Képek,és megint egy gyors jelentés.
Úgy látszik,mostanában csak ilyenekre futja.
De sebaj,a lényeg,hogy jól vagyunk,imádom a tesókámat,és kezdünk összeszokni.
Most már nem mindíg akkor akarok játszani Anyával mikor Tesó eszik,nem is hisztizem annyit,és kevesebbszer van a besértődös előadásom is.
Nem zavar,ha éjjel Karina sír,Én alszom mint a bunda,és tudom,ha Anya meg a Tesó nincsen ott a helyén akkor kint megtalálom Őket és nem mentek el sehová sem,nem hagytak itt.
Voltunk kicsit csavizni is,de az autóból nem voltam hajlandó kiszálni.
Egyenlőre ennyi,mert úgy volt,hogy elmegyek Klausékhoz,de nem jutottunk túl messzire és vissza kellett,hogy hozzanak,mert hiányzott Anya.
Így most már nem is írok többet.
Egyik kedvencünk.
"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "
Még egy kedvenc.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.
Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.
Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.
Nem zavar,ha éjjel Karina sír,Én alszom mint a bunda,és tudom,ha Anya meg a Tesó nincsen ott a helyén akkor kint megtalálom Őket és nem mentek el sehová sem,nem hagytak itt.
Voltunk kicsit csavizni is,de az autóból nem voltam hajlandó kiszálni.
3 megjegyzés:
Nem is csodálom, hogy nem jöttök hosszabb beszámolóval és sűrűbben.
Annyira jó lehet babázni... két babával is. :-)
Nagy puszit küldök Nektek: Kata
Kicsit visszanéztünk...nagyon ügyesen segitessz Anyának,és a hóember is gyönyörűséges lett! Szépek vagytok és látszik,hogy nagyon boldogok is! Millió puszika Nektek!
Szia Nagylány!
Örülünk hogy a víselkedéset javult,s ez majd csak egyre jobb lesz!Sajnos ezen minden többgyerkőcös szülőnek át kell esnie de ez nem csak nekünk nehéz Hanem Nektek is nagy tesóknak :D.
Örülök hogy jól vagytok sok sok puszi Nektek!!!!!!!!!
Megjegyzés küldése