a láz csillapításra,sem a hűtőfűrdőzéssel.Majd 40 fokos lázam volt,vacogtam és űvöltötem a hidegvíztől,nagyon nagyon szörnyű volt.Volt,hogy együtt sírtunk Anyával,mert Ő meg magát okolta amiért nem akarta,hogy szurit kapjak.
Amit aztán mégsem kerültem el,mert este 6-kor kihívták az ügyeletet.
Ki is jöttek és kaptam egy lázcsillaptó szurit,amit a Dr bácsi úgy adott be,hogy még másnap is fájt a lábam tőle.
Akkor egy kicsit lement a lázam,de egy óra múlva megint kezdődött a küzdelem a lázzal.Jött a lázcsillapító kúp,aztán hűtőfürdő ahová Apa is beült velem,hogy jobban és tovább bírjam,majd jött a szirup és végül este 11-re sikerült teljesen levinni a lázam.Éjjel nem is volt baj,csak reggelre jött vissza megint.Hozták is gyorsan a szirupot,meg a gyógyszert ami aztán szépen ki is jött belőlem.Na itt kezdődött újból a riadalom a kapkodás az idegeskedés a sírás.
Megint mentünk a Seffer Dr bácsihoz és most már nem kíméltek szurit kaptam.
De utána jobban is lettem aludtam egy hatalmasat,lázam eltűnt dilim előjött,teljesen jól lettem.
Hétfőn megint mentünk,megint szurit kaptam megint aludtam és előtört belőlem az angyal.
Ma megint mentünk és végre ez volt az utolsó szurim.
Még szuri után elmentünk kaját venni hármasban mint régen,nagyon klassz volt.
Viszont ma megint olyan szurit kaptam ami előhozta a dilimet.
De reméljük most már nem lesz gond.
Anya.
Anyukák,kérnék tőletek tanácsot,hátha valakinek van jó ötlete mit tudnék csinálni.
Bius imádja Karinát,már majdhogynem azért kell figyelni nagyon ,mert agyonra szeretgetné.
Viszont,ha leülünk szopizni tuti abban a percben jön Bius,hogy játszak vele.Amíg nem volt beteg nem is volt gond,mert odavettem és olvastam addig neki.Most viszont ez elmaradt,és nem volt jó ha Apa akart olvasni.
Azt írtam már régen,hogy megsértődik ha rászólunk,hogy ne csináljon ezt vagy azt,vagy vigyázzon nehogy elessen stb.Most ez annyira fajult,hogy bevonul a szobába,bezárkózik,és már tök mindegy,hogy mit mondunk lassan azon is megsértődik ha köszönünk neki.
Tudom,hogy ez Karina miatt van,csak nem tudom hogyan is kezeljük.
Próbáltam szólni érte,elmagyarázni,megsértődtem én is,fenyegettem,kiakadtam de semmi nem segített.
Ha esetleg valaki tud valamit légyszi segítsen!!
Köszönöm!!!