2009. március 29., vasárnap

Apázós napok,és rengeteg program.

Apa nagyon szépen köszöni a sok kedves szülinapi köszöntőt!!

Elég sok programunk volt szerda óta,és sokat voltam Apával is mert szabin van.
Mostanában Ő a király nálam!
Csütörtökön du-án a szokásos klubboláson voltunk ami most mégis egy kicsit más volt.
Megint itt voltak a doktor nénik,meg a védő nénik és előadást tartottak.
Éppen a háztartási baleseteket ecsetelték.
Bevallottuk a dió nyelésemet.
A másik,hogy jött egy bácsi is aki egy nagy világítos kamerával lesett bennünket.
Ugyanis elindult a falu tévé amit mi nem tudunk nézni,de a klubbról készítenek műsort.
Én már tuti biztos benne leszek a tv-be.
Klubbolás után még felmentünk Klausékhoz,és nagyon nagyon jól éreztem magam velük.

Pénteken megint a szokásos Apa kitalálta és program át és megszervezés volt.
10 körül elindultunk ,voltunk a Dédiéknél mert már reklamáltak,aztán a mamiékhoz mentünk.
Én délbe elmentem mamival a Dóráért Anyáék meg leléptek.
Állítólag hivatalos ügyben voltak,de ha nem csal a szimatom a nyuszival beszéltek.
Mire vissza értek én elaludtam de addig is nagyon jót mókáztunk Dórival.
Az alvásom 20 percesre sikerült.
Siettünk is haza,de itthon sem volt jó semmi semmi sem,pedig éppen hogy csak levetkőztünk,pisilés evés és már mentünk is a Janikához.
Eleinte semmi vész,némi vita,sikítás,aztán mikor Anya ellenkezett velem eltört a mécses,de olyan szinten hisztiztem,hogy Anya szégyellte magát miattam.
Még Apát is hívta,hagy beszéljen a fejemmel,de az is csak olaj volt a tűzre.
Végül befenyített,adott két percet a hiszti befejezésére,különben irány haza.
Abbahagytam.
Nem is volt utána gond.

Szombat.
Hajnal fél hatkor felültem az ágyban.
-Mamáéhoz,Mamáéhoz,ANYA!! (Ezt már kiabálva!!)
Anya meg visszafektetett.
Vissza is aludtam,jó sokáig sikerült még pihiznem.
Aztán emlegették,hogy megyünk a mamáékhoz,én még pizsiben voltam.Honom alá kaptam az iszis üvegemet és már nyitottam is az ajtót.
(Azt hiszem ezt sem írtam,már kinyitod az ajtót egyedül.)
Vissza vittek és öltözés után mentünk.
Ott voltak a gyerekek is,nagyon jót játszottunk,rajzoltunk.
Apa hazajött reggel,mert dolga volt és délben jött értünk vissza.
Hazafelé bealudtam,de fel is ébredtem mikor Anya ki akart venni.10 perc.
Dilinyós is voltam rendesen.
(mostanában a kialvatlanság is dilivel jár.Senki nem nézhet rád,nem szólhat hozzád,lepofozol bárkit aki közel merészkedik rajtam kívül.)
Mikor lenyugodtam kimentünk Anyával mocizni.
Útközben Zsuzsa néni meg Klaus is csatlakozott hozzánk,mert észrevették,hogy sétálunk.
Menet közben megint levágtam egy jó nagy hisztit,alig bírt megint velem Anya.

(Most már van egy taktika.
Dórika,mikor pénteken ott voltunk,sírt.Őt is vigasztaltam,szeretgettem amiben Te is részt vettél,nagyon aranyosan bújtál hozzá.Mikor rád jön az 5 perc,mondom,hogy emlékszel a Dórika mikor sírt a mamiéknál,hogyan vigasztaltuk?Hogyan bújt Anyához?Akkor megölellek,úgy int a Dórit is,és akkor már azzal foglalkozol és nem a hisztivel.
Addig bármilyen beszéd és figyelem elterelés hiába való.
Ez viszont már bejött kétszer is.)

