2008. május 8., csütörtök

Janika!

Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,

a hónapok csendjét kis lényed megtörte.

Mamád, ki méhében néked otthont adott,

az élettől egy éve csodaszép kisfiút kapott.

Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,

elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.

Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,

s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.

Hálás tekintetét az égnek felemelte,

s legszebb gondolatit mind feléd terelte.

Arcod köré fonta két puha tenyerét,

s néked adta keble mind összes kenyerét.

Sötét volt, csak a békés csend figyelt,

s léted minden kérdésre megfelelt.

Egyszerre lélegzett most anya és fia,

s érezte, élte már nem volt hiába.

Nagyon Boldog ELSŐ Születésnapot

Kívánok Drága Kis Barátom!!

2008. május 7., szerda

Nem unatkoztam.

Ma megint esemény dús napom volt.
Reggel a szokásos ceremónia után egy kicsit játszottam,majd áttmentünk boltba.
Jöttünk haza és jött a Dávid meg az Anyukája.
Anyáink egy órán keresztül dumáltak,kint az utcán,Dávid meg szaladgált a Papájához(három házzal arrébb lakik)meg vissza hozzánk.
Kiabáltam is neki,hogy DÁ,DÁ.
Aztán gyüjtött egy kis füvet is a kertünkbe a pacinak,ami a Papájáé,és vitte neki.Én mentem volna utánna de Anya nem engedett.
És egyszer még le is akart fektetni a fűbe,de azt is megakadájozták.
Aztán bejöttünk és Én játszottam Anya meg gyorsan csonált nekem ebédet.
Addig is jól elvoltam.
Nézd mit találtam!


Azt hiszem most kimászok.



Ez ide pont befér.

Elösször a fakanalamat próbáltam azt könnyebb volt,de nagyon hosszú volt.

Aztán ettem,majd ettem,és elaludtam.

Megint másfél órát durmoltam.

Aztán ettem,öltöztünk,és mentünk Apa elé.

És ma elösszőr egyedül sétáltam egész a gyárig.

Hazajöttünk,ettek az ősök,és mentünk ki.Apa füvet nyírt,és Én is segítettem a saját fűnyírómmal.

Majd kiáltunk Anyával a garázsból az autóval,de nem akaródzott kiszálni.A kulcsal terelte el Anya a figyelmem.Akkor meg azt dugdostam az ajtóba mert menni akartam.

Hiába mondta Anya,hogy át kell öltözni.Makacs voltam.Nagynehezen becsalogatott,felöltöztünk és már mentünk is Dunába focizni.

Most másik pályán voltak és itt lehetett jókat szaladgálni.

Ott volt Lilla is és lasztiztunk,meg szaladgáltunk és a szurkolás sem maradt el.

Sajnos meglátszik,hogy nem szurkoltam végig a meccset,sajnos kikaptunk.De sebaj ez volt az első vesztett meccs,úgyhogy HAJRÁ FIÚK!!!

Hazafele elaludtam,de mire Anya behozott fel is ébredtem.

Játszottam,ettem,és mint már pár napja,ma is bekéretőztem az ágyikómba és ott játszottam a macikámmal.Sajna kicsit defektes lett,de Anya azt mondta megoperálja.

Mire kikerültem a szobában isteni fini illatok terjengteg,így kikapták a pelust alólam,és most egy badiban rohangálkok.

Hamarosan fürcsi,és alvás.

Szép álmokat mindenkinek.

2008. május 6., kedd

Az elmúlt napjaim.


Hűha,hol is kezdjem??

Anyák napja.

Mivel Én ajándékot még sem készíteni,sem venni nem tudtam,így nagyon sokat szeretgettem Anyát.

Apa azért vett a nevembe ajit,és jó előre odaadta.

Du-án meglátogattuk a Mamit,meg a Dédiket.

Nagyon jól éreztem magam megint.

Hétfő.

De-öt Anyával melóztunk,du-án meg mentünk vásárolni.

Kaptam új cumis üveget,egy saját seprűt,meg Kubut.Mostanában nagyon sok ilyet iszom,Apa már kubistának hív.

