2010. március 18., csütörtök

Képek.

Először is tegnapra van egy kis lemaradásunk.
Patrikunknak Nagyon Boldog Névnapot Kívánunk!:)

Ma voltunk az klubba megint.Karina is jött most velünk.Nem mentünk be ebben a szép időben,hanem kint játszottunk az udvaron.
Anya szerint nagyon bátor voltam,és azt mondja jobb is lesz ha Szeptembertől nem látja majd mit művelek.






Mindent kipróbáltunk,még az iskola padba is beültünk Alcsival.
Aztán mikor kijöttek az ovisok őket néztük és lestünk el néhány technikát a csúszdán való lecsúszáshoz,meg a kötél forgó használatához.
Ezt biztos ki fogom majd próbálni.
A napokban volt egy kis ideje Anyának és kipróbáltuk az agyagozó szettet.
Hát elég piszkos munka.Kipróbáltam aztán hagytam inkább Anyát alkotni.Én meg mosogattam az eszközöket,hogy szépek maradjanak.


Napközbeni tevékenységek közben.

Reggeli mese nézés tesóval.

Anyával is tudok ilyet.

Tegnap megtanultam bukfencezni.Párszor segített Anya aztán egyedül csináltam.Büszke voltam magamra nagyon.

12 megjegyzés:

Rebeka és Annabella írta...

Komolyan elaludtál a számítógép asztalon?
Most még jó buli az iskolapadban ülni, de később...már nem annyira:)

CsaCseLeV írta...

Hja, anya is gyakran mondja, hogy inkább oda se néz, mert infarktus-közeli állapotba hozzuk egy-egy tornamutatvánnyal (pl. ülőgarnitúra tetejéről való leugrálás, tegnap meg a 2 m-es farakás tetejére másztak fel, a hajam is az égnek állt, mikor megláttam a Csanut is fent egyensúlyozni...), viszont sosem esik bajunk, és borzasztóan jól érezzük magunkat! Bezzeg, ha figyel, tuti elesünk, leesünk, megütjük, stb...

Édes nagylány vagy, igazi hároméves! Nagy-nagy gratula a bukfencezéshez!

Puszi: Csanádék (még egyben:)

agika írta...

Hűű a bukfencezés jó móka;)Én anyáék ágyában szeretek,mert ott nem ütöm meg magam:P

Puszi!

Hello Kitty írta...

Bukfenc??????
Hogy te milyen ügyin csinálod már!!!!
Ugye milyen jó?????
Én még csak most próbálkozom vele anya meg frászt kap.....
Puszilunk

Era és Dani írta...

Mi még csak most próbálkozunk a bukfencezéssel,de te már nagyon ügyi vagy!!
Anya előző bejegyzésedhez,hogy próbáltok külön aludni,szóval ezt olvasva nekem is összeszorult a kis szívem mert még mi is együtt alszunk.De egyszer biztos eljön az elválás pillanata,hogy akkor mi lesz?? hja!!
Puszi,Dani és Era

Emi és Laci írta...

Nagyon jó lehetett az udvaron játszani! Hát, igen az anyák nem nagyon bírják nézni, amit mi művelünk. És ha még a mamák is ott lettek volna! Az én mamim teljesen túl aggódja a játszóterezést.
Puszi: Emiék

Kata és Tommy írta...

Szóval téged anyukád tanított bukfencezni? Tedd össze két kezed és lábad, valamint mindened, amiből kettő van és adj hálát, hogy ilyen jófej anyukád van.
ENGEM NEM ENGED BUKFENCEZNI! Mert, hogy kitöröm a nyakamat :-P
Úgyhogy kedves Bius, most leültetem ide a jó édes anyámat és elolvastatom vele is a mai napodat :-))))
Egyébként kimondottan csinos vagy a rucikban :-)
Puszillak: Tommy

Eszti írta...

Díjat kaptatok tőlünk!Kukk be hozzánk!Puszi!

CsaCseLeV írta...

Köszönjük az érdeklődést, még semmi:)
De szombatra hidegfrontot jósolnak - és bizony, az meghozhatja:) Majd kiderül.
Puszi: Csanádék.

Kati írta...

Büszke is lehetsz! Nagoyn ügyesen bukfencezel. Karinát is viszitek a klubba? :-) Milyen jó! Időben hozzászokik a gyerektársasághoz.
(Dehogy haragszunk, hogy ritkábban jöttök. Örülünk, hogy továbbra is olvastok minket. Két gyerek, az két gyerek, igaz? ;-) Nekünk is összejöttek a dolgok mostanában, mi sem tudunk annyiszor jönni, ahányszor szeretnénk.)

csupella írta...

Szuper ez a jó idő!Végre lehet játszóterezni,anyák idegeit őrölni,és melegedni:)
Nagyon csini vagy a kis rucijaidban!:)
És hugival imádnivalóak vagytok az ágyban:)

E. Jucus írta...

Díjat kaptatok...kukk be! :)

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.