2009. február 12., csütörtök

Szerda.

Végre úgy kezdhetek egy bejegyzést,hogy:
VOLT EGY BALHÉ MENTES NAPUNK!!!

Nagyon jó volt.
Abszolút eljátszottam egyedül,nem nyafogtam,nem nyüszögtem,ettem rendesen és még Anyának is besegítettem a pogi sütésben és a teregetésben is.

Délben ugyan aludni nem akartam,de Anya már csak kérdez,nem próbálkozik.
Apa sietett haza a melóból,evett,kávéztak és mentünk TEKKO-zni(Tesco).
Na ezért nem próbálkozott Anya mert tudta,hogy az autóban úgyis elalszom.
De most tudtam,hogy hová megyünk,meg még azt is,hogy mamiéknak beadunk egy is pogit,és így már nem 2 perc volt,hanem majdnem 10 is mire elaludtam.
Azt megéreztem mikor érünk oda mert amint a TEKKO közelébe értünk felébredtem,megláttam az áruházat,és már el is kezdett járni a szám,meg kiabáltam,hogy TEKKO.
Aztán végre időben felhívtam Őseim figyelmét arra,hogy már ezerszer megígérték,hogy autós kocsit viszünk.Eddig mindig elfelejtették.Most viszont megláttam egyet kint,és már magyaráztam is,hogy ott van,olyannal akarok menni.
Na ahhoz képest viszont nagyon nem tetszett elsőre és kivetettem magam.
Még jó,hogy fent is van ülőke.
No de aztán csak furdalt a kíváncsiság.




Elcsábultam,és imádtam!!!
Vettünk pelust,azért mentünk,meg kaptam kifestő könyveket is,meg király lányos bugyikat ,meg zoknit,meg csokit a haza útra.
Itthon aztán megint egyedül elvoltam,jöttem mentem,nem érdekeltek őseim.Apa lelépett focizni,Anya néha elkapott egy egy puszára,meg amikor hívott,hogy fürcsi akkor is úgy kergetőztünk.Győzött.
Fürcsi után aztán irány az ágy,és némi játék és beszélgetés után,gyönyörű szépen elaludtam.
Az éjszakánk az pocsék volt,nagyon sokat fent voltam.
Nem tudja Anya,hogy most mire fogja,a szélre-e,vagy,hogy bajom lesz.
Ugyanis az egyedül játékos napok után általában bajom lesz.
Reméljük NEM!!!
Anya.
Pár napja nem írtam,mert nem nagyon volt mit.
Tegnap viszont egy kis tündér voltál megint.De azért el nem kiabálom a dolgot.
-A teregetés.
Már párszor odajöttél eddig is és adogattad a ruhát,de tegnap kérés nélkül jöttél,adogattad,némelyiket magad el tetted és billegtél kicsit,mindegyikre mondtad,hogy kié,és mindegyiknél mondtad,hogy TESSÉK ANYA.
-A szeretlek.
Ezt minden nap sokszor elmondod,és mindig másképpen hangzik.
Tegnap este édesen SZEEKEK volt.
Du-án fogtalak a kezembe Apa meg előttünk ált és beszélgettünk.
Megfogtad Apát odahúztad,és volt hármas nagy ölelés,és mondtad is,hogy SZEETEM.
Imádtunk.
-Telefonálás.
Eddig,ha valaki akart veled beszélni csak hallgattál.Még ha súgtunk is akkor is csak halkan sutyorogtad ha volt kedved.
tegnap reggel mikor Apa hívott,rendesen elvetted a telefont,köszöntél SZIA APA,(persze most is súgni kellett)kérdezett Apa válaszoltál,de ezt is súgtam.Apának viszont nagyon tetszett.
Este meg Keri hívott,és vele is beszéltél meg a Dórival is.Dórinak még a Babát is hoztad megmutatni.
-Mese.
Mostanában reggeltől estig Minimax megy.
Ha éppen nem is nézed a füled ott van,és ha hallasz ismerőst már rohansz is.
Felismered a meséket,a szereplőket,és édesen énekled a főcím dalokat,persze a saját magad módján.Ez nem azt jelenti,hogy kívülről fújod,csak pár szót de azt mindig jó helyen.
-Rajzolás.
Nagyon rákaptál,rengeteget rajzolsz.
Ha ideülsz,hogy játszunk akkor is kéred a papírt.
Ennyi mer kiballagtál.

