2010. április 12., hétfő

Képek és összefoglaló a napjainkról.(anya)

Egy újabb alvási pozitúra.Komolyan mondom,bárhol,bárhogy el tudsz aludni amikor álmos vagy.Ilyet én még nem láttam.


Szombaton du.-án vendégeink voltak.Átjött Betti meg Martin.
Az ismerkedésünk nagyon érdekes.Itt laknak a lakótelepen és az internet hozott minket össze,még akkor amikor a szépség verseny volt az Anyuci.hu-n.Azóta írogattunk majd minden nap,és végre sikerült összehozni,hogy senki nem volt beteg,és volt szabad délután is mindkettőnknek.



Nagyon édi voltál Martinnal,etetted,játékokat vittél neki, a végére meg annyira jól belejöttetek a játékba,nagyon aranyosak voltatok.Mint látszik a képen is Martin alig akart elengedni.
Szóval egy nagyon jól sikerült délután volt,és meg is fogjuk ismételni.
Ezen kívül nagyon nem voltunk sehol,csak Mamiéknál megint,meg sétálni amíg jó idő volt.Meg sokat voltál kint az udvaron is,még egyedül is kikéretőztél,és tök jól eljátszottál képzeletbeli lányoddal.
*******************************************************************************
Nos ezért is akarok egy kis összefoglalót írni ha sikerül,mert mostanra igazi nagylány lettél.
A beszéded ami nagyon nagyot változott az elmúlt időben.Most már szép kerek mondatokat alkotsz,mondjuk van amibe még bele keveredsz,vagy a ragozás nem jó,de most már egy igazi "mini felnőtt"vagy.
Hogy miért így írom?
Hát egyszerű a magyarázat.Totál ugyan azokat halljuk vissza amit mi is mondunk használunk.Főleg mikor képzeletbeli ISJÁNYOM-mal beszélsz.
És ebben csak az az érdekes,hogy Ő nagyon tudja mi az amit nem szabad,és jössz árulkodni.Persze te az életben ugyan azt a rosszaságot simán csinálod,és ha rád szólunk még mindig sértődés van és "APA,ANYA MONDTA" vagy "ANYA,APA MONDTA".
A másik nagy változás,hogy amióta újra járunk erre arra,ismét visszatértél és már nem vagy szégyenlős,nem bújsz el,vihet más is,és játszol is mindenkivel,sőt még beszélgetsz is.
Egy napunk az úgy telik,hogy reggel amikor felébredsz,ha ott vagyok akkor kimászol az ágyadból odaállsz mellém és felébresztesz,majd bemászol közénk.Ha nem vagyok ott akkor kijössz megkeresel,és ha nincsen kezembe a Karina akkor jöhet a nagy ölelkezés,puszilgatás,szeretgetés.
Majd tv nézés játékkal és kávézással egybekötve.Te is mindig kávézol,forró csokival.
Aztán jöhet az öltözés ami néha simán megy néha te mondod meg mit szeretnél felvenni,néha meg hiszti van,mert te nem akarsz öltözni.
Aztán reggeli ami szintén változó,vagy te mondod meg,vagy hozom,vagy nem is akarsz enni.Ilyenkor azért egy két falatot letuszkolunk a pocakba,mert amúgy csokival kezdenél.
Délelőtt többnyire AKAJOM SZKUBYT,vagy AKAJOM PÓKEMBEJT,vagy,JÁTÉKOT AKAJOM GÉPEN,vagy játszol ezzel azzal.
A mütyürökért vagy nagyon oda,meg a figurákkal játszol szívesen.
Néha előkerül a kártya,vagy kirakó,most már egyre ritkábban olvasunk.
Néha ki szoktál jönni a konyhába amíg főzök,ott ülsz a pulton,segítesz vagy szórakoztatsz.
A délelőtt folyamán,a kevés reggelitől megéhezel ezért jön a rágcsa,valami gyümi,répa,csoki,sajt,mikor mi jut éppen eszedbe.
Ennek köszönhetően ilyenkor keveset eszel délbe,hacsak nem olyan van ami a fogadra való.Pl. túró gombóc amiből a mútkor 6-ot ettél meg,vagy a cseresznyés/szilvás gombóc abból meg 4-et.
Meg szoktam kérdezni Apát mit főzzek,felsorolom miből lehet választani,és általában te vagy aki megmondja,hogy mit akar enni.Hála ég a PANCSINTA korszak lecsengőbe.
A VÁJOS KENYÉR az még mindig sláger.

