A tegnapi napot végre Én alakítottam,na jó csak félig.
Történt ugyanis,hogy reggel Anya nem volt mellettem az ágyba,így kénytelen voltam felkelni hajnalok hajnalán,8 óra előtt 10 percel.
Aztán jöhetett a tv-zés,reggeli amiből nem túl sokat fogyasztottam,majd az öltözés amit Én nem nagyon akartam,de utána ismét játszhattam.
Anyát sem engedtem ám,hogy kiosonjon a konyhába,mentem és visszaparancsoltam.Na ne már,hogy majd egyedül hagy!(Annyira megszokta,hogy Apa vele van amikor Én főzök,hogy most már ezt is igényli.-Anya)
Jött is,és először kirakóztunk,megpróbálkoztunk egy régi új puzzléval.
Még tavaly kaptam egy könyvecskével együtt Csengétől.TÉJAPÓ,KÁCSONY,meg EMBEJ(Télapó,Karácsonyfa,hóember)van rajta.
Már elővette Anya meg meg is néztük még amikor vártuk a Télapót,ott volt a többi kirakósom közt ,de eddig csak dobáltam,meg amikor más rakta Én szét szedtem.
Most viszont már érdekelt,és próbáltam is rakni,de ehhez még kell a segítség.
Mikor ezt meguntuk akkor jött a legó.
Mostanában a sok új játék miatt ez is hanyagolva volt.Arra még azért emlékeztem,hogy mit szoktunk építeni belőle.
Anya megkérdi mit építsünk?A válasz mindig GÁZS(garázs).
Amikor ezt is kimerítettük,Anya elkezdett jajgatni,hogy 10 óra van és az ebéd nem fő meg ha nem rakja valaki oda,így duzzogva de mentem Én is főzni.
Most viszont nem volt kedvem serénykedni,így csak szemléltem amit Anya csinált.
Hamar elkészítette amit kellet aztán folytatódhatott a játék.
Néha azért ki-ki szaladt,de mégis ott volt.No meg aztán Én is voltam olyan rendes és futottam pár kört a mocival,hogy addig is tudja csinálni amit akar.
Így elkészült a fincsi ebéd,ettünk,Én megint válogattam és a levesben amikor megláttam a CSIJAG (csillag)tésztát ,már nem is kellett a leves csak TISZTA.
Kaptam is,ettem is.
Megint elkezdtem enni egyedül.No nem megy valami fényesen,és előkerültek az előkék is,de majd belejövök.
Ebéd után Anya szétnyitotta a sarokülőt és oda feküdt.Én is oda másztam,odavittem az összes babát,kutyát,Fifit,Pankát,mindenkit aki aludni akart,befektettem Anya mellé,Én meg ugráltam,másztam,dumáltam.
Egy óra előtt amikor Anya már kialudta magát azt mondta,jó akkor megint nagyot aludtunk,felkelünk,és összerámolunk.
Összerámolt,Én addig persze játszottam,aztán rám adott egy rahedli ruhát,overált,és azt mondta megyünk sétálni.
OOOOOOOOOOOOOOOOOO
Ekkora kerek szemekkel néztem rá.Mi van???
Ugyanis mióta bejött a hideg ne járunk sétálni mert Anya fagyos.
De csodák csodája,elővettük a kocsimat,beültem,jól betakart Anya,feltettük a láb zsákot,és SÉTÁLTUNK!!!
Mit mondjak,élveztem.Annyira,hogy el is aludtam.
20 perc szundi után az autók zajára ébredtem.
Akkor már két óra volt,így bevártuk Apát is,és együtt sétáltunk haza.
A friss levegőtől(meg a nem evéstől-Anya)meg is éheztem,ettem Apáékkal.Megint TISZTÁT kértem,de most a májat is megkóstoltam és abból is lecsúszott pár falat.
Aztán még egy kis kávézás,Én már palackból kapom.Anya a számba fújja a habot.Tök jó!!
Majd öltözés és irány a csavargyár.
Decatlonba mentünk.Már voltunk jó néhányszor,de most valamiért olyan furának találtam.
Megálltam,-mert saját lábikómon sétáltam be,-és csak bámultam tátott szájjal.Anya rájött,hogy észrevettem a Tv-t.
Az egész üzletet végig rohangáltam míg Őseim válogattak,és még egy pacira is rábukkantam ami megnéztünk Anyával.Ráülni sajnos nem szabadott,de megsimogattam és körbe ujjongtam,majd megmutattam Apának is.
Nagy szenzáció voltam,mindenki aki elment mellettünk vigyorgott.
Onnét mentünk az OSÁN-ba(s betű érdekesen megnyomva),mikor beértünk járt kezem lábam,és vigyorogtam mint a tejbe tök.Jó helyen vagyunk!!
Ott kocsiba ültem végig,de semmi gond nem volt,jól bírtam.
Utána még elmentünk Plázázni.
Na ez volt ám az igazi nagy élmény,hisz ide ritkábban járunk,és most sem cipelt Anya,hanem sétáltam,és így saját lábacskámmal tapasztalhattam meg,milyen is a mozgólépcsőn utazni.
Fenomenális érzés!
De nem lehet csak ezt kiemelni,amikor nem győztem kapkodni a fejemet.
Ahol lehetett el is engedték a kezemet és szaladhattam,megfogdoshattam dolgokat,megnéztem a Biust a tükörbe.
Jaj annyira élveztem.
Ez a sok élmény ki fárasztott,elaludtam hazafelé.
Még fél kómás állapotban hallottam amint Őseim ezt nyugtázták és megbeszélték,hogy ebből megint nem lesz alvás.
Hazaérve fel is ébresztettek,majd vacsi,gyümi,játék.
Fél 8-kor mentünk loccsanni,haj mosással egybekötve,aztán kiszállás,haj szárítás és irány az ágy.
Először úgy tűnt nyugodtabb estének nézünk elébe,de mikor kicsit elpihentem,mindig azt hitték elalszom,így hamar felugrottam,és nekiálltam dumálni.
Fél 10-kor aztán kifakadtam,hogy mi az,hogy nincsen KÁCSONY-os film a Tv-be??????Elkezdtem sírni.Anya ugyan próbálta megmagyarázni a dolgokat,de oda se neki.
Jól felhúztam magam rajta,és elhatároztam reklamálok a tv-seknél,hogy igen is minden este tessék KÁCSONY-os filmet vetíteni!!
10-kor sikerült úgy elaludnom,úgy ,hogy Anya énekelt nekem.
Éjjel kétszer ébredtem,először Apát hívtam,aztán másodszor Anyát.Mindkétszer Anya válaszolt,hogy "itt vagyok" és már durmoltam is.
Anya.
Azt hiszem most estünk bele( a dacckorszak mellé még egy kis jó)a nem alvós korszakba.
Szuper!Remélem hamar túljutunk rajta.
Addig is azt hiszem bővítem az altatós dalos repertoáromat.
Mint írtuk is,a sétálás egyre jobb.
Most már írhatom,hogy ebben kezd normalizálódni a helyzet.
A hiszti az még megmarat,persze ez nem múlik olyan egyszerűen,de próbáljuk kezelni.
Azt hiszem ehhez nem kell kommentár.