Sajna nagyon nyűgi voltam már du-án,annyira,hogy Anya azt mondta,a legközelebbi vásárlást kihagyom,mert a Maminál hagy.Ott aztán hisztizhetek.

Az estém és az éjszakám sem sikerült túl jól,sőt a mai de-öttöm is pocsék volt.

Délben viszont aludtam egy nagyot,és kicsit jobb volt már a du-án.

Kint voltunk a Mama sírját kitakarítani a temetőben.

Ott viszont nem győztek rám szólni,mert minden érdekelt,és mindent megnéztem.

Úgy néztem ki mire végeztek mint egy kismalac.

Itthon folytattam a bohócságot,és föld túrást.

Sikerült lezúgnom a lépcsőről is,pedig még Apába is kapaszkodtam.

Amiket tanultál:

A Patriknak már többször is mondtad a nevét,-Tattik vagy hasonló.

Ma a lámpa volt a soros,- ámpa.

Ma amikor bajban voltál,mert mostam a sártól a kezedet,kiabáltál,hogy Mama Papa.Ezt is csak akkor mondod,ha meg kell mentsenek.

Most már mindent megcsinálsz amit kérek,nagyon ügyesen figyelsz.

A vonat.Megmutattam a gyárnál a vonatot,és azóta,ha megyünk Apa elé,akkor már mutatsz is arra és ssss-zel.

Hajtod a galambokat,tapsolsz.

Az autóknak berregsz.

Nagyon sok minden volt,még de nem jut eszembe.

2008. május 4., vasárnap

Anya,Mama,Dédik,Keri,és az összes Édesanya a világon.

Nadányi Zoltán: Anyu

Tudok egy varázsszót,
ha én azt kimondom,
egyszerre elmúlik,
minden bajom, gondom.

Ha kávé keserű,
ha mártás savanyú,
csak egy szót kiáltok,
csak annyit, hogy anyu!

Mindjárt porcukor hull
kávéba, mártásba,
csak egy szóba kerül,
csak egy kiáltásba.

Keserűből édes,
rosszból csuda jó lesz,
sírásból mosolygás,
olyan csuda-szó ez.

"Anyu! Anyu! Anyu!"
hangzik este-reggel,
jaj de sok baj is van,
ilyen kis gyerekkel.

"Anyu! Anyu! Anyu!"
most is kiabálom,
most semmi baj nincsen,
mégis meg nem állom.

Csak látni akarlak,
anyu fényes csillag,
látni, ahogy jössz,jössz,
mindig jössz, ha hívlak.

Látni sietséged,
angyal szelídséged,
odabújni hozzád,
megölelni téged.
Ezzel a versel,képekkel és videóval kívánunk minden Édesanyának sok-sok boldogságot,
szívhez szóló szeretetteljes megemlékezést!


Buli hátán buli.

A nem alvós éjszakáim miatt,nagyon rosszak és nyűgösek a de-ötjeim is.
Nem volt ez másként tegnap sem.
Végig Anyán lógtam,de így legalább asszisztálhattam a borsó levesnél és ettem sárgarépát is.
11 előtt már ki is dőltem,és 1/4 1-ig aludtam.
Mikor felébredtem még Anya az utolsó lángosokat sütötte,erről sem maradtam le.
Aztán ebédeltünk.
Megettem egy jó nagy tányér levest,és még a lángosból is csipegettem.Nem is volt ám panasz.
Aztán játszottam,majd hamarosan megjött Apa is.
Anya észre sem vette,Én igen és szaladtam is ki hozzá.
Gyorsan átvedlett Apa,és irány ki.
Megcsinálták még hamar a maradék fű felszedését,Én addig nagyon jól el tettem vettem az udvarba.
Egyszer csak szól Anya,hogy "nézd csak kik jöttek??Jött a Mami meg a Papi!"
Uzsgyi,már mentem is eléjük.
Kiderült,hogy a Patrik és Keri is jött velük.
Csuda klassz volt azt sem tudtam kihez menjek,kivel játsszak.
Papi felrotálta a földet amiből most már kert lesz.
Keri meg megmutatta,hogyan megy a Robi(nálunk úgy hívják a rota kapát mint Apát),és csináltam is.Ráztam magam és brümmögtem.Nagyon tetszett.
Szemerkélni kezdett az eső,Kerivel meg Patrikkal bementünk.
Olvastam a Kerinek,meg játszottunk.
Aztán újra jó idő lett és kimentünk.
Mikor végeztek Papi kitalálta,hogy menjünk át hozzájuk,sütni meg sörözni.
Átmentünk.
Patrik futóversenyt rendezett.Mindig Ő volt a győztes.