Délután többnyire kint vagyunk,de ha ilyen pocsék idő van mint ma is akkor itt bent punnyadunk és mese,vagy játék megy.
Meg persze ha elfáradsz alszol egyet.
Az este az megint a vagy vagy vagy módon zajlik.
Eszel amikor éhes vagy,fürdesz amikor akarsz.Persze azért általában fél 9.-ig legkésőbb,menned kell.
Ezután még némi játék,tv nézés.Majd irány a szoba.Itt sincsen szabály,ha akarsz a saját ágyadba alszol el,ha meg nem akkor velünk és utána teszlek át az ágyadba.
Mióta külön vagy néha meg-meg ballagsz éjjel,ott hagylak kicsit aztán vissza paterollak.
Éjjel most már nem kérsz iszit,és többnyire max 1-szer ébredsz.
A mi életünkben sosem volt rendszer,és mondhatom,hogy ezt nem is bántam meg.Így bármikor mehetünk bárhová,és nincsen az,hogy ha valamit nem akarsz akkor is meg kell tenni.Mert nekünk is van olyan napunk,hogy nincsen kedvünk ehhez vagy ahhoz.
Kíváncsi leszek majd az oviban mi lesz.Mert azért ott vannak kötött dolgok,mint a déli alvás.Éppen a múltkor hallottam,hogy aki nem alszik azt kirakják a folyosóra.Mondtam is,hogy az én lányom biztosan nagyon sok időt fog ott tölteni.
A másik meg,hogy elvárod,hogy etessünk,nem akarsz egyedül enni.Remélem az ovi majd ezt is megoldja.
Azt hiszem ennyi egyenlőre.Majd még ha valami eszembe jut beírom.

8 megjegyzés:

-krisztina- írta...

ÓÓÓ, az utolsó két sor... már azt hittem, csak az enyém ilyen. még a kezét is hátrateszi evés közben. mintha büntiben lenne :)

én nem is tudom, hogy az oviban mi lehet, mert ott biztos nem segítenek. szerintem hagyják, hogy azt csináljon egyedül, amit akar. mert közvetlenül uzsonna után hozzuk haza, mi akkor ebédelünk, és ő is eszik velünk, ugyanannyit, mint pl egy szombati napon ebédre. úgyhogy biztos nincs tele pukkadásig a pocakja.

az alvós képek napról-napra jobbak :) és nem zsibbad el, mikor felébred? vagy átrakod az ágyba?

csupella írta...

Nagyon nagylány vagy már!
Én is Rékával játszom azt,amit te a képzeletbeli kislányoddal.Olyankor tudom,hogy hogy kellene viselkedni:)

Emi és Laci írta...

Hát az ovira kíváncsiak leszünk! Ki a folyosóra! Az durva! Az én apukám bizti beszólna érte az óvónőknek!
Az evésben viszont jó, mert a többi gyerekkel jókat lehet enni. Én is ott sokkal jobb ízűen eszem, mint itthon, és többet, anya már látta is, és nem hitt a szemének!
De addig még van időd, használd ki otthon a jólétet!
Puszi: Emiék!

Kata és Tommy írta...

Ez aranyos volt...kirakni a folyosóra a gyereket...:-) Nálunk a gondozónők kezében vannak a bébik, akik még nem alszanak:-) Az etetésről meg :-))) Volt egy olyan eset, amikor nem evett Totó ebédet. Megkérdezte Andi néni, hogy nem vagy éhes? Fiam bólogat, hogy : de! Fáradt vagy?Megetesselek? Bólogatás:-) És meg lett etetve:-)
De otthon a legjobb valóban. :-)
Pusz: Kata

Hello Kitty írta...

Ezek az alvós pózok!
Édes...
Elolvava a beszámolót Kittyre ismerek benne majdnem mindenben!
Igaz egyet kivéve nálunk van napired és egész szépen hozzászoktunk mindketten!
Puszilunk

Kati írta...

Nagyon édesek vagytok! Igazi nagylányosan viselkedsz már a kisebbekkel. :-)
Á, az egyedül evés még sokáig nem lesz. Emma még most is etetteti magát, ha látja, hogy Marcit is eteti valaki. :-)

Era és Dani írta...

A fotelban alvás???
Micsoda póz!!
Az oviban szerintem remekül alkalmazkodni fogtok!!
Azért nagyot nőtt ez a kicsi lány megint!!
Puszi:Dani és Era

csupella írta...

Díj nálunk nektek!

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.