2008. június 8., vasárnap

Nyügi,nyügi és nyügi.

Egész jó éjszaka után,pocsék napom volt.
Rengeteget nyügiztem.A de-öt úgy telt,hogy folyamatosan Anya fenekébe voltam,még főzni sem hagytam.
Fél 11-kor elaltatott de csak 3/4 órát sikerült aludni.
Egy fokkal jobb lett a hangulatom,de akkor is minden kis esés,vagy hangosabb szó után már nyüszítettem is.
Kettőkor elmentünk Apa elé,és utána befejezte Anya a takarítást addig Apa "fogságban"tartott.
Majd jött egy kis evés,próbált Anya megint altatni,és a vége film nézés lett.



Burgonya szirmot ropogtattam közben,így mégis csak jobb.

Itt egy picit látszik a bibim,de ellőben durvább.

Közben jött Andi néni is,hozott Anyának virágot.Janika nem volt vele,érte mentek,mert a Mamijánál volt.
Kicsit megdajkáltattam magamat.
Aztán mikor elmentek,bejöttünk Anya betett Apához,és szó nélkül lelépett.Mire felocsúdtam sehol sem volt.
De rafkós voltam és Apa megmutatta.Kinyitottuk az ablakot és onnét kiabáltam Anyának.De ez egy idő után kevés volt ki akartam mászni,és kivitt Apa.De még ez sem volt elég számomra mert le is akartam menni de a cipellőm az nem volt a lábamon.
Akkor már az eső is rákezdett,a teraszra vitt Apa,de nagyon nem bírtam.Így felhúzta a cipőmet,és kivitt az esőre.Megvártuk míg Anya elrakja a virágokat és bementünk.
Nem sokkal ezután el is aludtam.
Alvás után is ugyan olyan nyügi voltam.Bent a kisszobába TV-ztünk és közben játszottunk.
Majd fürcsi,és most szegény Apát szórakoztatom,hurcolom neki a játékaimat.De nem igazán érdekli,mert a meccset szeretné nézni.

Apa nagyon szépen köszöni a Névnapi jókívánságokat!!

Anya:
Mostmár mondhatom,hogy haladunk!!
Tudod a Bocit -BÚÚÚ
és tudod a Cicát is -NYÁÁÁÁ vagy csak ÁÁÁÁ.
Napok óta mondogatod,hogy PAPUUU,és ma már volt APUUU is de ez csak a halandzs,mert ha mondom,hogy igen Papus,vagy igen Apu Te rögtön rávágod,hogy TATAés még vigyorogsz is.

6 megjegyzés:

Liliána és Armilla írta...

Apának utólagosan is nagyon boldog névnapot kívánunk!
És sok puszit küldünk a bibidhez! :-(

Biztos az időjárás miatt voltál nyügi :( Én is szoktam..

Puszi,
Lilike&Verus

picibence írta...

Háááááát a hiszi mostanság tőllem se esik távol:)De szeríntem is ez az idő lehet az oka:(
Anya nemsokára jelentkezik,aztán uccu nálatok is vagyunk:-)már nagyon várom:-)
Addig is sok-sok pusza:picibence

Kata és Tommy írta...

Nem is értem, hogyan gondolhatnak arra a felnőttek, hogy a karban megülünk, amikor kivisznek minket az udvarra :-) :-)
Természetes, hogy le akarunk menni...ha kell zokniban:-)
Csipszes tévénézés....hmmmm....jól hangzik:-)
Puszillak:Tommy

Rebeka és Annabella írta...

Burgonyaszirom? Jó ötlet!
Én néha kukót szoktam ropogtatni.

Rebeka

Kati írta...

Hát igen! Az EB idején bármivel rukkolhatunk elő, apáink figyelmét nem sikerül lenyernünk. :s

agika írta...

Az ablakból én is szoktam integetni,de hogy Te ki is másznál :P
Ügyes vagy hogy ismét újabb szavakat tanultál;)

Puszi a bibidre!;)

Szép álmokat!

Puszi:Danci:)

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.