Apával a pipiknél.Amikor meghallottam a kakast rögtön rohantam hátra hozzájuk.A kicsi pipiket is megnéztem megint.Már nőttek.


Két székre is fel tudok mászni.
Közkívánatra!!!!!!


A kaja nagyon fincsi lett állítólag,mert Én nem értem rá enni belőle.

Bújócskáztunk,bohóckodtunk,ágyra másztunk.

És mivel már nagyon fáradt voltam,1/4 8-kor hazajöttünk.

Természetesen elaludtam,és hiába vetkőztetett Anya Én csak durmoltam.

Zörögtek össze vissza,így is csak 8-kor keltem fel.

Nyűgös is voltam,pancsiztunk,ettem,játszottam,és 3/4 10-kor hozták a manók az álom port.

Az elmaradt képek..



Lovaglás a fűnyírón.



Megtaláltam a csecsemőkori kedvenc játékom.
Addig nem nyugodtam,míg Anya össze nem rakta.
Azóta is sokat játszom vele.



Bemelegítés a kedvenc csapatommal.
Hajrá IPARTELEP!!



Jöhet a passzolgatás.



Figyelem a kezdő rúgást gyakorlom.
Legközelebb már el is végezhetem.

2008. május 2., péntek

Május 1-2.

A csütörtöki napot Baracson töltöttük,Lilláéknál.
Ott volt az egész banda.
A házat festették a felnőttek Anya kivételével.Ő Rám vigyázott,mert de-öt még nagyon nyügi voltam.Du-ánra már egész jól belejöttem,és jól éreztem magam.
Mi gyerekek nagyon jól eljátszottunk,homokoztunk,babáztunk,motoroztunk,autóztunk.






Este 6-ra értünk haza.
Kaja fürcsi,és egy szörnyű éjszaka.

A mai nap már Apa dolgozott de-öt.Anya meg behozta az elmúlt napok lemaradását és végig suvickolta a házat.
Meg is dicsért mert mindent meg tudott csinálni mert hagytam.
Kettőkor elmentünk Apa elé,aztán még kint maradtunk a kertben.Én játszottam Apáék meg a kertet csinálták.
Aztán bejöttünk,ettünk,boltba mentünk,öltöztünk,és mentünk Dunába focizni Apáékkal.
Szurkoltam ám nagyon és nyertek is.
Hamarosan fürcsi,és remélem jó éjszakám lesz most már.

Gazdagabb lettem két foggal.
Tegnap előtt azaz 30-án kijött a két alsó kisörlőm.

Így mostmár 10 fogú vagyok.

Az elmúlt két nap termése:
Tegnap esze fürcsinél mondtam,hogy kiabálj Apának,hozza a törölköződet.
Kiabáltál,jó halkan Ata,Ata,Ata....................................
Egy párszor eljátszottuk,hogy hangosaban kiálts.
Aztán mondtam,hogy akkor most azt,hogy Anya,Anya,Anya.
Erre rám néztél,elkezdted ezerrel mondani,mintha csak azt mondtad volna,hogy nem kiabálsz nekem mert ott vagyok és különben is rám csak akkor van szükséged amikor.....................
És feltérdeltél (ott ültem a kád mellett)és megütögetted a cicimet.Majd mint aki végzett a mondanivalójával vissza ültél.
Jót röhögtem.

Ma mikor vártuk a fiukat jött a Kacsa ,mi az autóba ültünk,és nem vett észre.
Mondtam,hogy nem figyel a Kacsa bácsi eeeel ment.Erre Te eeeem.

A szurkolás!Hajrá fiuk:haaa,és közben tapsolsz,vagy repkedsz a kezeddel.

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.