2009. február 24., kedd

:)))

Vasárnapo csoki evés.Nem apróztam.


A vasárnapunk hamar eltelt,de-öt Mama jóvoltából semmit tevéssel,(kaptunk egy nagy fazék töltött káposztát)du-án meg mentünk át Klausékhoz.
Ott meg aztán ment a játék ezerrel,és még Anyáékat sem hiányoltam egy percre sem.
6-kor nézett Anya az órára először és akkor jajgatott,hogy most már aztán akkor menni kellene ám.Annyira jól éreztük magunkat,hogy észre sem vettük,hogy elrepült az idő.
Én meg aztán pláne nem foglalkoztam vele,mert a lányok minden kívánságomat lesték és teljesítették.

Jól el is fáradtam,mert nagyon hamar elaludtam.

Hétfő de-öt megint csak játék volt,még kimenni sem akartam a hóba.
Jól el voltam Én a játékaimmal.
Meg a Lili baba is előkerült,és azt lestem tátott szájjal.


Miután végignéztem háromszor,már énekeltem meg táncoltam is rá.

A déli alvás az egy kicsit nyűgösre sikerült,talán mert nem akartam még aludni.
Először is már az furcsa volt ,hogy Anya azt akarta,hogy Apával menjek.
Pedig mindig én szoktam választani.
Aztán csak kiharcoltam magamnak Anyát,de jöttek mindketten.

Néztük is a Tv-t amikor Anya kijelentette,hogy elmegy pisilni.
Alig kiért az ajtón rázendítettem.De Apa mondta,hogy figyeljek csak oda mi van a tv-be.
Ezt még kétszer eljátszottuk,aztán csak arra emlékszem,hogy felébredtem.
kimentem,csak Apa volt.
Szerinte nagyon keveset aludtam.(fél órát)
Kerestem Anyát mondta,hogy pisil.


Nem tudtam mi van Anyával?Ennyit ivott?Vagy most mi van??
Aztán belekuporodtam Apa ölébe,bújtam hozzá és néztük a tv-t.
Majd gondoltam egyet,és mentem játszani.
Aztán belibbent Anya is aki ezek szerint nagykabátban jár wc-re.
Nem tudom miért de azt hitte majd a nyakába ugrok.
Persze végül kibökte,hogy Fog orvosnál volt.

Miután Apa elmesélte mit csináltunk,és bemártott,hogy nem is ettem semmit még,Anya főzött nekem ki tésztát,meg darabolt sajtot hozzá és azt csipegettem.
(Ilyenkor,mikor nem nagyon eszik,ezt szoktam csinálni,az tuti beválik.)

Aztán vártuk a KAJIKÁÉK-at(Janikáék).
Kint álltam az ablakba,és nem voltam hajlandó lejönni onnét,míg oda nem értek.
Szaladtam is az ajtóhoz,és sikítva kiabáltam,hogy KI AZ?

Na de a nagy örömből már megint sok sírás lett.
Most felváltva vettük el egymástól a játékot,és felváltva sírtunk mert elvették,vagy mert az kellett.

(Komolyan mondom,már azt mondtam,hogy rendezzék el egymás közt mert nem győztünk rájuk szólni,hogy
-Ne vedd el,add oda,kérd el,most azt a Janika vette ki várd meg míg leteszi.Ha letette akkor Bius felkapta,akkor a Janika sírt,aztán ugyan ez fordítva.
Szerintem ha kettő egyforma lenne akkor is az kellene ami a másiknál van.
Ráadásul most már Bius sem hagyja magát mint eddig,bár ez valahol jó is,mert nem akarom,hogy egy kis nyámnyila csajszi legyen és ne védje meg magát,illetve azt ami az övé.)

Mikor Andi mondta,hogy indulnak haza abban a pillanatban hatalmas lett az egyetértés.
Együtt másztunk mint a babák,meg nem győztem ölelgetni a Janikát.

