2009. október 14., szerda

Rossz idő.

Azt hiszem mostantól olyan időszak jön az életünkbe amit nagyon nem fogok szeretni.
Bár azt mondják a nagyok,hogy ennek kell következnie,de nekem akkor sem tetszik.
Múlt héten csütörtökön,még olyan meleg volt,hogy szoknyába voltam az oviba és folyt rajtam a víz,most meg két napja már ki sem nagyon dugtuk az orrunkat,vagy ha igen akkor is kabátokkal meg sapkákkal nyúznak,mert tombol odakint a szél meg az eső.
Ez a kabátos sapkás dolog nagyon nem jön be nekem.
Ennek az elvetemült időnek köszönhetően,elég nyügi vagyok,meg semmihez semmi kedvem,(meg Anyáéknak sem)némi felüdülést csak az ugrabugra,Micimackóék,Miky Egér,Pán Péter,Noddy meg Barby hoz.Anya nem is nagyon morog velem a sok mesézésért.

Amikor lehet akkor ugrabugrálok és énekelek,amikor meg érdekel is a mese akkor azért van így is.
Itt is éppen a Barbyt néztem,valamit már tanultam belőle.
(Persze megint mire felvettem,elbohóckodtad az egészet.Kijöttél meghajoltál,ráztad a segged kicsit aztán megint meghajoltál.)

Napjaink így elég egyhangúan telnek.
Hétfőn reggel voltam csak Anyával az Éva néninél,ahová vinni kellett a koronát amit Anya előző este gyártott nekem.Meg is dicsértek milyen édes vagyok,úgyhogy aznapra meg is volt az örömöm.
Kedden szintén Anyával voltam itt a háziorvosnál. (Nálunk a telepen)
Ibolya nénitől aki itt takarít kaptam is egy Micimacis újságot.
Van egy olyan belőle amiben gyűjteni lehet a tányérokat,poharakat stb.
A múltkor, talán egy hete,Erzsi néni(Boltos) lepett meg mert nekik nincsen ilyen kicsi gyerekük aki ezt olvasná,így én kaptam meg,most meg Ibolya néni adta oda.Olyan aranyosak,én meg nagyon örültem neki.Rögtön el is olvastuk,míg vártunk.
Nem volt senki rajtunk kívül (kész csoda,máskor mindig tömve van) ,csak kicsit később jött egy néni,na nonétól az én beszélőkém eljött haza.
Doki néni is késett vagy 20 percet, (ez is csoda,hogy csak 20-at) de türelmesen kivártam.Be is mentünk,nem féltem,még segítettem is Terike néninek(asszisztens)megmérni Anya vér nyomását.Hamar végeztünk és már jöttünk is haza.
Nem sokkal utána megjött Apa is,és kezdődött előröl a lustizás.
Alvás téren is elég pocsékul állok megint,nem nagyon vagyok hajlandó akkor elaludni mikor Anya akarja,ennek meg az a vége,hogy 5 körül kidőlök,este meg megint nem akarnak jönni az álom manók,és akkor jövök-megyek összevissza,mászkálok Apához,Anyához,ellenőrzöm mindegyiket.(Apa a gép előtt ül,én meg fekszek,tv.-zek)Majd bemászom Anya mellé,aztán át a saját helyemre,onnét vissza Anya mellé,majd középre,persze csak Anya háta mögött vagyok erre hajlandó.
Tegnap este Anya meg is jegyezte,ha ez így folytatódik,nem kell aggódnia,mert mire megszületik a kistesó a sok felüléstől olyan has izma lesz,hogy fogyózni már nem kell.
Tegnap előtt éjjel állítólag sikerült be is pisilnem.Pont ennek a késői elalvásnak köszönhetően.De ez sem az én hibám!Anya nem ébredt fel időben.
(Elalvás előtt még kimentetek pisilni Apával,mivel 10-kor aludtál el,gondoltam nem keltelek 11-kor,majd később.Viszont annyira bealudtam,hogy 3 körül sikerült felébrednem akkor is csak azért mert mocorogtál.Kérdeztem is nem kell-e pisilni,persze,hogy nem,aztán ellenőrzés,de hajaj akkor már késő volt,jó nagy tócsa volt alattad,és simán aludtál benne.
Gyors öltözés,lepedő csere és szunya tovább.)
Még néhány sztori:
Tegnap reggel bevittem a vitaminokat(Cebion,Vigantol,Marslakócska)hogy el ne felejtsem beadni neked.A tv előtt a földön ülve majszolgattad a kiflidet,én meg gondoltam bemegyek addig és összedobom az ágyakat.
Egyszer jövök kifele,látom a Vigantolos üveg tetejét tekered lefele,nézem marslakó elpusztítva,kiskanál meg tele valamelyik cseppel.
Mivel a Vigantol tetejét akkor kezdted el lefele tekerni,gondoltam,hogy a c -vitamint sikerült adagolnod.Gyorsan kiöntöttem és együtt kezdtük előröl.
De az nagyon tetszett benne,hogy pontosan ahogy tőlem láttad,először a Cebion és nem etetted meg!!!hanem rá akartad a Vigantólt is cseppenteni.
A másik miután hazajöttünk a dokitól,kértél cukorkát.Én azt hittem a Pez kell,ez menő mostanában,mondtad,hogy ki is mész érte a konyhába.
Gondoltam tudod hol van el is éred,én éppen öltöztem át.
Hallom ám,hogy csapkodod nyitogatod az ajtókat a konyha szekrényen,majd mire elindulta volna kifele megjelensz a marslakócskás dobozzal ami a fiókba van,és nagy vigyorral közlöd MEG AN CUKOJKÁM.
Gyorsan fel is raktam mindent a legfelső polcra.
Du-án a jó kis idő miatt,Apa rakott fel az egyik ablakba szigetelő gumit.Ott voltak a virágaim amiket lerakott a földre.
Kimentél és:-NE SZEDD LE ANYA VIRÁGAIT OKÉ!!
EJNYE APA MIT CSINÁLTÁL!
Dőltünk a röhögéstől.