Miután megbeszéltük a dolgot mintha mi sem történt volna mentünk tovább.
Hazaértünk és behívtuk Klausékat egy kis csevejre és játékra.
Kicsit putujiztunk.Aztán haza mentek.

Ma semmi különös nem történt,itthon voltunk játszottunk és ettünk.
Ma már elég pocsék lett az idő,és a kedvünk is.
(No meg a fog manók is újra munkába álltak jó pár napja,az is hozzásegített némi hisztihez.)

2009. március 25., szerda

Apa napja.

Ma nagyon ügyes és jó kislány voltam.
Azzal kezdtem a napot,hogy rajzoltam Apának szépet a szülinapjára.
Mikor feléredt oda is adtam neki.

Aztán egész de-öt jól eljátszottam egyedül,ilyen jókat találtam,és rakosgattam őket.
Délben aztán aludtam egy keveset,majd játék,és ugrállózás.
Aztán jöttek a Mamiék,hozták a Manókat is,mondanom sem kell ,hogy mennyire jót tetek velem.
A képek és a videó mindent megmutat.













Mikor mentek haza,kimentünk megnézték Putjit.
Már jól van,valami giliszták voltak a pocijában,így most el vagyok tiltva tőle.
Csak a kenelbe zárva nézhettük meg.
Aztán elmentek Papiék,és Én még nem akartam bejönni.
Elmentünk egy körre,mociztam.
Majd vacsi,és most még játszom,de már sokszor van Anya/Apa seics,úgyhogy hamarosan fürcsi és alvás.

Apának!



Verseket nem írogatunk,

azzal úgysem tudnánk elmondani

mennyire nagyon szeretünk!

Helyette inkább jól megölelgetünk,

és adunk hatalmas cuppanós puszakat!

Nagyon Boldog Születésnapot Kívánunk Apa!!

Szeretünk!!

2009. március 24., kedd

Tropikárium.

Reggel jó korán keltem,éreztem,hogy nagy nap vár rám.
Öltöztünk,összeszedtük magunkat és irány a Főváros.
Menet közben bementünk kaját venni,volt mit csemegézni az autóba.
Egyszer meg is kellett állni,kitakarítani az ülésemet.
Hamar felértünk,és mikor beértünk a Campónába elkezdtem visítani örömömbe.
Tátott szájjal nézelődtem.
Aztán bementünk a halacskákhoz,ott teljesen elvarázsolódtam.
Legfőképp az alagút és a cápák varázsoltak el
(A képek nem túl jó minőségűek,telefonnal készültek.)









Hazafelé így kidőltem.Ja és ezt a halacskát szereztem be.Túl nagy a hely a játékos polcon.
Egy órára értünk haza,Anya gyorsan ebédet főzött,ebédeltünk aztán játék ezerrel.
Apa kiment focizni,kimentünk mi is,de borzalmas idő volt,be is jöttünk.
Kártyáztunk,tvztünk,ettünk,olvasgattunk.
Most Apát várjuk de már nagyon.
Holnap az Ő napja lesz!

2009. március 23., hétfő

Hétvége és hétfő

Így tévézünk mi!

