2008. október 29., szerda

Az ígért képek.

Itt éppen reggelihez terítettem.


Itt a kedvenceimet hallgatom délelött.

És délután is.




Este Anyával legóztunk.

Ezek pedig már a mai képek.
Itt voltak ma az Uncsikáim.Mondanom sem kell,hogy ma aztán még egy kicsi nyüszi sem volt.Nagyon örültem nekik amikor reggel ébredés után jöttem ki a szobából és meeglátam őket.
Na onnéttól kezdve,csak nevetés és vidámság meg játék volt.
Először Patrik mocizott velem aztán Dóri.Rettentő mókás volt.

Aztán legóztunk velük is,megint egy nagy farmot építettünk.


Én csak a rombolásnál tudtam segíteni.

11-kor kidőltem,egy órát aludtam,aztán betűkártyáztunk a Patrikkal,meg birkóztunk.

Ebéd után kimentünk.


Előszőr csak az udvarra,aztán Patrik kitalálta,hogy menjünk játszóterezni.

Nagyon jó ötlet volt tőle,mert jóléreztük magunkat.

Homokoztunk,
fociztunk,

Futottunk,


és gólt rúgtunk.
Sajnos Dei keri korán jött értük,és mentek is haza kettőkor.
Akkor megjött Apa,ettem,játszottunk,Pim-pim-et néztünk,és Anya kívánsága szerint elmentünk sétálni.Ki is szúrtam vele,mert cipeltetem magam,úgyhogy gyorsan befejeztük a sétát.


Itthon áttrendeztük a játékokat,aztán Thomast néztem


majd rávettem Apát,hogy mocizzon velem.
Janika barátom kórházban van.Gége gyulladással került be.
Sajnos a Doktor néni nagyon sokáig várt vele.
Reméljük hamar itthon lehetnek.
Innét is jobbulást kívánunk neki,és küldjük a gyógypuszákat ezerrel!!
Gyógyulj meg Drága kisbarátom!!!
dátum:

7 megjegyzés:

Unknown írta...

Huh, ez aztán a jó kis nap - a képek is sokat mesélnek, látszik, hogy elemedben vagy!
Na de apa a mocin... háát, mintha kicsi lenne neki, de lehet, hogy csak így, első ránézésre!
Ez a gégegyulladás ijesztően hangzik, mi is jobbulást kívánunk a kis pajtásodnak!
Nagyon ügyes kis háziasszonyka vagy - ilyen szép asztal, hmmm!

Puszi: Csanád.

2008. október 30. 7:11
Unknown írta...

Eddig érthetetlen okból Géza néven jegyez a rendszer... De azért továbbra is mi vagyunk: Csanád, Csenge, Vali.

2008. október 30. 7:12
Liliána és Armilla írta...

Janikának jobbulást kívánunk, küldönk neki sok gyógypuszit!
Tőletek pedog kis időre el kell búcsúznunk, mert elköltözünk.. Reményeink szerint leghamarabb december elején leszünk újra!
Puszi Nektek, jók legyetek, ne betegeskedjetek!
Lilikéék

2008. október 30. 12:44
agika írta...

Sziasztok! Újra itt vagyunk:)) Nagyon sokminden történt Veletek mióta legutóbb itt jártunk,nagyon szép névnapod volt,és a buli is jól sikerült-csini vagy a ruhádban a képeken:)
Janikának jobbulást kívánunk-hát ez a dr-néni-lenne egy-két szavunk hozzá:@

Puszi:Dani és Ági:)

2008. október 30. 23:00
csupella írta...

Janikanak küldjük a gyogypuszikat,es mihamarabbi gyogyulast kivanunk neki!!
A reggelihez egyedul keszitettel el a teritest?Mert akkor en mindig veled akarok reggelizni:)Amugy is:)
Nagyon jo kepek keszultek rolatok.Apukadnak jol all a motor:)Talan egy picit meg kell nonie hozza:)
Jo sok hely maradt neked a hintaban:)

2008. október 31. 14:45
Hello Kitty írta...

Szuperek lettek a képek mint mindig!
Janikának jobbulást kívánunk!
A doktor néni pedig jobban tenné ha jobban figyelne a dolgokra!
Puszika Kitty

2008. október 31. 18:59
Kati írta...

Jó kis napod volt! :) Szegény Janika! Jobbulást kívánunk neki!

2008. október 31. 20:40

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.