2008. augusztus 9., szombat

Újjabb három nap....

...telt el amióta nem írtam.

Csütörtök:

Egész nap a Mamiéknál voltam.De-öt egyedül,mert Őseim megint vásárolni voltak és engem lepasszoltak.Du-án már Anya is ott volt velem.Nagyon klassz napunk volt.

Pénteken:

Csütörtökön elfelejtettünk Seregélyesen bemenni a gyógyszertárba a megrendelt poromért így azt reggel gyorsan lezavartuk.Majd itthon dolgoztunk.Apa még mindig bontott,Anya meg kocsit takarított Én meg az anyós ülésen asszisztáltam.Feltaláltam magam,csak dumálgattam,játszogattam,és Anya nagy örömére szétcincáltam a napszemcsiét.

ÁÁÁÁÁÁ nem volt ám mérges,egy csepet sem.

Aztán ebéd után telózott a Papa,hogy leszedte a körtét,így átmentünk segíteni.Igaz,hogy sok dolgunk nem volt mert mire odaértünk a javát már megcsinálták.

Hazafelé elhoztuk a Manókat és egy kicsit be is mentünk az előző napi esetből okulva,mikor is szintúgy hazafuvaroztuk Őket,de mentünk is tovább.Hazáig üvöltöttem torkomszakadtából és csak akkor hallgattam el mikor Anya úgy feltekerte a hang erőt,hogy majd szétesett a hangszóró.

Szóval 10 percet maradtunk de most is bömböltem amikor betett az ülésbe.

Itthon aludtam egy rövidkét majd miután Anya megmondta,hogy jön a Janika,ki mentünk mert ugye Én nagyon vártam ám,és ott kint vártuk meg.
Örültünk is egymásnak,Én kiabáltam neki,hogy JA - Janika,Ő meg nekem,hogy BII - Bius.

Annyira klasszul éreztük magunkat megint,hogy az már csúúúúúúúcs.

Bohóckodtunk,birkóztunk,szeretgettük egymást,bubit kergettünk,Janika tolt a Taxin,labdáztunk,lufiztunk.

A legjobb az volt amikor a sarok ülőn hancúroztunk.Annyira belelendültünk a dologba,hogy a végén már ütöttük,haraptuk is egymást meg mindig elvettük azt ami a másiknál volt.

Minket nagyon nem zavart,Őseinket annál jobban,mert mindig Ők sikítoztak,hogy nem szabad,ne csináld.Egy-egy ilyen eset után mondták is,hogy adjunk egymásnak puszit.Janika mindig megelőzött és még a lábamat is végigcsókolta.Hát nem édes,hogy ennyire imád?De Én is imádom ám őt.Remélem sokáig barátok leszünk.Egyébként Anyáink ezt is kitárgyalták.

A mai nap,megint kocsikázással kezdődött,most Én is mehettem velük vásárolni.Voltunk egy új boltba ahol Én kaptam pelust,olyat amit használok,csak sokkal olcsóbban.

Apa meg vett egy telót magának mert a "régi"döglődik.

Azt meg is kaptam játszani,már csak az idegesít,hogy nem tudom kinyitni,meg nem is világít.Anya azt mondta ezt is megoldjuk.

Du-án sikerült aludnom egy nagyot,utána pedig amikor az idő engedte kint voltunk.Anya a medencét rendezte,Én meg a kerítésnél lógtam és beszélgettem a szomszéd néni unokáival.

Este itt bent voltunk,játszottunk,jöttem mentem.

Ja igen mostanában imádom Anyáék papucsát felhúzni a lábamra és abban mászkálni.

Most,hogy rumli van,megtaláltam a cipőimet és abban is találtam nagyobb papucsot.Felhúztam és erre Anya előkereste a kicsit ami jó a lábamra.Először óvatosan bejárattam aztán már rohantam benne.

Aztán vacsi,fürcsi,és 8-kor ki is dőltem.

Apropó alvás.

Éjjel már csak fel-fel nyüszögök de vissza is alszom.Cicit viszont csak reggel 6 utáni ébredésnél kérek.
Ciciről jut eszembe,mondom és mutatom is bárkin,bárhol,és bármikor.

Ismét kaptunk visszajelöléseket a Blogger Díjra nagyon szépen köszönjük!!
Amit írtak rólunk:

Milánéktól:

Bius:Tőle kaptuk a díjjat de őt nem tudjuk kihagyni. Bius nagyon okos és tündéri kiscsaj. Szeretjük olvasni. Nagyon szeret az anyukájának segíteni. Előző este mielőtt elindult a szülés Bius anyukájával Judittal váltottunk jó pár e-mail-t. Akkor már nagyon ideges voltam mert és nagyon jól esett hogy velem együtt izgult.

Rebekáéktól:
BIANKA:A Rebekától egy hónappal idősebb Bius napjait azért szeretjük olvasgatni, mert Édesanyja részletesen, nagy gondossággal vezeti a naplóját.Igazán ügyes leányzó, szülei nagy szeretettel veszik körül.

5 megjegyzés:

Tündi,Luca és Zsombi írta...

Bontás,építkezés..mi úgy néztünk ki,mint ahol bomba robbant,de fel a fejjel a végeredméyn szép lesz! :) A felnőttek papucsa meg kényelmesebb,mint a mi kis cipőink,papucsaink :P :P :)
Puszi:Luca és Tündi

JucusMakeUp írta...

Húha hát türelem szép kérót terem :-) Már akartuk írni, hogy nagyon szép ez a kisruhád a fejlécen, de sosem jutottunk ide :S Gratulálunk a teljes fogsorhoz ;-) Én is már csak inni kelek fel éjjel, de betudható a nagymelegnek asszem. Puszi: Cori és Judit

Rebeka és Annabella írta...

Édi lehet, ahogy Janikával játszadoztok:)!
Anya magassarkú cipőit is már felpróbáltad:)?

Hajni és Rebeka

agika írta...

Jól telnek a napjaitok:))) A szemüvegek nekem is a gyengéim,ha valakin látom azonnal lekapom róla;)))

A lábidat puszilgatta?Nekem is ez a szokásom mostanában-hogy anya és apa lábát puszilgatom;)

Szép álmokat!

Puszi:Danci:)

Sajtós Zoé írta...

Akkor megy a meló,nah majd megtudjuk mi is,ha eljutunk addig! :-) Ügyes vagy hogy most már éjszaka nme cicizel!:-) Puszika:Zoé

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.