2008. április 29., kedd

Játszizás.

Az éjszakám szörnyű volt,de erről ennyit.
Reggel a szokásos tevékenységek,majd kimentünk Apával.
Addig cseleskedtem,hogy végül Anya is kijött hozzánk.
Délbe bejöttünk,ettünk,játék,és alvás.Másfél órára sikerült.
Aztán ébredés után,ettem,öltöztünk,és mentünk a Janikáékhoz.
Először náluk voltunk amíg Janika evett.Addig Én is lefoglaltam magam,jöttem mentem,pakoltam.
Aztán összeszedtük magunkat és mentünk a játszira.
Itt még nem voltunk,ez egy nagyon szép játszótér és sokan is voltak,de azért jól éreztük magunkat,és sokat játszottunk.

Janika homokozni kezdett,Én meg elcsórtam a lasztiját.




Jól meg is néztem,mert nagyon szép volt.



Janika is jókedvű volt.

Én is hoztam a cuccaimat.
És az első csúszásom egyedül.Eddig Anya mindig fogta a kezemet,de Én elengedtem az Övét,mert egyedül akartam csúszni.És csúsztam is,de azért a végénél elkapott.


Ennyire élveztem.
Játszi után még sétáltunk egyet,aztán vissza mentünk Janikáékhoz,és jöttünk haza.
Evés,egy kis játék,fürcsi,és cici.
Most már alszom.
Jóéjt mindenkinek.

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

Csúszdázni már én is nagyon szeretnék!!!

Nyugodtabb éjszakát!

Hajni & Rebeka

Hello Kitty írta...

Milyen ügyesen csuszdázol már:)
Remélem az éjjeled már jobban telt legalább úgy mint az enyém:)Csak egyszer keltem:)Vaooo:)
Puszika Kitty

csai írta...

Húúú tényleg nagyon élvezted a csúszdázást! A homokozás szuper...
Puszi, Csenge :)

Kati írta...

Az a képeken is látszik, hogy nagyon jól éreztétek magatokat. :-)

csupella írta...

Kezdunk belejonni a jatszoterezesbe!!
:)

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.