9 megjegyzés:

Emi és Laci írta...

Nagyon rossz ez az idő! Mi is érezzük a hatását! A vitaminokat ügyesen adagolod! Én is magamtól veszem be, anya felügyelete mellett!
További jó mesézést! Legalább téged leköt egy darabig! Mi meg reménykedünk, és várjuk, hátha lesz egy kis jó idő még!
Emiék

Kata és Tommy írta...

Szakképzett gyógyszerész veszett el benned...csak nem egészségügyi pályára fogsz kerülni?
Nagyon édes a beszélőkéd.
Ez a rossz idő nagyon nem tetszik nekem sem.
Remélem még eljön jóanyám ideje és melegebb lesz egy kis ideig :-)))))
Puszi:Tommy

csupella írta...

Hát ez a rossz idő ránk sincs jó hatással:(De csak jő még ránk jó idő.Addig meg muszály megelégednünk a benti játékokkal,mesékkel.
pusz

Liliána és Armilla írta...

Nem semmi, melletted se unatkozik az ember... :)
Hát igen, ez az idő... :(

Puszi!

Mia és Maja írta...

Mi is nagyon unatkozunk,főleg,hogy elkaptuk ezt a hasmenéses-hányásos vírust,és bölcsibe sem mehetünk.:s
Nagyon édesen magyarázol már!:p:))
Puszika!

E. Jucus írta...

Szijjasztok!
Újra itt! Remélem mostmár sűrűbben,igyekszünk visszaolvasni! MIllió puszika Nektek!

Hello Kitty írta...

Nálunk is megy a mesézés ezerrel!
Ilyen időben csak azt lehet nem igaz!!!
Puszilunk

agika írta...

Sajnos nálunk is ugyanez a helyzet.Danit rettenetesen nehéz lekötni,főleg,h.megszokta amikor jó idő volt egész nap kint voltunk:(((
---------------

Mi is sokat mesézünk;)
Jókat mosolyogtunk a beszólásodon!
A vitaminokat én is egyedül veszem be felügyelettel.
------------------

Kistesó hogy van?

Kati írta...

MIcsoda videók!!! :-)

Nagyon édes vagy, ahogy simogatod anya hasát. :-)

Hát igen, a rossz idő hozzánk is megérkezett. Habár rossz? Ma már az eső sem esett, meg a szél sem volt olyan erős... a hidegnek meg itt az ideje, nem? ;-)

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.