2010. január 23., szombat

A hetünk.

Nem töltöttük unalmasan.Végre egy kicsit jöttünk mentünk.
Kedden még ugyan itthon voltunk,mert Apa délutános volt,de Szerdán már csaviztunk egy kicsit.
Reggel kényelmesen felkeltünk,majd összeszedtük magunkat,tettünk vettünk és ebéd után elindultunk.Úgy volt,hogy Karinát beviszi Anya a doktor nénihez,de nem volt rendelés,így egyből Fehérvárt céloztuk meg.
Odafelé elaludtam,de szokás szerint amikor megálltunk az első piros lámpánál felébredtem,nehogy lemaradjak valamiről.
Anya beszaladt a csomagjáért aztán nyomás tovább.
Megvolt az első vásárlásunk négyesben.
Két kocsival mentünk,az egyikbe Karina a másikba én,Anyáék meg felváltva toltak bennünket.
Persze ajit csak én kaptam megint,mert Karinának még nem kell sem nyalóka,sem csoki,sem világítós Micky figurák.
Jó volt kicsit kimozdulni.

Csütörtök megint egy olyan nap volt amit nagyon vártunk,ugyanis vissza akarunk zökkenni a régi megszokott kerékvágásba,és Anyával kettesben elmentünk a klubba.
Még mielőtt elmentünk Tesót és Zsófit egymás mellé kellett fektetni.

Már amikor levetkőztünk,felvettem a váltó cipőmet akkor egyedül be is mentem a terembe amit eddig nem csináltam,de hallottam Alcsi barátnőm hangját és elindultam hozzá.(Ez eddig nem volt,nélkülem nem ment be)Igaz az ajtóban megtorpantam,de figyeltem ,hogy kik vannak bent.
Lassan összegyűltünk,majd megjött Marika óvó néni,és kezdődött a játék.
Először borsót főztünk a játék konyhában majd rajzoltunk,kígyót,
csigát,hóembert,kislányt,

halacskát,és mindegyikhez énekeltünk is valamit.
Aztán hozott az óvó néni meglepetésként hangszereket is.Mindenki kapott egyet,

és azzal csörögtünk,kopogtunk,

úgy zenéltünk és énekeltünk.Nagyon klassz volt,mindenkinek tetszett,és megígérte óvó néni,hogy legközelebb is behozza.
(Nagyon nagyot csodálkoztam azon,hogy simán mentél a többi gyerekkel rajzolni is,és az énekeket is énekelted,csattogtattál a kis zene szerszámoddal,nagyon nagyon ügyes voltál.Teljesen el voltam ájulva mennyit változtál.)
A foglalkozás után játszottunk,volt némi vita a játékokon,de csak egy pofont kaptam.
Volt olyan is,hogy Anya ölébe kuporodtam,vagy vele játszottam,de egész jól feltaláltam magam.
Sírtam is mikor haza kellett jönni,de végig ott tudtunk maradni.
Apa volt addig Karinával,és némi küzdelemmel ugyan de kibírták nélkülünk.
Pénteken de.-öt itthon voltunk Anya kitakarította a szobát is,összerakta a játékaimat és azt mondta,innéttől kezdve nem pakol utánam,hanem amit nem rakok el az a szemetes zsákba kerül.Azóta mint a kis angyal pakolok,ha mondja Anya.És persze a maradék időben játszottunk sokat,mert Karina nagyon ügyes volt és sokat aludt.
Délután pedig bementünk Fehérvárra a fényképekért amiket megrendeltünk és készen lett.
Ma de.-öt inkább csak mesét néztem,Anya nem ért rá,mert főzött,meg Karina is kicsit nyügisebb volt ma.
Még valami!
Annyira de annyira tündéri nagytesó vagy,hogy álmodni sem lehetne jobbat!
Imádod Karinát.Amikor alszik ,és kicsit megébred akkor is rohansz és szíved szerint ki is kapnád a helyéről.Folyton simogatod,puszilgatod,szeretgeted.Fürdésnél nagyokat nevettek,te teszed a fürdő vízbe a krémet,mosod a pociját,ha kiesik a cumi a szájából már teszed is vissza,hozod ha kell,még az infacolt is beadnád neki ha lehetne.
Ha rád szólunk,hogy hagyjad,akkor megsértődsz,pedig csak akkor szólunk,ha alszik.
Ennyi,mert kész a piskótád megyek csinálom tovább.
Ja mert ugye vissza jött a pancsinta imádat,most meg megkérdezted mikor főztem a konyhába,hogy ANYA MICSIÁSZ?SÜTIT SÜCC? És Anya nekiált!

9 megjegyzés:

Era és Dani írta...

Nagyon ügyi vagy,hogy így eljátszottál a többiekkel,csak így tovább.
Ahhoz pedig gratula,hogy ilyen szupi tesó vagy!!
Minden jót a kicsinek is.
Dani és Era

Emi és Laci írta...

Nagyon jó lehetett a klubban játszani, én is imádnám! Oviba mész majd, vagy később? Ott is sok-sok játék vár rád!
Engem azzal fenyegetnek, ha szét hagyom a játékaim a kandallóba dobják, úgy látszik minden szülő egyforma!
Mondtam én, hogy milyen klassz lesz a kis tesóval, hogy ügyes nagy tesó leszel, és nem is csalódtam benned!
Emike

csupella írta...

Jaj de jó,hogy már tudtok programozni!A klubban biztos nagyon jó volt.Legalábbis a képek,és anya dícséretei alapján jól érezhetted magad!:)
Karina nagyon szépen nődögél!
pusz lányok

Kata és Tommy írta...

Ismét a régi programok és régi barátok. Milyen ügyes vagy, hogy anya kezét elengedve bementél a terembe. Hangszerek, rajzolás..jó is az. Karinát meg bizony meg kellett méricskélni, hogy mekkorát nőtt. A baba pont jó mérce :-)
Puszillak:Tommy

csai írta...

Olyan ritkán jutok oda, hogy írjak is, de mindig olvaslak ám ;)

Nagyon jó olvasni, hogy ilyen jó testvére Karinának!
Judit gondolom ennél nagyobb boldogság nem is kell! :)

Mia és Maja írta...

Szuper kiruccanásotok volt Anyával.:)
Jó is amikor néha csak Veled van Anya,ugye?;)
Majd ha ráértek,kukk be hozzánk,egy díj vár Rátok!:p;)
Puszika!

KyttiS5 írta...

Örülönk hogy ilyen ügyes vagy az óviban! Igy tovább! És nagyon jó hogy ennyire szereted a kistesót s segitesz anyának is!
Az a Babás káp a Karinával haláli:)
Puszi nektek!
KYtti és Bence

vadvirag5 írta...

Óóó! De nagyon ügyes vagy! A foglalkozáson és Karinával kapcsolatban is! A képek megint mindent elmesélnek!
Gyönyörűek vagytok! El is hiszem, hogy nem lehet Nektek ellenállni. No de nem is kell!

Sok cuuuppp: Boti és Edit

Kati írta...

Jajj, de gyönyörűek vagytok!!! :-)
Jól tette anya, hogy elvitt a klubba, kell a tesó nélküli program akkor is, ha ilyen okos nagytestvérke vagy. :-)

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.