Sajnos képből ennyi.
Ugyanis Anyának elege lett a telefonjából és Apa régi telóját vette használatban.
Csinált jó kis képeket,de sajna a memória kártyára való áttétel közben az összes kép elveszett.
Most vissza cserélte.
Szombaton reggel mentünk Mamiékhoz,Apa segített a papának,mi meg jól elvoltunk a Mamival,meg a Patrik is csatlakozott később hozzánk.
Voltunk kint segíteni Apáéknak is,meg a Maminak is segítettem virágot ültetni,sajna kép az .......hmmm.
Utána itthon is még kertészkedtünk meg Putujiztunk,de annak megint az lett a vége,hogy vissza kellett csukni a helyére mert úgy rángatott a gatyámnál fogva mintha egy darab rongy lennék.
Aztán vasárnap itthon voltunk,csak du-án mentünk el egy kicsit sétálni Én mociztam(erről is készült két fantasztikus kép),de annyira fújt a szél,hogy hamar be jöttünk.
Ma de-öt megint itthon,délben alvás,Anya közben lelépett.
Nem sokkal ébredésem után itthon is volt.
Egy kicsi kaja,meg beszélgetés és vittük Putujit a szurira.
Szurit ugyan nem kaphatott,mert megy a hasa,de az tuti,hogy őseimmel jól kibabrált.
Mire Seregélyesre ért,befosott,aztán mire a Dokihoz értünk be is hányt.
A Doki néni elég nagy összeget rántott ki a zsebükből azért mert kapott egy antibiotikum szurit,egy gyógyszert meg valami vitamint(7.000FT,majdnem hanyatt vágtam magam).
Mire haza értünk megint behányt de persze,hogy megtalálta azt a kis helyet ahol nem volt alatta sem karton sem rongy.
Úgyhogy Anya is majdnem oda... mellé mire kitakarította.(Pocsék napunk volt!!!)
Holnapra viszont valami nagyon klassz programot terveztek,ha jól emlékszem valami Tropikáriumról beszéltek,Meg nagy falut emlegetett Apa.
Kíváncsi leszek.
Pisi ügyben nagyon szépen haladunk.
Már a déli alváshoz sem raktunk pelust három napja,és csak ma történt baleset,de azért mert előtte nem voltál hajlandó pisilni.
Azért néha befolyik még,de ma pl mindig szóltál.
Tegnap viszont már annyiszor volt téves riadó,hogy Apa nem vett komolyan és a kaka a bugyiba landolt.

2009. március 20., péntek

Gyorsan.

Nem tudom hol is hagytam abba.
Az biztos,hogy ez szerdai kép.

Így segítettem Anyának vasalni.
Tegnap de-öt a Mamiékkal elmentünk Dunaföldvárra csavarogni.
Visszafele bementünk a Tescóba,mert csokit kértem.
A vége az lett,hogy televásárolták nekem valókkal a kocsit.
Kaptam csokit,kinder tojást,másik kindert,szőlőt,bugyit,trikót rövid nacit,meg még egy csomó kaját is.Köszi Papa és Mama!!

Itt éppen a szőlőt tömöm,nagyon ízlett.
Utána mentünk klubbolni,most nagyon kevesen voltunk Én egyedüli lányként,persze el voltam kényeztetve.
Ott pisiltem a pici wc-be nagyon tetszett.
Megint mire jönni kellett addigra melegedtünk bele.
Miután hazaértünk ki is dőltem,és bugyiba aludtam.Nem pisiltem be.
Persze előtte Anya lábát megtiszteltem.Elfelejtettem szólni annyira rákészültem a kajálásra.

Ma meg megint "hamar kapjuk össze magunkat és menjünk vásárolni"volt.
Az ötlet Apától jött.
Így mentünk és vásároltunk.
Előtte még beugrottunk Mamiékhoz,és úgy volt,hogy visszafele ott maradok,mert ott lesz a Dóra.
Vásárlásnál megint jól jártam!
Mamiéknál viszont nem maradtam mert nem aludtam,vissza kellett jönniük értem.
Hazafelé bekumtam,ébredés után meg gyors ruha csere,és mentünk a temetőbe elültetni a virágokat.
Nagyon sokat segítettem.
Hazajöttünk,itthon is elraktuk a virágokat,bejöttünk,ettem,majd segítettem Apának.
Megint kaptam egy polcot a játékoknak.



Aztán jöttek Janikáék és mókáztunk egy nagyot.
Most is csak párszor volt visítás,de nem volt nagyobb balhé.

Még az ágyamba is bebújtunk játszani.

2009. március 19., csütörtök

Dédi Papa.

Dédi Papának Nagyon Boldog Névnapot Kívánunk!!
Névnapora!
A mai nap olyan szép,
Az ablaknál állok épp.
Világít a Napocska
Most van nevednek napja!
*
Látom a gyönyörű kék eget
Még a felhők is téged köszöntenek,
Szívemből hozzád kiáltok
Boldog József napot kívánok!
*
Fogadd el e csokor virágot,
Örömet, békességet kínáljon!
Számos névnapod sokszor érjen
Erőben és jó egészségben!
*
Kerüljön el a szomorúság messze,
Ne legyen szenvedés életedbe!
Éljél örökké békességben,
Hogy életed boldog lehessen!
*

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.