2008. június 11., szerda

Megy a meló ezerrel.

Először is elnézést kérünk,a ritka látogatásokért!!Pótolunk,de mint látjátok még a naplót is hanyagoltam,pedig az nagyon ritka.

És akkor essék szó az elmúlt két napomról.

Hát ha jellemeznem kellene,egy szó nem is volna rá elég.
A de-öttök a cseresznye jegyében teltek.Szedtük,mostuk,befőztük.
Én csináltam Anya meg nézte.......................,hogy milyen ügyesen segítek neki.
Még élveztem is,mert víz az volt bőven.

Délben aludtam 1-1 és 1/4 órákat.
Amikor felkelek szépen kiballagok,megkeresem Anyát.Ezt nagyon imádja,mindig jól megszeretget.

Majd hazajött Apa és irány Fehérvár.
Hétfőn bevásárolni voltunk.
A végére megint megkaptam az ígéretet,hogy többet nem mehetek.
Persze jó,hogy mindig csak ígérgetik.

Tegnap pedig Apa bankjába voltunk az új kártyáért.
Ott kicsivel jobban bírtam,hamar végeztünk is.
De átküldtek a másik fiókba minket,ott már elszabadult a pokol.így Anya kivitt sétálni.
A baj ott is csak az volt,hogy állandóan a kezemet akarta fogni,Én viszont nagyon nem szerettem volna.
Annyi csodás dolog volt ott,és látni akartam mindet.
Még a templomba is be akartam surranni,de azt sem engedte Anya.
Aztán sikeresen elcibált két pasitól akik valami magas szerkentyűn álltak fent,és elcsábított a játék bolt kirakatával.Már majdnem sikerült rávennem,hogy menjünk be,hát nem pont akkor csörgött Apa,hogy végzett.
Így rohanás vissza,majd haza.

Az esték ugyan úgy telnek.
Apa focit néz,mi meg nézzük vele,és szurkolunk.
Kivéve az esti meccsnél,mert akkor Anya mást néz,ilyenkor szaladgálok egyik szobából a másikba,és boldogítom őseimet a hangosabbnál hangosabb zenélős kütyükkel.

Ami újdonság,hogy ismét újabb gyümiket kóstoltam.
Ilyen a meggy és a málna.Egyet nem tudok miért néznek ilyenkor folyton annyira???
Mondanom sem kell,hogy ízlett mindegyik,de a meggy az jobban bejön.

Tegnap leszedtük az első termést az új kiskertecskénkből.
Az enyém volt az első hüvely borsó.
Hmmmmm,azt hiszem arra rá fogok járni.

A szókincsem egyre bővül azokkal persze amit eddig is már mondogattam csak épp ritkán.
A kérem,köszönöm,tessék és az iszi az mind egyforma,és olyan krákogós,sziszegős,hogy leírni sem tudom.
A ÁÚÚÚ (nyáúú) már nagyon szépen megy csak úgy mondom,mintha egy medve dörmögne.
Anya megmutatta,hogy nem (mély) nyáúú hanem (magas) nyáúú Én meg jól kiröhögtem.
De sebaj,majd menni fog ez is.

Egyre több mindent utánozok amit a felnőttektől látok.Legyen az főzés,vagy teregetés,öltözködés......stb.

Fénykép az sajna most nem készült egy videó viszont igen,ahogy az APA-t tanulom.Néha megint sikerül ATÁ-nak hívni. Anya kicselezett.Azért látszik csak a tarkóm,mert ha elém tette vona a telót rögtön abba hagyom.



