2009. március 11., szerda

Elmúlt napjaink.

Nagyjából a kutyus volt a fő elfoglaltság.
Hétfőn reggel elvittük Putujit az állatkórházba,kapott szurit.Nagyon ügyes volt.
A név az rajta maradt ezt írattuk be az oltási könyvébe is.
Voltunk hétfő délután a Mamiéknál is .

Tegnap délben így aludtam el.
Délután pedig jöttek hozzánk Janikáék.

Biliztünk egyet közösen,játszottunk kint a Putujival,Janika hintázott,Én meg futkostam.


Ma reggel bugyiban voltam.

Bírtam egész délelőtt.Igaz,hogy csak miután bepisiltem akkor szóltam.
Ráültem a bilire is,de abba nem pisiltem bele.
Délben kaptam pelust.
Aludtam egy nagyot,majd kimentünk,mert Apa kint volt a pályán rugdosott egy kicsit,mert tegnap lemaradt az edzésről és pénteken már indul a bajnokság.
Már éppen jött be,de azért még visszamentünk és hármasban fociztunk egy jót.
Megjártam az összes pocsolyát ami a pályán volt.
Majd bejöttünk felvettük a kutyázós ruhánkat és Putujiztunk,Anyáék meg rendezgették az udvart,meg a virágokat.
Fél 5 volt,hogy bejöttünk.
A jó levegő megtette hatását,két pohár joghurtot bevágtam.
Aztán játék, csemegézés,Tv-zés ,rajzolás.
Most megint pelus nélkül vagyok.
Már ültem fél órát a bilin elzsibbadt a fenekem,de pisi az nincsen.

3 megjegyzés:

csai írta...

Kedves név! És szép emlékeket hoz majd! :)
Alakul ez a bilizés dolog :) Ügyes vagy nagyon!

CsaCseLeV írta...

Hát persze, az úgy dukál, hogy a gyerek kutyáját ő maga nevezze el!
Nekünk is így lett Pöttyösünk, akin egy fia pötty sincs...
Jaj, te szegény, már ágyat sem vetnek neked?! Ne hagyd magad!
Jó a bilis kép!

Puszi: Csanádék.

Kata és Tommy írta...

De jó, hogy így lett elnevezve...végül is a Te kutyád. Már egyszer mondtam, de muszáj most is: ez a Janika egy mááááázlista.
Puszillak:Tommy

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.