2008. augusztus 14., csütörtök

Gyors bejegyzés.

Kedd:
Du-án megint itt voltak Janikék.A program ugyan az volt.Játék ezerrel.
Sajna a hangulatom nem volt fenomenális,de azért ez a nap is jól sikerült.
Akkor már készülődött a bibi.
Szerda.
Már itthon volt Apa.
Reggel elmentünk megvenni a fűtéshez a cuccokat.Jól kiürítettük a zsebünket aztán haza jöttünk.
Sikerült egy kicsit meg taknyosodnom is,így elég nyügi voltam.
Úgy volt hogy a Maminál leszek du-án,de miután megnéztem,hogy amit Anya jól eldugott előlem,és Én megtaláltm vasaló talpa mennyire meleg.
Igen,leégettem az újjamat.
Szerencse a szerencsétlenségben,hogy hamar elkapam,Anya ugyan nem látta,de mikor üvölteni kezdte,rögtön rájött,hogy mi a bibi,és már vitt is a csap alá.
Aztán a Mamiéknál bekentük egy csoda krémmel,meg Anya is vett a gyógyszertárba másik fajta krémet,így nem fájt sokáig.Viszont Anyáék jót veszekedtek azért mert Anya nem jó helyre rakta a vasalót.
Úgy volt,hogy a Mamiéknál maradok,de miután hallottam,hogy Anya kérdi a Mamitól,hogy akkor mi legyen,hagyjon ott és Ő meg elhúz pakolni,ezen mondat után,már szorosan csinpaszkodtam Anyába.
A Mamit hoztuk el,és itthon vigyázott rám.Míg Anya kipakolt,meg össze meg szétt(Jaj,hogy néz ki a lakás és még csak most álltunk neki-Anya)addig mi nagyon jót játszottunk Mamival.
Még egy új "szót" is tanított velem a Mama.A galamb azt mondja,hogy TUB-TUB-TUB.
Este még szomszédoltam egy kicsit,áttkéretőztem Manyika nénihez.
Csütörtök.
De-öt megint melóztak Őseim.
Amikor meghallottam,hogy kint vannak a szomszéd gyerekek megint mentem és ott lógtam.Először Apa hozott be ebédelni aztán ujra kiszöktem,és mentem oda.Akkor Anya jött értem de nem tudott becincálni,és Manyika néni meg a Gyerekek addig kérlelték,míg áttmehettem megint.
Az persze megint sírással végződött mikor haza kellett jönni.
Aztán Anya próbált altatni,de két órás próbálkozás után feladta.
Autóba ültünk,és kirakott Kerinél.Ott maradtam míg nem jött értem.Kerinek sem sikerült elaltatnia,viszont nagyon jót játszottunk,cicáztunk,kutyáztunk,vonatoztunk,babáztunk.
Hazafelé sem aludtam el,és még itthon is kísérletet tett Anya az altatásra,de inkább mentem Apával focizni.
Anya is kiért és a játszón maradtunk,homokoztunk,csúszdáztunk,beszélgettek,kijött Klaus is,utána már vele játszottam.Nagyon jó volt.
A fürcsi és hajmosás üvöltve de végig csináltuk,és hamar ki is döltem.

9 megjegyzés:

E. Jucus írta...

Azta megint milyen szép a nyitóképed!Gyönyörűséges vagy!
Bocsi,hogy ritkán jövünk,de majdnem minden nap olvasunk!
Puszika

Csanád, Csenge, Vali írta...

Hú, szegénykém, az a vasaló nagyon fájhatott! És mit tett rá anya?
Na, mondtam én, hogy csak úgy szívod majd magadba a szavakat!
Egy egész nap alvás nélkül?! Még jó, hogy anya talált segítséget! Egyedül egy nyűgös csajszival amikor a lakás romokban, hááát...
Hi-hi, úgy tűnik a csajok cukorból vannak - különben miért félnének ennyire a hajmosástól? A Csenge néhanapján még most is hangosan reklamál!
Kérdeztétek a motorozást: azt mondta a doktor nénink, hogy ilyen kicsi korban könnyen elgörbülnek a csontok (o láb) az erőltetett befelé fordítástól (márpedig a mocit csak úgy lehet hajtani), és a talp is rosszul alakul. Azt mondta, nekem erősek a csontjaim, de a lábfejem kicsit félre tartom, és ezért nem javasolja. Dehát azóta már nekem is van egy nagy mutatványom, és kevésbé használom a mocimat.

Puszi: Csanádék.

Toto és Nyucka írta...

Nem semmi, hogy mennyire bírod alvás nélkül. Vagy inkább anya hogy bírja a nemalvásoddal;-)
Azt a vasalósdi dolgot hagyd későbbre. Azt hiszem még lesz nagyon sok időd vasalgatni.Örülök, hogy nem lett nagyobb bajod ebből.
Puszillak:Tommy

Kati írta...

Nagggyon édesek vagytok a "csóré" (pucér) képeken Janikával. Milyen szuper lehet, hogy ekkora kertetek van. Irigykedünk. :p

Hát bizony amikor dolgozni kell, akkor legjobb, ha lepasszolnak minket valahova, valakinek. az a tuti! ;)

csupella írta...

Huu,de szornyu baleset ert!!Szerencse,hogy a csodaszerek gyorsan segitettek,es,hogy okosan elkaptad a kezed,es nem lett nagyobb baj.
A szomszedban en is jobban szeretek jatszani.Es kepzeld,engem is nehez onnan hazahozni:)

agika írta...

Engem is nagyon érdekel amikor anya vasal,és állandóan ott kotnyeleskedek-pedig ő sem szereti ilyenkor ha a közelben vagyok:(
Puszika a bibidre!:) Remélem már gyógyulgat az ujjacskád!;)

Puszi: Danci:)

Tündi,Luca és Zsombi írta...

Micsoda játszótered van te csajszi :) Szupik a képek :) Janika is nagyon aranyos kissrác :)

Én sem engedem ám anyát főzni,belekapaszkodok a lába,és nem mehet tovább :)

Puszi

csai írta...

Juj! Drágaság! Vigyázz magadra! Csengus is belefutott már a vasalóba sajnos, pedig ketten álltunk körülötte! Ez van, nem szabad ezen veszekedni, mond meg Anyáéknak, aminek meg kell történnie, meg fog, bármit is csinálnak! :s:p Küldünk mi is sok sok puszit, bár biztos használnak a krémek is!
Anya! Legközelebb katt a :$ jelre, és kiderül a turpisság! :p ;9

Puszi, Csenge és Anita

Névtelen írta...

Igyekeztünk bepótolni a lemaradást és kár lett volna kihagyni,annyi minde történt veled!!!
A játszóbirodalmad szuper és milyen jó,ha van kivel megosztani!:-)A vasalóról már én is tudom,hogy zsizsa,de azért kézi tapasztalás nélkül:-)Még jó,hogy anya ismer ilyen varázskenőcsöket:-)
Reméljük a lakást sikerül rendbe tenni,bár ilyen nem alvós csajokkal,mint mi vagyunk nehéz dolga van anyáinknak!!
Lehet,az enyémnek is hajnalban kellene főznie?csak z a baj,hogy a konyha az én szobámmal szemben van és nincs is ajtaja:-p
Puszi:Lilike

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.