2008. szeptember 27., szombat

Egy kicsit

el vagyok havazva megint.
És most sem írok túl hosszan.
Csütörtök du-án,nagyon szupi elfoglaltságunk volt.
Újra elkezdődött a Baba-Mama klub.
Nagyon jól éreztük magunkat,nem voltunk sokan sem és nagyjából velem egyidős gyerekek voltak.
Természetesen Janika ott volt,elhalmozott a puszijaival,és a kedvességével,és Bencétől is kaptam egy cuppanósat,pedig Ő úgy kezdte,hogy félt tőlünk.
Éva néni úgy szólt ránk,hogy kéne pakolni,mert vége a bulinak,mi még bírtuk volna.Készült rengeteg fénykép ami majd fent lesz a honlapon,majd felrakjuk a linket.
Utána még átmentünk Mamiékhoz,Apa meg a Papa mértek,most Papiék alakítanak.
Mi meg addig el voltunk Mamival.
Este hamar elaludtam és éjjel már nem volt gond.
Pénteken,Anya takarított,főzött,Apa meg befejezte a festést.Már csak a Wc van hátra!!
Délben elindultunk Fehérvárra kaját venni,utána pedig elmentünk Mamáért a Gyárba.
Hazahoztuk és ott is maradtunk.Jöttek a Keriék is,meg a Manók is oda jöttek a suliból,Oviból.Ó igen Patriknak 12 piros pontja van,Dóra pedig elkezdte az úszást és olyan ügyes,hogy már az első alkalommal a nagyobb medencébe került.
Szóval A nőcik Pipit gyilkoltak a Papa segítségével,Apa meg a gyerek felügyelő volt.Annyira de annyira jól szórakoztunk,és annyit de annyit nevettünk.
Egyszer még szó szerint dőltem is a nevetéstől,és ez Apának is annyira tetszett,hogy csak röhögött meg csinálta tovább a bohóckodást.
El is fáradtam rendesen,úgyhogy amint végeztek jöttünk is haza.
El is aludtam,de nagyon rosszul keltem,úgyhogy gyors zuhanyzás,és próbáltam Én aludni,de nem ment,úgyhogy ezt kihasználva rengeteget ciciztem.Este 10 után aludtam el.
Szombat.
Reggel fél 8-ig durmoltam.De-öt Anyát nyúztam,főztünk,és néha el is játszottam egyedül.
A déli alvásom megint fél órásra sikerült,de utána még Anya nyugodtan be tudta fejezni a takarítást.Így most már a Wc kivételével rendben van az egész lakás.Kivétel a szoba,ott akkora rumlit csinálok minden nap,hogy Anya nem győz pakolni.
Kettőkor elmentünk Apa elé,majd ettem vele is.Jut eszembe egyedül eszem!!
Aztán Anyával kimentünk füvet nyírni.Segítettem neki,csak,hogy edzésbe legyen,mindig felvetettem magam.
Mikor elfáradtam,bejöttünk ettem,és nagy nehezen elaludtam.Megjegyzem annyi extra cicit kaptam ma,hogy csak lestem,de nem hagytam ám kárba veszni.
Hat körül ébredtem,játék,kaja,és fürcsi.Hívott Apa fürcsizni,de mikor megláttam,hogy Anya készíti a vizet kiszaladtam Apához,így ma vele fürcsiztem.

3 megjegyzés:

Kati írta...

Hát, veled sem nagyon könnyű. ;) Anya inkább visszaadta a cicit?
Lassan befejezitek az átalakítást. Biztosan nagyon szép lett. :) (Engem anya mostanában kikerül, átlép (szó szerint), ha hisztizek.:o)

csai írta...

Szia Drága Kis Barátnőnk!

Jöttünk, kicsit pótolgatni, olvasgatni... ügyes vagy nagyon már...
A gyurmázás Csengének is nagy kedvence, de most kicsit szüneteltetjük, mert túlságosan hozzászokott, és már nem értékelte... :S
Nálunk szerdán kezdődött a baba-mama klub, már Mi is nagyon vártuk. Tényleg jó kis szórakozás!

Névtelen írta...

Anya nálunk is nagy rendet varázsolt,de ő is mindig arra kíváncsi,meddig fog tartani.Mert bizony az elpakolás még nem erősségem..
De látom,még te is szereted cipeltetni a popót,dettó,mint én:-)
Puszi:Lilike

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.