2010. január 18., hétfő

Hétvége.

Szombaton és vasárnap is a Mamiéknál voltunk.
Szombaton egész nap.Délben Anya hazahozta Apát mert ment dolgozni,Én meg ott maradtam Mamival és vigyáztunk a Tesóra.

Délután aztán jöttek Uncsikáim is,és játszottunk egy jót.Keri is ott volt,vele is mókáztunk kicsit.

Volt egy kis hasmenésem is,illetve csak kétszer volt hígabb a kakim,de a bugyiba is sikerült kicsit beereszteni,de tényleg csak kicsit.
Anya azt hitte beteg leszek,kaptam is Normaflort.Enni sem nagyon ettem csak csokit miután haza jöttünk.

Aztán bementem a szobámba elkezdtem ugrálni az ágyon és egy kevés vissza is jött belőlem.
Na Anyát elkapta az ideg,hogy már megint beteg leszek,még Tesót sem fürdette le el sem mozdult mellőlem,és mindig kérdezgette jól vagyok-e.
Megbeszéltük,hogy alszom egy nagyot,hogy kialudjam magamból ezt a nyavalyát akármi is ez.
Így is volt,vasárnapra semmi bajom nem volt.
Reggel mentünk is Mamiékhoz,Már vártak minket.
Keri elvitt minket játszó házba.
NADON JÓJ ÉJEZTEM MAGAM!!
Volt sok játék sok mindent kipróbáltunk,és nagyokat nevettem.A végére már önfeledten szaladgáltam.
Sajnos délben haza kellett jönni mert Apa ment dolgozni.De még délután is jó párszor elmondtam Anyának,hogy mennyire jól éreztem magam.
Ma csak itthon voltunk és játszottam,meg mesét néztem.

5 megjegyzés:

Kata és Tommy írta...

Persze, hogy jól vagy, mert meggyógyítottad magad a sok csokival:-)))
Gyógyír az mindenre...mondtam én már régen:-P
Annyira édesek vagytok a tesóval együtt, hogy csak falom a szememmel a képet rólatok :-)
( és édesanya is :-P )
pusz:Tommy

csupella írta...

Gyönyörűek vagytok!Mekkora már a tesó is:o?!
Nagyon sajnálom,hogy ilyen kellemetlen élményekben volt részed,de remélem azóta se híre,se hamva a betegségnek!
puszi

Emi és Laci írta...

Nagyon édesek vagytok tesóddal, nagyon aranyos, ahogy vigyorog rád!
Emiék

Mia és Maja írta...

De jó,hogy már jobban vagy!:)
Meg az is,hogy ilyen gyorsan megszoktad a tesókát!:o:p:)
Nálunk ez nehezebben ment..:s
Édesek vagytok!:p:))
Puszika!

Bogár és Gerti írta...

:) Édes.. ne betegeskedj!
Puszi

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.