2010. február 8., hétfő

Képek.

Ma reggel olvastam a horoszkópodban(nem szoktam csak véletlenül bukkantam rá)
"A legjobb hírem számodra az,hogy nyugalmat,békét és egy bizonyos viszonylagos eseménytelenséget ígér ez a hét"
Mekkorát tévedtek!!!Vagy te nem is olvasod a horoszkópod??
Szerintem nem!!!
Iszonyat voltál tegnap!!!Már mondtam,hogy ha így folytatjátok itt hagylak benneteket és diliházba megyek.Ha nem a Karina sírt akkor tutira Te gondoskodtál a műsorról.
Bocs kislányom,de ezt le kellett gyorsan írnom.
Anya



Hát kössz Anya,rendes tőled ,hogy ezt is megörökíted nekem!
Én azért inkább másról írnék,ha nem gond.Tudom EZ FUCSA de én a jó dolgokat szívesebben jegyzem le!
Például azt,hogy bár már múlt héten volt,de voltunk megint a klubba.
Én sem voltam formában,de csak mert FÁJADT voltam,meg te sem értél rá végig maradni, így csak 3/4 órát tudtunk játszani.





Gyurmát hozott be nekünk Éva óvó néni,és azzal játszottunk.Tudom,tudom, nagyon félős és szolid voltam,nem úgy mint múltkor,de tényleg csak a fáradtság miatt.
Voltak azért jó napjaim is!Tesóval nagyon sokat foglalkoztam,vigyáztam rá minden percben.

Toltam a kocsijába,vittem neki enni,betakargattam,cumiját vissza adtam.Azt viszont amikor sír,nem szeretem.És ha már nagyon megunom,mindig rászólók,hogy KAJINA PEJEZD BE!
De nem fejezi be.
Voltam jó kislány is amikor egyedül játszottam,vagy mesét néztem,vagy éppen aludtam.

Itt is tesóra vigyázok,zenéltem neki,meg még a hordozóba is becsatoltam, ki ne essen.
Mostanában az evésemre sem panaszkodhatnak,mert nagyon sokat eszem.
Itt is éppen kinéztem Apa tányérjából a kaját pedig előtte ettem.
Sokat bohóckodunk,játszunk,és ölelgetem KAJINÁT.

No meg a géphez is oda jutok néha,de csak néha.
Hétközben voltunk Anyával ,Karinával meg Brigivel ((baba)aki ezek után át is lett keresztelve Évire),baba masszázson.Anya Karinát masszírozta Én meg Brigit.
Hétvégén is ki mozdultunk kicsit itthonról.Elmentünk megköszöntöttük Dédi Mamát ,mert szülinapja volt.Nem tudtunk sokáig maradni,mert nagyon elkezdett esni a hó.
És úgy volt,hogy Dórit is felköszöntjük,neki névnapja volt,de sajnos Ő meg beteg lett,így elmaradt.De tegnap pótoltuk,mert Mamiékhoz mentünk és Ők is ott voltak.Csak éppen itthon maradtak a rajzok amit neki készítettem.
Boldog Névnapot Dórika!!
Voltunk tegnap sétálni is hármasban,Anya,Én meg a Karina,és más nem is nagyon történt velünk az elmúlt napokban.
Tudom Anya neked még lenne mit mesélned!

3 megjegyzés:

csupella írta...

Isten éltesse dédidet,és Dórit!
Szerintem is nagyon jó kislány vagy,csak anyukád túloz:p,ahogy az enyém is szokott:)
Legyél továbbra is ilyen segítőkész,és igyekezz,hogy anyukád még büszkébb lehessen!
Puszi lányok!

Kati írta...

Isten éltesse az ünnepelteket! :-)

Hát ez a KAJINA nem fejezi be a sírást, amikor rászólsz? Még ilyet? ;-)

Kata és Tommy írta...

Nem is hisszük el, hogy ilyen vagy.
Neeeeeeeeeeeeeem...anya félrebeszél. :-))))
Szóval rászólsz a tesóra? Rám is rám szól a nővérem :-P Édesanya meg hagyja...mondván az is egy nevelési forma...Pfffff.....Milyen jó neked, hogy Te vagy a nagyobb
:-)))
Puszillak:Tommy

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.