2008. szeptember 29., hétfő

Úgy látszik

szokásommá válik a rendszertelenség.


Persze ez annak is köszönhető,hogy nagyon Anyás lettem,így amikor én alszom Anya nekiáll a házimunkának és hanyagolva van a naplózás.Ezért elnézést is kérek kis barátaim,hogy nem olvasunk benneteket.
Vasárnap is gyönyörű napsütéses napunk volt.
Amennyire lehetett ki is használtuk.Reggel kelés után megittam a tejcimet,reggeli öltözés,tv-zés,majd gyorsan bedobtuk a pipit a sütőbe,meg a krumplit a lábosba és már kint is voltunk.Anya megint füvet nyírt,és meg szaladgáltam,játszottam.Azért arról sem felejtkeztem meg,hogy Anya karja edzésbe maradjon.
11 körül jöttünk be megebédeltünk,még mindig egyedül eszem.
Aztán játék játék játék.Majd Mentünk Apa elé.
Aztán Forma 1 nézés Apával,és n1/4 4-kor dőltem ki egy fél órácska erejéig.
Ébredéskor Apa jött be értem,és megmutatta Anya hol csámborog.Kint volt kertészkedett.Gyors pelus csere öltözés és már kint is voltam Anyánál.
Nagyon jó kedvem volt,úgyhogy még segítettem is.Jött Zsuzsa néni is,de nem beszélgettem vele,inkább Tomi bácsit lestem.Miután adtam neki puszát elvitt Tomi bácsihoz.
Nem voltunk sokáig épp csak megnéztük mert Zsuzsa néninek nagyon sok dolga volt még.
Utána kint voltunk Apa is kijött,úgyhogy ide oda rohangáltam.
Aztán jöttek a Papiék egy VILLÁM LÁTOGATÁSRA(Papa!Nem véletlen a nagybetű !!!)
Sajna addigra elromlott a kedvem,és nem is igen akartam leszállni Anya öléből.
Mint írtam Mamiék jöttek meg mentek,aztán még ettem,játszottam,fürcsi és alvás.

Ma a szokásos reggel után jött a hiszti.
Boltba voltunk de amint haza értünk és be kellett jönni elszakadt a cérna.
Ezért Anya átöltöztetett,és kirakott az udvarra,de ez sem tetszett,sírtam tovább.
Aztán bementem hozzá,és ott folytattam a bőgést.És csak bőgtem meg bőgtem,meg bőgtem,meg lógtam Anya lábán.Nem akart figyelni rám.Nem akarta abbahagyni a munkát és engem felvenni és dajkálni,és dédelgetni.Azt mondta,ha így folytatom akkor nem lesz mit enni ebédre.
Amikor felrakta a kaját csak megkegyelmezett,és felvett.Rögtön el is hallgattam.
De a munka folyt tovább egész addig míg a hűtőbe meg nem láttam a joghurtomat.
Kettőt bevágtam aztán jött egy fél banán amit már egyedül ettem és el is aludtam.


Anya nem is mozdított,ott hagyott mert így tuti szunyálok egy kicsit.
Úgy is volt kialudtam a fél órámat,és nagyon jókedvűen ébredtem.
Anya simán pakolhatott,vasalhatott abban még segítettem is neki,szétválogattam a ruhákat.Mármint a szobába szanaszét.
Aztán ebéd,majd játék.
Apa ma du-ánra ment melózni Mi meg elmentünk csavarogni.
Először Szilvikéékhez mentünk.Még aludt mikor oda értünk de Ani az Anyukája felébresztette.
Míg be nem melegedtem szótlan és szerény voltam,mire belendültem jött egy néni meg egy bácsi akkor megint vissza fogtam magam,aztán megjött a Gábor is Szilvike Apukája,úgyhogy akkor meg csak Anya ölébe üldögéltem.Aztán mire mindenkit elfogadtam és jól éreztem magam már indultunk is tovább.De Szilvivel nagyon jót játszottunk,gyúrmáztunk,olvastunk,és a végén még jól meg is szeretgettük egymást.
Onnét mentünk a Dédiékhez.
Nem voltam nagy hangulatban,fáradt voltam már.
Közben jött a Papa is a Dédiékhez,úgyhogy hozzá már nem mentünk el.
Kimentünk szedni szőlőt,én persze csak ettem,és a Dédi papával incselkedtem.Addig addig míg kiabáltam neki is hogy Papa.De a PAPA megtanította nekem,hogy Ő a Dédi és úgy is kiabáltam utána már neki,hogy DIDI.
Aztán utána még szaladgáltunk bújócskáztunk is Dédi papával a szőlő sorok közt,nagyon nagyokat rötyögtem.
Mikor jöttünk el a Dédi Mama azt mondta,hogy a Dédi Papa most nagyon sokat fiatalodott míg Én ott voltam.
Haza felé még bementünk Keriékhez is,mondanom sem kell,hogy iszonyatosan jól éreztem magam.Csúsztunk,másztunk,ugráltunk a Manókkal,haza sem akartam jönni.És mikor mégis rábeszéltek azzal a dumával,hogy ott maradhatok de ott nem lesz ám cici este,meggondoltam magam.Viszont a Patrikot nagy nyüszögések,morgások közt lökődtem kifelé,hogy jöjjön velünk,még az autóba is be akartam ültetni,de nem engedték.Azt mondták neki holnap iskola van,nem jöhet.Keri gyorsan be is küldte,hogy ne lássam,de akkor kegyetlenül elkezdtem sírni.
Anya alig bírta megmagyarázni,hogy miért nem jöhet a Patrik.
Itthon aztán kipakolt Anya az autóból,beálltunk a Garázsba,bejöttünk,ettünk,fürcsi és fél 8 óta alszom.
Jó éjt nektek is kis barátaim!

4 megjegyzés:

Kati írta...

Megfiatalítod a DIDIpapát? Nekem is mindig örülnek a dédik. :)

Kata és Tommy írta...

Milyen jót szunyáltál az etetőszékben:-)
Tuom-tudom!
Azért akarsz mindig anya ölében lenni, hogy erősödjön a karja:-)
Egyre többet beszélsz angyalom.
Puszillak:Tommy

agika írta...

Elnézést kérünk,nem tudtunk jönni,volt egy kis probléma a gépünkkel;)
Aranyosan alszol az etetőszékedben;)
Velem eddig egyszer fordult elő:P

Puszi:Dani

Csanád, Csenge, Vali írta...

Gratula a hófordulóhoz, így utólag is!
Háát, nem könnyű ez az időszak, anyának még ott a sok tennivaló a felújításból, neked meg elkezdődött a dackorszak... De milyen ügyesség is jött vele! Egyedül eszel, folyvást segédkezel, ha anya tesz-vesz otthon. Szépen alakul ez a nagylány anya! Gratulálunk hozzá!

Sok-sok puszi: Csanádék.

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.