10 megjegyzés:

Kata és Tommy írta...

Nagyon finom pogácsa lehet amit sütöttetek.
S a hajad milyen tuti.
Tetszik.
Látod kicsi barátném, mondtam, hogy nagyon aranyos szüleid vannak............engem nem ültetnek be az AUTÓba:-((((((((
Úgyhogy becsüld ám rendesen őket:-))))
Úgy látom a javulás útjára lépsz:-).........Ne mááááááááááááááááááááááár...akkor megint jönni fog a lelki fröccs...nekem:-)
Puszillak:Tommy

agika írta...

Azt a pogit én is megkóstoltam volna szívesen;) Biztosan fincsi volt nagyon:)))))

A Minimax nálunk is nagy kedvenc:)

Ugye milyen jó a kis sárga autó?Abban utazom én is mindig amikor Tescóba megyünk,de egy pillanatra sem lehet ám megállni velem,mert máris reklamálok;)

Puszi:Dani

csupella írta...

Az én anyám(mert én már csak igy mondom)is imádja az ilyen hiszti,és balhé mentes napokat:)
Csak igy tovább!
pusz

Liliána és Armilla írta...

Szia Barátném...

Hisztimentes nap! Hű de jó! Nekem is volt ilyenem nemrég! Renljük nem leszünk betegek.

Éjszka felhívhattál volna, ugyanis én is fenn voltam.. Anya kétszer neki ment az ajtónak, olyan fáradt volt.. Aztán én ötkor kipihenve felkeltem...

Nagyon kafa ez az autó! A Mi TEKKOnkba nincs ilyen, vagy legalábbis még nem láttam :(

És nagyon ügyi vagy a beszéddel, követlek! :)

Puszi:
Liliék

Eszti írta...

Hú Bius!Asszem ezt az autós bevásárlókocsit nekem is ki kell próbálnom!Hogy ez eddig miért nem jutott eszembe!?
Olyan ügyesen tevékenykedsz a konyhába!Én is annyira,de annyira szeretnék segíteni,de Anya az esetek 90%-ában elhajt!
Nem tudnád vele lezsírozni az ügyet?:-)
Pusza!

Bogár és Gerti írta...

Örülök a balhétlanságnak :)
Nagyon serény valaki a konyhában ;)
Puszi

Hello Kitty írta...

Egy hiszti mentes nap!!!
Anyát boldoggá tetted vele nagyon!
Nálunk is nagy kedvenc a minimax de megvonáson vagyok!
Milyen ügyesen sütötted azt a pogit!
Én is ettem volna belőle nagyon!
Puszilunk!

csupella írta...

Játékra hivjuk anyát!
Kukk be hozzánk!

E. Jucus írta...

Hát az autós bevásárlókocsi,tényleg nagyon frankó! A múltkor mi is kirpóbáltuk Anyával...:)
Én is szoktam Anyának segiteni teregetni!! Sőt ha jó a kedvem,még a játékaimat is összepakolom:)
Millió puszi Nektek:)

CsaCseLeV írta...

De jó! Csatlakozom az előttem szólókhoz!
Ja, ez az első gyerekesek kocsija - kettővel már az a helyzet, hogy anya és apa tolja (persze kettőt, ja és a kicsi, zászlósat is mellette...), a lurkók meg lófrálnak össze-vissza, de a világért sem ülnének benne két percnél tovább... a zászlós is csak addig kell, míg nincs valami érdekesebb.
Ja, és mi valahogy mindig a rossz kerekűeket fogjuk ki - vagy lehet, hogy mind olyan?!
Annyira ügyesen beszélsz! És nagyon édesek a képek!

Puszi: Csanádék.

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.