2009. január 9., péntek

:)

Az ígért Janikázós képek.










Azt hiszem ehhez nem kell kommentár.


Szerdán voltunk védőbe.

ÉÉÉÉÉÉs megvan!!!!Túlléptem a bűvös 10-est,megint.

10,09kg vagyok,és 87cm,amin meg is lepődtünk ugyanis 5 cm-t nőttem másfél hónap alatt.

Megbeszéltük az orvos témát is ÉVÁ-val.Kikértük a véleményét,szerintünk nem is nagyon lepődött meg a döntésünkön.

Megkérdeztük arról is,hogy szerint kihez menjünk át,és Ő a másik orvost Dr.Sterr Katalint ajánlotta.

Azt mondta,Ő sokkal lelkiismeretesebb,ha kell kijön házhoz,akár éjjel is riaszthatjuk,és a Szabadegyháziakat kiemelten kezeli,előre veszi,stb.

Ő volt itt régen a gyerek orvos,csak a drága Dr-nő elüldözte.

Még beszélünk Mónikával,mert ők oda járnak,és akkor lehet,hogy Őt választjuk.


Mivel elég későn végeztünk 1/2 12-kor átmentünk Mamiékhoz.

Én el is aludtam,és mikor felébredtem már ott volt Dóra is.

Játszottunk aztán mire jött haza Apa mi is hazajöttünk.


Még gyorsan átszaladtunk boltba,Zsuzsa néni éppen akkor ment haza,és el is mentem vele megnézni Atit.

De éppen csak annyi volt,hogy a szatyrát letehette,meg benéztünk Atihoz,és már jönni is kellett,mert nem bírtam Anya nélkül.


A du-ánt itthon töltöttük,játszottunk és 5 körül még vendégeink is voltak.

Edina néni hozta át Regust,meg Áront.Ők is benne vannak a könyves játékban,és éppen Nekem hozták a könyvet.

Annipanni és Boribon egyik történetét kaptam ami azóta is nagy kedvenc.
Áronékkal nagyon jót játszottunk,csak kevés volt az idő.
Este az alvás elég jól ment csak későn.
A csütörtök a nagytakarítás jegyében telt.
A déli alvás megint összeveszés után jött össze.
Du-án aztán jöttek Janikáék.
Megint játszottunk egy nagyot.
Egy órával előrébb hozta Anya a fürcsit,remélve,hogy előbb alszom.
Hát bejött,de megint úgy kellett rám parancsolni,és a sírás sem maradt el.

10 megjegyzés:

Tündi,Luca és Zsombi írta...

A képekhez tényleg nem kell komment :) Örülünk,hogy átlépted a bűvös 10es határt :) Nem unalmasak a napjaid szerencsére :)
Puszi

agika írta...

Nagyon édesek vagytok Janikával-úgy látjuk nagy a szerelem;)

Örülünk,hogy túl vagy azon a 10-sen,reméljük az orvosváltás is sikeresen zajlik;)

Puszi:Dani és Ági

Kati írta...

te már kaptál könyvet? De jó! Remélem, egy-kettő nekünk is jön majd! :)

Bogár és Gerti írta...

A gyermek orvos nagyon kell, s felelősségteljes választás. Talán az egyik legfontosabb. Bízni kell benne, mert a legértékesebbet bízzuk árjuk...
Janikával egyszerűen szédületesek vagytok :-D
Puszi

Rebeka és Annabella írta...

Nehéz eset a jó gyerekorvos...
Hála Isten mi nem sűrűn nézegetjük aki van (kopp-kopp).

A csók Janikával nagyon romantikus!

Hajni és Rebeka

CsaCseLeV írta...

Fergeteges képek!
Remélem sikerül az orvosváltás - ez a doktornő nagyon jónak tűnik!
Gratula a 10,09-hez - és a plusz 5 cm-hez is! Nem semmi!

Puszi: Csanádék.

Kata és Tommy írta...

Janika!

Te egy mázlista fiú vagy:-))))))
Puszillak Biusom: Tommy

csupella írta...

Nagy a szerelem köztetek:)
Biztos sikerül jó orvost találni.

picibence írta...

Hát én most Drágám mit is mondhatnék a képekre?
Hát ami ott folyik az nem semmi:(
És akkor most velem mi lesz?
EL VAGYOK KESEREDVE:(

Pusza,picibence

Hello Kitty írta...

Hát a képek magukért beszélnek!
No comment....
Mi még nem kaptunk könyvet!
Gratula a súlyodhoz!!!!
Puszillak Kitty

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.