(Anya)
Közben míg írtam ismét volt egy nagyon tüneményes story.
Ugye mivel a 24 óra kevésnek bizonyul mindenre,ezért felkeltem korábban,pedig bírtam volna még aludni.
Ja ugye ez ott kezdődik,hogy amikor Apa elment dolgozni felébredtél,és már nem raktalak vissza,hanem ott maradtál velem.De mivel az Én helyemen feküdtél,Én áthúzódtam Apáéra.Ráadásul még kifele is fordultam,és egyszer arra lettem figyelmes,hogy a lábamnál mászol le az ágyról,ez volt negyed 7-kor.
Szóltam,hogy hahó Te hová mész,még korán van és Én is itt vagyok ám még.
Visszamásztál,rám feküdtél,fordítva(fejed a lábamon,lábad a fejemnél)mint ahogy játéknál szoktuk és durmoltál tovább.
Miután letettelek fel keltem.
Írás közben negyed 8-kor,hallom csettegsz kifele,ide kutyorodtál az ölembe,és mutogattál visszafelé a szobába.Kérdeztem menjünk még aludni,és csak mutogattál,meg dörzsölted a szemedet.
Vissza mentünk,és sikerült vissza aludnod.De olyan édesen,szívesen lefényképeztem volna,de félek,hogy felébredsz és akkor lesz ne mulass.Inkább nem kockáztatok.

6 megjegyzés:

picibence írta...

Hát Te Drágám tényleg nem unatkoztál mostanság:-)
Ne fél apa haza fog érni időben és akkor már száguldozok is hozzád:-)
Anya még ugyis fog telcsizni,csak rá kell mgát szánnia,hogy elmenjen és feltöltse a kártyáját,mert apa hívása nagyon sokba kerül:(
Igérem holnap telcsizünk:-)
Pusza,picibence

Tündi,Luca és Zsombi írta...

Nekünk is kellene cseresznyét elrakni,csak valahonnan vennünk is kellene :( De piacon eszméletlen drága...
Nagyon jó a videó :) Gondolom apa meg tud zabálni ilyenkor! :) Én sem engedem ám,hogy fényképezzenek,videózzanak ha csinálok vmit.Ki kell,hogy cselezzenek! :)
Puszi:Luca és Tündi

csupella írta...

Szia draga baratnom!!
Olvasom,hogy hianyzom,orulok neki!!
A mi napjaink a cseresznye korul forogtak!!
Hat a gyumiizlesben nem vagyunk egyek,mert nekem egy sem jon be,de a borsot en is kedvemre valonak talalom!!:)
Edes lehettel,ahogy szaladgaltal anya es apa kozt!!Es jol tetted,hogy hangos kutyukkel hivtad fel magadra a figyelmet,mert azt ugy kell!!
Hat sajna nem mindig lehet a legjobb pillanatokat megorokiteni.:(
A videon jol hallatszik Ata.Engem is sutyiban kell levenni,mert ha eszreveszem,akkor hangos sikitozasba kezdek!!:)
A beszeloket szepen fejlodik!!
En mar szep mondatokban beszelek!,de van,hogy csak anya erti oket!!:)

JucusMakeUp írta...

Milyen édes lehetsz, hogy visszakéredszkedsz aludni. Nem tudom nálam mikor jön el az idő, amikor önszántamból aludni fogok. Az előbb is megszenvedett velem jól Anya, de már durmolok.(olyan álmos és küzd ellene). Jah, írt nektek vissza mailt :) Puszi: Cori

Liliána és Armilla írta...

:-) Aranyos lehettél! :-)
Én is amúgy így mondom az Atát :) Na majd megpróbáljuk mi is felvenni :)))

Puszi,
Lilike&Verus

Csanád, Csenge, Vali írta...

Szia!
Ne haragudj, de most éppen költözünk - na nem komolyan, csak a naplóval - és még nincs időm átböngészni a tiédet.
Anya hamarosan elkészül, és akkor jövünk!

Amúgy holnap nálunk is cseresznye befőzés lesz... Hétévgén pedig lagzi: eszem-iszom, dínom-dánom! talán a jövő hét nyugisabb lesz.
Nálunk is gyakran hangzik el, hogy többet sehova! A Csengének szokták mondani, de ők sem váltják be soha (talán egyszer mégis be kéne...).

Nagyon szép a naplód - mi is azért megyünk el, mert a babaszoba nem sok lehgetőséget ad.

Látom, hogy már fel is kerültünk a BARÁTOK közé! Hízik ám a májam!

Szóval viszlát hamarosan!

Puszi: Csanádék.

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.