2009. február 28., szombat

Papa és Mama szerint nem is vagyok hisztis.

Na szóval,már 8-kor a Mamáéknál voltunk de nem tudtuk meglepni Őket mert Papa már olvasta a naplót.
Míg Mama boltba szaladt Anya sütött nekem tojást és be is burkoltam.
Miután ettem felkerültem az asztal tetejére és ott huncutkodtam,meg játszottam a papával.
Megjött Mama,hozott nekem Kubut,ami egyből felbontásra került és papa üvegből itatott.
Na hát ez nagyon tetszett,de azért abba tudtam hagyni és nem csúszott le az összes egyszerre.
A délelőtt folyamán nagyon jól elvoltam,mama szedett elő valahonnét kártyát azzal játszottam,aztán segítettem főzni is,együtt kevertünk.Sikerült egyedül felütnöm egy tojást is miután kezet kellett mosnom,szóval azért plusz munkát a Maminak is csináltam.
Aztán 11-kor tv-zés közben kidőltem.
Csak fél órát aludtam,nagyon nyűgösen keltem,és még a ruháim is pisisek lettek.
Semmi nem volt jó,alig tudtak velem valamit is kezdeni.
Végül az újság nézegetés megtette hatását,kisit magamhoz tértem.
Aztán mikor Mama kérdezte megyek-e vele a Dóráért az oviba,na hát akkor már vigyorgott az arcom rendesen.
Felöltöztünk és a Mamival lesétáltunk.
Nagyon örültünk egymásnak Dórival,és nagyon sokat játszottunk a Mamiéknál.
Annyira bele voltam felejtkezve Dóriba,hogy jó ideig észre sem vettem,hogy nincsen ott Anya.
Mikor kérdeztem azt mondták,hogy Apáért jött haza.Oké,akkor mindjárt jönnek,mehet tovább a játék.
Még azért párszor megkérdeztem,de nem sírtam utánuk.
Közben jött hozzám az Öreg Keri is tudta,hogy ott vagyok,és eljött megnézni.
Beszélgettünk kicsit,játszottunk aztán már meg is jöttek Anyáék.
Hoztak nekem agy hajpántot amit azonnal fel is próbáltam.
Nagyon tetszik csak sajnos lecsúszik a fejemről.

Aztán még volt egy rövidke idő játékra és jöttünk haza.
Mi hoztuk Dórit is,és úgy volt,hogy Anya csak bekíséri,de miután mindenki kiszállt az autóból,követeltem,hogy:-Bius is!!
Így aztán egy kicsit bementünk.
Szegény patrik egy kicsit köhög,nem mehettem hozzá közel,viszont Én legszívesebbe belebújtam volna ezért folyamatosan menekült előlem.
Én meg azt hittem fogócskázunk,úgyhogy kifulladásig futkároztunk.
Mivel nagyon jól éreztem magam,a kérdésre,hogy indulhatunk-e haza,-NEM NEM NEM volt a válasz.
Végül odaültem Anya ölébe bánatos képpel,és próbáltam maradásra bírni,mondtam,hogy -DÓJA ALSZIK.Ezalatt Én azt értettem,hogy este van és le kell feküdni aludni a Dórinak.
De Anya kitalálta,hogy akár jöhet is velünk a Dóra és itt aludhat.
Megkérdeztem a Dórát,hogy szeretne-e,ÓÓÓÓÓ hát hogyne!!!
Végül a megállapodás szerint majd csak vasárnap visszük haza,HURRRÁ!!
Nagyon jó kis du-ánt töltöttünk el itthon is,rajzoltunk,Ladyztünk,Ő is elhozta az ugyan olyan Ladyét mint ami nekem s van.
Rólam megint lekerült a pelus de most nem értem rá szólni meg a bilin ücsörögni,így vagy 4-szer becsurgott.
Az utolsó csepp na az csak Anyánál ment a pohárba,mert nálam az etető szék alsó tartójába folyt.Nagyon boldog volt Anya.
Pancsiztunk egy nagyot,aztán irány az ágy.
3/4 9-kor már aludtunk is.
.

Éjjel csak egyszer 3-kor ébredtem,de akkor Anya maga mellé vett,mert nm tudtam vissza aludni.
Most még mindig durmolunk.

7 megjegyzés:

Bianka, Dominika és Bogi anya írta...

Ez ám a mozgalmas nap...:-)!Nagyon szerethetitek egymást Dórával.Nagyon ügyi vagy hogy nem sírtál anya után.(Én is szertek az asztal tetején játszani).
Millió pusszantás:Bius és Bogi

csai írta...

Jaj de klassz, Te már "ott alvós" bulit is tartasz!!! :D
Hiába, a nagy 2 évesek élete már egészen más!

Az pedig, hogy milyen kis konyhatündér vagy, mindig lenyűgöz! :)

E. Jucus írta...

Szuper,hogy Dóri ott alszik nálatok...én most hétvégén unatkozom,mert Gergő nincs itthon és Anyával meg Apával játszani,nem olyan...:(
Puszika Nektek

Kata és Tommy írta...

Ugye milyen jó!
És végül is....nekünk két éveseknek már lehet ilyen bulit csapnunk...nem vagyunk mi már kis pelusosok/...vagy mégis:-)/
Visszanézegettem a képeidet és...Bius! Nekünk egyforma pizsink van!!! Csak nekem barna. Leo-s feliuratú:-)
Hááááááát nem hiába:-)))))
Jó Dórizást kívánok hétvégére.
Hatalmas puszi:Tommy

CsaCseLeV írta...

Ejha! Látom, a bulik nem érnek véget! De jó sorod van!
Ó, a mamák és papák már csak ilyenek... - ezért is imádjuk őket!

Puszi: Csanádék.

Emi és Laci írta...

De klassz pizsama partid lehetett! Nekem még sosem volt!
A pisivel én is így vagyok! Ha nem érek rá szólni, hát becsurog, és "CSUTA PISA LESZ MINDEN!"
Puszi: Emi cica

csupella írta...

Rólam is sokan állítsák,hogy nem vagyok hisztis:),és milyen igazuk van:)

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.