2009. február 21., szombat

Megszületett az uncsikám!

"Meg jöttem itt vagyok,éppen körül nézek,
S egy ismerős szem párt megismerni vélek.
Hívogató élmény,érzem,hogy közeleg.
Segítsetek kérlek,had menjek közelebb.
S egy halk szavú asszony meghallván vágyam,
Apa pocakjára odafektet lágyan.
Hogy míg átöleli piciny hasonmását,
Boldogan hallgassam szíve dobbanását.
Meleg tenyerével simogassa bőröm,
Ha elszenderednék,most Ő lenne az Őröm.
Megpihen a test és ünnepel a lélek,
Gondolatban Anya festett ilyen képet.
Olyan jó így együtt feküdni az ágyban,
Mama pocakjában ilyen álmot láttam.
Békés biztonságban indul földi létem,
Hálásan köszönöm csendes születésem."
2009.02.20-án 18.14-kor
3200grammal és 54 cm.-rel.
megszületett az uncsikám
Gréta Dominika.

Gratulálunk!
Nagyon jó egészséget,sok boldogságot,szeretetet,és persze sok tejcit Kívánunk nektek.
Sajnos elég nehéz volt a szülés,egész napos kínlótatás után végül császárral született meg Gréta!

5 megjegyzés:

Hello Kitty írta...

Gratulálunk a babucihoz!
Puszilunk

E. Jucus írta...

Gratula a babához!!! Lesz kivel játszani pár év múlva :)
Puszika

Rebeka és Annabella írta...

Szívből gratulálunk!!! Sok boldogságot Nekik!!!

Hajni, Rebus és Annabella

Kata és Tommy írta...

Gratulálunk a pici baba születéséhez.
Édesanya a vers végénél még könnyeket is eregetett....eszébe jutott, hogy ő is így szeretett anno szülést levezetni....erőszakmentes, csendes szülés...igen...ahogy én is...:-)))
Puszillak:Tommy

Annyira de annyira édesek vagytok.
Ti voltatok az elsők, akik felköszöntöttek 2. szülinapomon.
Köszönöm...a többit a blogban...

csupella írta...

De ari!Isten hozta!

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.