Utána ettünk ,én megint csak kenyeret,aztán magamtól ráakartam ülni a bilire.
Üldögéltem rajta olvasgattam,aztán mikor Anya kiment inni Én gyorsan pisiltem,és még meg is néztem az ujjammal,hogy tényleg sikerült-e.És IGEN!!!
Nagyon nagy volt az öröm.Kéz mosás után gyorsan fel is hívtuk a Papát.
Anya tárcsázott és már ki is vettem a telót a kezéből.
(Ilyen sem volt még!!)
Megvártam míg Papa beleszól és köszönés nélkül már mondtam is,hogy PISI BIJIBE.
De elsőre nem értette a Papa,így megint megismételtem.
Aztán elmondtam,hogy mi megy az egyik illetve a másik Tv-be.
Aztán kerestem a Mamát,utána meg a Papát,aztán Anya elvette a telefont.

Még fürcsiig belefért egy rövidke játék,és amíg a fürdőben folyt a víz addig én is szépen bepisiltem a gatyába.

Az alvás megint hamar ment.



Nézem az Elmót.

10 megjegyzés:

E. Jucus írta...

Jó kis nap...Nagyon ügyi voltál,hogy bilibe pisiltél...:))))Ne aggódj én is tegnap kétszer a gatyába...majd megszokjuk! Pedig tegnap én már a wc-be kakáltam,de mégis bement kétszer a gatyába is a pisi :(
Mindegy,majdcsak lesz valahogy :)
Millió puszika

Eszti írta...

Hú Bius!Nem is értem,hogyan van neked időd ennyi mindenre egy nap!?Tegnap én is barátoztam!ÉÉÉÉÉÉS!Délután belekakáltam a WC-be!Úgy nézem egyre jobban haladunk a szobatisztaság felé!?
Sok-sok puszi nektek!

JucusMakeUp írta...

Fú Judit, én meg tudnék néha őrülni a kölköktől, amikor mindig ugyanaz a játék kell nekik. Mondjuk Márkó engedékenyebb, ráhagyja Corira ha elveszi a játékát, de a lányom... Üvölt, toporzékol, katasztrófális... :D Már tervben van egy ilyen videó.. :D Milyen csokit ettél Bius? :-) pusza

agika írta...

Fincsi lehetett az a csoki!;)

Biztosan jó lehetett Janikával,annak ellenére hogy mindkettőtöknek ugyanaz a játék kellett:P Én is mindig ezt csinálom,ha Dávid itt van;)

Aranyos vagy a fotókon:)

Puszi:Dani

Mia és Maja írta...

Jót mosolygott anya,amíg olvasta ezt a bejegyzést.:)Úgy érezte,hogy "visszament" egy pár hónapot,amikor én is (Mia) pontosan ilyen voltam mint te most!:)))
Mintha egy régi napunkat olvasta volna!:)
Most,amióta NAD VADOK,sokkal könnyebb,kitartás Anya,nemsokára Bius barátnőnk is mindent odaad majd a kis barátainak.:p:)
Sok puszika Nektek!!!

Hello Kitty írta...

A csokit én is imádom!Anya viszont nagyon nem ha azt eszem!
Gratula a bilizéshez!
Mi is mindig belefeledkezünk a nagy játékba!Utána pedig csak a kapkodás marad!
Puszilunk

Sajtós Zoé írta...

Szia Bius! Boldog szülinapot kivánunk neked!Tudjuk hogy holnap lesz,de holnap nem lesz időnk gépelé ülni:D Puszika.Zoé és szülei:D

JucusMakeUp írta...

Nagyon Boldog MÁSODIK Szülinapot kívánunk Neked! Látom a bulid szuper volt és tortád... nagyon szép :-) Milyen ízú volt??? Csodaszép voltál ám! :-) puszi: Coriék

Bogár és Gerti írta...

Gratulálok a bilibe pisiléshez :) Legközelebb a kakit is nézd meg alaposan ;) :-D
Nálunk sincs másképp ha Levivel játszanak... valaki feszt rájuk szól... pontosabban ... :-S Lilire :-P ... szerintem oldják meg a normál határokon belül, de hát nem mindenki van így ezzel ;)
Puszi

Timi írta...

Nagyon boldog 2. születésnapot és sok- sok vidámságot, egészséget, boldogságot kívánok az elkövetkezendő legalább 100- ra! :D

puszikák: Timi

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.