2008. június 14., szombat

Le vagyok maradva.

Hűűűű de még mennyire!!

Csütörtök:
De-öt itthon voltunk,takarítgatott Anya.
2-re mentünk az utolsó baba talira.Most különleges volt,hiszen az iskolába látogattunk el.Először kint néztük meg az arborétumot.Bizony a "Mi" iskolánk nagyon szép kertel büszkélkedhet.Különféle,fenyők,gyümölcsfák,virágok,és még sorolhatnám.Sportpálya,teniszpálya,szóval nagyon szép lett és még folytatják a bővítést.
A tanár úr aki körbevezetett minket,még azt is megengedte,hogy az iskola minden zugát megnézzük.Még Apának a tablóját is megtaláltuk.Nem ismertem fel rajta.
Ja és azért is volt ez különleges,mert a Lilla barátnőmék is itt voltak,és eljöttek a talira.
Az este az már a szokásos volt.

Péntek:
Apa megkezdte 11 napos szabiját.HURRRRRRÁ!!
Majd egész nap rajta lógtam,de azért Anyát sem hanyagoltam ám.
Anya sütött,főzött,Én meg segítettem neki.Felültetett a pultra és együtt gyúrtuk a süti tésztát,meg diót daráltunk.
Du-án jött hozzánk Csuja,de most Anyáékkal beszélgetett valami fontos dolgokról,és sajna velem keveset játszott.
Este már 8-kor kidőltem.Éjjel persze többször is fent voltam,és fél 6-tól Apával kettesbe szunyáltunk.(-kor keltem.

Szombat:
Nagy nap volt a mai!!
A de-öttöt megint Apával töltöttem,mert Anya nagy sürgés-forgásban volt már korán reggel óta.
1/4 12-kor hallottunk valami nagy gyerek zsivajt,és lám-lám,megjöttek a várva várt vendégeink.
Az Én Drágám Bence jött a családjával.

Először még kicsit távolság tartó voltam,pedig Bencus nagyon örült ám nekem.
(Sajnos megvan a harapás eredménye.Nem engeded közel magadhoz a gyerekeket.-Anya)
Bemelegítés ként játszottunk egy kicsit,az Ősök meg dumcsiztak.Majd ebéd,már akinek,mert Én ugye előbb ettem.Aztán folytattuk a játékot bent,majd kint.
Kipróbáltuk az összes játékot,kergetőztünk,hintáztunk,ettünk.
Aztán nagyon gyorsan összekaptuk magunkat,és elindultunk kirándulni.
Felmentünk Pákozdra az Emlékműhöz,majd Velencére a Tó partra.
Ott sétáltunk egyet,és odamentünk egy helyhez ahol be lehetett menni a vízbe.
Ricsi és Vivi felhúzták a nacijukat és úgy szelték a vizet.Végére Ricsi már teljesem bele is ült,persze a nacit meg a pólót levette.
Mi Benivel csak a lábunkat mártottuk meg és kavicsoztunk,mert a Mi pici talpunknak még hideg és furcsa volt ez a nagy víz.Először kapkodtuk is kifelé rendesen.
Sajna ezekről a pillanatokról nincsen kép,mert Apa a kocsiba hagyta a gépet. Elég sokminden kimaradt,pedig olyan szupi dolgokat műveltünk.
Utána még belefért egy fagyizás,Én is saját fagyit kaptam,de Anyáé finomabb volt.
És még egy rövidke játszóterezést is megejtettünk,amit alig akartunk otthagyni.
Majd elbúcsúztunk és jöttünk haza.
Megint kaptam ajándékot,egy csini nagylányos ruhát,és sok-sok cukrot,csokit,amit ezúton is köszönök szépen!!

Képek az albumomban lesznek,mert nagyon sokat csináltunk azért,máramikor.......

A tanult szó:
A KAKA - Kakas.

6 megjegyzés:

JucusMakeUp írta...

Akkor nagy volt a mókázás megint :) Megnézzük majd a képeket, és a ruhácskára is kíváncsiak vagyunk :) Jövőhéten már tutira meglesz az ágyam ;) Puszi: Cori(és Judit)

Hello Kitty írta...

Szóval apa is otthon!Nem csodálom hogy nagy az öröm!
Te is sürün kelsz éjjel?Mert én is !
Anyája már morcos egy kicsit miatta!
Puszika Kitty

agika írta...

Szuper hogy ilyen sokat apázhatsz;)
Jó lehetett az a kirándulás,biztosan én is bementem volna a vízbe-ha hagyják;)

Anya fagyija a legjobb,én is mindig eszem ha ő is;)

Puszi: Danci:)

Kata és Tommy írta...

Mozgalmas hétvége...s már megint fiúztál:-)
Óóóóóóóóóóóó....azt hiszem teljesen le kell mondjak rólad kicsi Biusom:-))))
Megnéztem az albumot.
Nagyon szuper játékaid vannak. S az a csúszda!!!!
Fantörpisztikus.
;-)Tommy

Kati írta...

Hát igen! Elkezdődött a nyár... :):):)
Végre apázhatsz, jó sokat!
Meg kirándulhatsz. Mi jövő hét végén megyünk, már alig várom! Emmike

Névtelen írta...

Apa nekem is itthon van,de sajna alig látom,mert a kerítésen dolgozik:-(Te használd ki a lehetőséget!!!:-)
A fagyit én is el szoktam cserélni anyával,mert az finibb(még ha egyforma is:-))
További szép és mozgalmas napokat kívánunk!!
És anya üzeni,hogy nagyon jó dolga van,ha te így segítesz neki sütni-főzni!
Puszi:Lilike

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.