2008. október 1., szerda

Anyás napok,kicsit nélküle.

A reggel a szokásos módon kezdődött.
Megpróbáltam becserkészni a cicit ahogy Tommy barátom javasolta de nem jött össze.Helyette megittam a poharas tejcit.Egy picit még hagytam későbbre is amit már egyedül ittam,segítség nélkül.
Aztán gyors öltözés,és már mentünk is.
A hiszti is a szokásos volt amikor Apa vitt ki és nem Anya.
Kocsiba ültünk és mentünk a Mamiékhoz.
Ott sem engedetem el Anyát még vagy negyed óráig és ha valaki hozzám nyúlt már hisztiztem is.
Na azért sikerült ám feloldódnom és akkor már azért ment a viháncolás.
Papa meg Apa szereltek,Mama főzött Anya meg pihent.
Délben ebédeltünk,volt tészta meg pöri,Én természetesen üres tésztát ettem.
Aludnom is sikerült egy keveset nagy nehezen,majd mentünk a Dédiékhez.
Mondanom sem kell,hogy ott egy óra kellett,míg leszálltam Anya öléből,ja előtte a Dédi mamának azért sikerült ellopnia addig míg keresett nekem csokit.
Hamar elment az idő,sokat nem sikerült megmutatnom a beszéd tudásomból,mert kukát játszottam,de a Gergőnek megint kiabáltam.
Hazafelé Mamáékhoz már megeredt a nyelvem és végig dumáltam az utat.
Alig vissza értünk és levetkőztünk már öltöztünk is és jöttünk Papával ide hozzánk haza,mert kellett valami cső,ami nekünk megmaradt a Papinak viszont nem lett elég.De sajna(nekem nem is annyira sajna) nekünk sem volt annyi,hogy elég lett volna,így egy kisebb hiszti után amit azért vágtam le mert újra autóba kellett ülni,mentünk a Keriapuhoz mert neki volt annyi és olyan ami kellett.
Na ezért nem sajna nekem,mert Én ott bementem és már csak a csíkot látták utánam,mert húztam is be a szobába a Manókhoz.
Anya ott is,hagyott,hogy mindjárt jön,de abból a mindjártból két óra lett.
Én ezt sem bántam mert kitűnően szórakoztam,és még a Keriapunak is kiabáltam,hogy DEI.Mert Ő Dezső,csak így becézik,és a Keri megtanította velem.Anya nem szeretné,ha így szólítanám,Ő Keriapunak tanítja,szerinte így a helyes.De most az egyszer elnézte amiért ottmaradhattam és vigyáztak rám.
Azért mikor jöttek értem örültem ám nekik,rögtön Anyához mentem és megszeretgettük egymást.
Hazajöttünk Apa ismét lelépett,ment segíteni számítógépet telepíteni egy focis csapat tagnak,de mire Én megfürödtem itthon is volt.
Jut eszembe egyedül fürödtem.Anya addig vacsit csinált meg mosogatott.
Itt is jól szórakoztam,az összes játékot kiborítottam a kosaramból a vízbe,majd amikor úgy gondoltam,hogy végeztem vissza is pakoltam őket.Meg is kaptam a dicsértet érte.
Na persze mikor a samponokat akartam leszedni rögtön hallottam ám,hogy azt nem szabad.Hátrafordultam és látom,hogy Anya ott áll az ajtóba,szóval a vigyázó szemek megint rajtam voltak.
Fürcsi után cici és szunya,ma is jól elfáradtam.

3 megjegyzés:

Kata és Tommy írta...

Lassú víz partot mos....:-) Sikerülni fog. Ne félj! :-))))Meg fogod szeezni reggel is a jussod:-)
Nagyon ügyes vagy, hogy egyedül tudsz pancsizni és a játékokkal foglalkozol. Én egyből rácsapok a samponokra tusfűrdőkre és....gondolhatod mennyie örülnek :-)))
Szóval hagytad anyát egy kicsit pihenni.
Mond már el nekem: AZT HOGY KELL CSINÁLNI:-DDDD
Puszillak:Tommy

Hello Kitty írta...

Anya csak egy van igaz??????
Nem csodálom hogy elfáradtál ilyen sűrű nap után!!
Ügyi vagy hogy egyedül pancsiztál!!!
Puszika Kitty

Mia és Maja írta...

Anya azt mondja,dicsérjelek meg,mert engem (Miát) ugyan nem merne egy másodpercre sem egyedül hagyni a kádban...:o:s
Igaz,még ki sem próbálta,nem tudom miért pánikol előre?:o;)
Nagyon ügyes kislány vagy,millió puszi Nektek!!!:)

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.