2010. március 8., hétfő

Ezt mindenképpen meg kell mutatnom.(Anya)

Tegnapi napot hisztivel kezdted,ezért büntetésképpen egy nap megvonás volt gépezésből és Pókemberből.
Ezért délutánra kitaláltam egy kis kreatívkodást,és reméltem,hogy Karina is tekintettel lesz egy kicsit ránk.
Ügyi volt és hagyott minket "dolgozni".



Este megint hisztivel fejeződött be,mert a HEJCEGNŐS JUJA a reggeli hisztiben balesetes lett,és a szennyes tartóba került.Miután megint fenyítés volt büntire,megegyeztünk abban,hogy választhatsz magadnak pizsit.Megint sikerült.Pókemberes trikó,rá a Barbyes hálóing,és egy pizsi naci.
Itt éppen Karinát szórakoztatod.
És amit feltétlenül meg kell mutatnom!!
Voltunk most du-án sétálni.Azt hiszem elfáradtál.


Mindenkinek nagyon szépen köszönjük a Nőnapi köszöntéseket!
dátum:

5 megjegyzés:

KyttiS5 írta...

nagyon édik a képek!
A hisztis napok nálunk is itt vannak!

2010. március 9. 0:17
agika írta...

Szuper alvós képek születtek!;))))

Hiszti?! AZ nálunk is van sokszor:((((

Mit kreatívkodtatok?Kíváncsiak lennénk;)

Puszi!!!

2010. március 9. 10:03
Marietta írta...

Hú de szupi képek:)
Ígérjük most már sűrűbben jövünk:)
puszi
Marietta és Milán

2010. március 9. 13:22
Emi és Laci írta...

Az ollózás az nagyon jó buli!
Látom, te aztán bárhol be tudsz ájulni! Nagyon jók a képek!
Puszi: Emiék

2010. március 10. 13:03
Kata és Tommy írta...

Ahogy Te tudsz aludni Biusom, az mindent ver. Még az én alvási technikámat is, pedig volt már amikor térdelve a kanapén aludtam el :-)))
Puszillak: Tommy

2010. március 11. 8:07

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.