2009. november 28., szombat

Napjain (Anya)

Megint régen jelentkeztünk.
Igazából sok minden nem is történt.
Taknyos lett az egész család,így ápolgattuk gyógyítgattuk magunkat.
A porszívózás még mindig nem tetszik,nagy harcokat vívunk,de fújni nem tudod az orrod,hiába próbálkozunk vele.Marad a NEM ENGEDEM,NEM AKAROM,ANYA NEM LÁBODDAL(azzal fogtalak le),NE FÚJJUNK,stb.Pedig először úgy kezdtük,hogy egyedül engedtem,hogy csináld.

Egyszer voltunk Fehérváron,tankoltunk,meg vásároltunk kicsit,amit Én már baromi nehezen bírtam,ezzel le is tudtam idénre a shoppingolást.
Neked viszont megint vettünk egy Anna,Peti Gergő könyvet,Süss fel nap.
Azóta azt is minden nap,meg a másik kettőt is minden nap olvassuk.

Játszani Én már nem nagyon tudok veled,sőt most már elég sok minden hárul Apára.Sokat vagytok együtt.
Enyém az olvasás,meg a közös mese nézés.

Amit nagyon imádok,ha látod rajtam,hogy nem jól vagyok,vagy éppen fáj amikor tesókád focizik odabent odahajolsz és megkérdezed:-MI A BAJ ANYA?
Mondom,hogy semmi,csak tesó rugdos,már nyomod is a puszát,vagy megölelsz,és jön,hogy SZEETJEK!

Klubnak is vége egy időre,egyrészt a járvány miatt,másrészt most már amúgy sem nagyon mentünk volna,szintén miattam.
De amint tesó engedi,és úgy alakul,hogy Apa itthon lesz és tud rá vigyázni,már megyünk is újból,ha csak egy órácskára is,de megyünk,nem szeretném,ha most zökkennél ki megint így az ovi előtt a gyerek társaságból.

Amit nem akarok még elkiabálni!!!!így csak halkan jegyzem meg,hogy 20.-dika óta nem keltelek éjjel pisilni,és azóta egyszer sem pisiltél be,nem is ébredtél fel,hogy kell.
Nap közben egyedül pisilsz a bilibe,és ha kaka is van szólsz,hogy valaki menjen törölni.

Mondóka.Megint megleptél.Eszedbe jutott a Mókuska,és elejétől a végéig egyedül minden egyes szót elmondtál.
Csak lestünk,mert nem igazán csináltál ilyet még.

Pakolás,na hát az nem akaródzik.Megint a szemetes zsákkal kellett megfenyegetnem,hogy nekiállj,de akkor is úgy álltál hozzá,hogy Én is odaérjek.

Amúgy segítesz pl mosogatás,főzés,ilyenek,ebben önként.
Az esti fürcsiket megint nem nagyon szeretnéd,most már két napja újból csak zuhanyozunk.


Az anyuci.hu-n,feltettelek egy Fotópályázatra az 1-5 évesek közé Tipegő kategoriába.
Most néztem(Reggel) 1989 gyerek közül a 32.-dik vagy.
(14.27-kor néztem már 31.-dik vagy.:))))
Bár ez is mint minden verseny elég...hogy is mondjam csak,sokat kampányoltam érted.

Azt hiszem megint ennyi egyenlőre.
Mindenkitől elnézést kérek,hogy nem tudok menni olvasni!!

11.29.
Még egy duma amit leírok,mert el fogom felejteni.
H valamire kérlek,vagy úgy fejezzük be a mondatunkat,hogy OKÉ? akkor mostanság az a válasz,hogy OKÉ,JÓ vagy OKÉ,JÓ CSAK......

8 megjegyzés:

E. Jucus írta...

Sebaj Judit!!! De azért Karina érkezését ne felejtsd el tudtani velünk!!! :P :)))))))
Millió pussz Neketek! :)

Kata és Tommy írta...

Nem baj, majd mi jövünk és olvasgatunk Titeket. Már annyira izgulok a tesó érkezése miatt :-))) Biztosan olyan gyönyörű lesz, mint amilyen Te vagy.
A pakolásnál engem is mindig a kukával és a padlással fenyegetnek, csak sajna elég sok játék fel is kerül a papáék padlására így kénytelen vagyok elpakolni.
Az orrfújás....hmm...Biusom!
Képzeld el, csakis azért fújom nagyon erősen a nózim, mert állandóan lefogott engem is az a drága jó anyám és beledugta a csövet az orromba...pedig nagyon ellenkeztem.
És képzeld el, így sokkal jobb...próbáld meg te is és akkor nálatok is porosodni fog az orrszívó jószág.:-)
Puszillak:Tommy

CsaCseLeV írta...

Gratula az éjszakákhoz!

Nekem is olyan jól esett, mikor a Csenge mindig szeretgetve odabújt a jóslófájásoknál...

Judit, ne félj az ovitól, a lányzó akkor is szépen venné az akdályt, ha nem járna előtte gyerekközösségbe - ezt én magam is csak így, utólag tudom:)

Az orrfújást nálunk is a kényszer szülte mnidkét esetben - annyira utálták, hogy inkább kifújták.

Na, megyünk megkeressük azt a fotót:)

Puszi: Csanádék.

Mia és Maja írta...

Sajnáljuk,hogy betegeskedtek...:(

Megpróbálunk megkeresni a szépségversenyen és természetesen,szavazunk is Rád kis szépség!:p:)
Puszika!

vadvirag5 írta...

Kis drága vagy! Igazi támasza Anyának, ezek már valóban nem könnyű, de annál szebb, izgalmasabb és várakozással teli napok.
Kitartást és erőt kívánunk hozzájuk, már nagyon közeleg az idő...

Sok cuuuppp: Boti és Edit

Kata és Tommy írta...

Anyaaaaaaaaaaaa!
Két napja nem írtatok!
Egyben vagytok még? :-)
Puszi : Kata

Mia és Maja írta...

Hahóóó,bekukkantottunk....;)
Puszika!

Kati írta...

:-)

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.