2009. július 20., hétfő

Július 13-19.

Hétfő.
Reggel gyorsan összekaptuk magunkat és mentünk Fehérvárra,vittük Anyát meg a Tesót Doktor bácsihoz.
Nagyon sokan voltak,és nagyon sokat kellett várni.
Mi többnyire kint voltunk Apával,mert eléggé unatkoztam odabent,úgyhogy a szokásos lépcső mászást gyakoroltam,meg az autót raktuk át másik parkolóba,meg néha bementünk,ott pakoltam az asztalon a különféle újságokat.
Találkoztunk Danci barátunk Anyukájával is,Anya vele beszélgetett míg vártak.
Két és fél óra várakozás után végre bemehettünk.
Nagyon szégyenlősködtem ám odabent,de azért lestem,hogy mit csinálnak Anyával és még a tesókát is láttam.
utána jött aztán a kedvemre való szórakozás,előbb Tescóztunk,aztán a cipő boltban kaptam egy szandit,majd mentünk az Auchanba.
Hazafelé kidőltem.
Itt éppen Apával eszünk,a nagy fáradalmak és egész napos csavargás után.


Kedd.
Semmi különös,ha jól emlékszem itthon voltunk,fürcsiztünk,játszottunk.

Szerda.
De-öt a szokásos játék,du-án pedig Ivi barátnőm jött hozzánk egy kis játékra.

Este fürcsinél észrevette Anya,hogy megint gazdagabb lettem egy foggal.19-nél járok

Csütörtök.
Délelőtt ugyan úgy játék,du-án pedig Janika volt itt nálam.

Mindkét nap nagyon örültem,hogy jönnek hozzám,de amikor itt voltak annyira féltettem a játékaimat,hogy semmit ne akartam a gyerekeknek adni.
A legjobban a hintámat féltettem,úgyhogy Janikával sikerült is jó nagy harcokat vívni érte.Ha Ő ült benne Én hisztiztem,ha Én akkor meg ő.
Ezért Anya kitalálta,hogy Apát ráizzítjuk,és megkértük csinálja meg úgy,hogy elférjen egymás mellett kettő hinta.

Péntek.
Megint csak itthon,semmi különös esemény.

Szombat.
De.-öt megint semmi.


Csak buliztam egy kicsit.
Du.-ánra óriási vihar jött,féltem is,mert nagyon nagyokat villámlott.
Miután elvonult,jól kiszellőztettük a lakást,majd DVD-ztünk egész du-án.

Vasárnap.
Reggel Mami telózott,hogy menjünk át,úgyhogy a de-öttöt ott töltöttük.
Nagyon jól éreztem magam,mert ahogy Anya mondta a fenekem(ez a szebbik változat)ki lett nyalva rendesen,így persze,hogy jó kislány voltam és nem volt hiszti.

Ami egyébként az egész hétre megint jellemző volt.
Még azt is elértem,hogy hideg vizzel hűtsenek le.Jelentem nem segített.

Du.-án itthon voltunk ,kint,bent játszottunk,majd Apának este foci.Kimentünk mi is,de megijedtem egy fiútól,így elmentünk meglátogattuk Klausékat.
Nagyon jó volt náluk,nem is akartam haza jönni.
De eljöttek velünk a pályáig,úgyhogy míg a fiuk fociztak mi kicsit játszóztunk.
*


Újabb Bius Dumák.


Apa:-Anya csinálja neked a vajossat.
Bius:-NEEM,NEEM!ANYA ESZIK!BIUS EVETT MÁR VAJOSSAT.
*


Bius:-MI EZ?
Anya:-Hungarocell darab.
Bius:-JA!

*
Bius:-KI AZ?
Anya:-A néni aki a múltkor itt volt nálunk.
Bius:-JA!

(És mostanában mindenre ez a JA a válasz.)
*


A másik amit sajnos tőlem tanultál el az AHA az igen helyett,meg a HA a tessék helyett.

Aztán még amit már sajna nagyon ügyesen ismételsz ha hallod a csúnya szavak.
Néha kicsúszik az ember száján,de az tuti,hogy te rögtön azt mondod.
Még jó,hogy nem ragad meg a fejedben.Vagy lehet,hogy ezt csak én hiszem?

8 megjegyzés:

Kata és Tommy írta...

Ez a gyorsan ragadó csúnya beszéd ismerős...:-)
Ez aztán ragad és tapad.
Aranyos a dumád:-) AHA :-)
Úgy látom az első szoknyás képen, hogy nagyon tudod hordani eme pörgős szerkezetet, amit a fiúk úúúúúgy szeretnek nézni
:-))))
/ Én biztosan nem hisztiznék, ha Te ülnél a hintába :-) /
Puszillak:Tommy

agika írta...

Sziasztok!

Minden O.K velünk szerencsére elmúlt a derékfájás,a hidegfrontok!Természetesen küldök sms-t ha van valami,de 2-3 hetet szeretnék még 2 in 1 ben maradni;)))

Puszi:Ági

Marietta írta...

DE jó te is láttad a tesót a pociban. :) Aranyosak a Bius dumák:)
Kukk be hozzánk egy kis meglepire. :)
Puszi Milán és Marietta

Mia és Maja írta...

Képzeld,én (Mia) is szoktam mondani ilyeneket,de amikor anyáékon látom,hogy nem helyeslik,hozzáteszem,hogy TUDOD KI MONDTA HOGY HÜLYE?:o A SZILÁRD,MERT BUTA!
NEM ÉN MONDTAM..;))

Puszika,édes vagy a képeken,mint mindig!:p:)

Eszti írta...

Először is nagyon köszi a mailt,rajta vagyunk az ügyön!Aztán pedig nagyon,de nagyon aranyos vagy és hát a dumád...
Anya!Te meg jobb ha nem áltatod magad!A csúnya szavak pillanatok alatt gyökeret vernek és szinte lehetetlen őket kiírtani!Millió cuppanat!

Emi és Laci írta...

A csúnya dumák gyorsan megragadnak a fejünkben, igaz? És anyukádnak üzenem, ne reménykedjen. A legváratlanabb helyzetekben, és helyeken jutnak az eszembe, és elkezdem hangosan ismételgetni. Anya meg azt se tudja mit mondjon, főleg ha tömegben vagyunk!
Emi cica

Kati írta...

Szerintem, csak anya hiszi, hogy nem marad meg acsúnya szavak a fejecskében. Majd előjön az, a legváratlanabb helyzetekben. :-P

Lindaanyu írta...

Sziasztok!Igen tudjuk tudjuk 1000+1éve...ne hari!
Hát anya nehogy azt hidd hogy a csúnya szavak csak úgy kiszállnak a fejecskéjükből..nem nem inkább pont ellenkezőleg,jól megragadnak s majd egy adott pillanatban mikor nem is számítasz rá akkor csúszkálnak kifelé azon az édes pici szájon...sajna ez így megy...Mi ott tartunk hogy minden egyes csúnya szót helyettesítünk a BUTA szócskával,így v alahogyan megy a feledtetés,persze egy ideig csak...kb az ovikezdésig,mert ott majd...hajaj lesz egy szép kis gyűjtemény majd tuti,erre minden szülőnek fel kell készülnie!sajnos...
A Bius dumák nagyon bejönnek :) olyan jókat lehet rajtuk nevetni mikor úgy igazán belelendülnek a dumálásba :)...

Puszi

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.