2008. szeptember 7., vasárnap

Kemény hét áll mögöttünk.(Anya)

Szerda du-án.
Dolgoztunk,már amennyit tudtunk.
Este Apának foci volt,a Hungranás csapattal újra elkezdték az edzést és az edző meccseket.
Mi is vele voltunk.
Találkoztunk Janikáékkal és Alettáékkal is.

Csütörtök.
A pohár telítős nap.
Igyekeztem minnél több mindent megcsinálni,hogy haladjunk,mert már nagyon rühellem ezt a kupit.
Persze csináltad a hülyeségeket.Az új konyha úszott a teától,szétszórtál mindent,létrára másztál,igen,mint a nagyok egyedül!!
A pohár akkor telt meg mikor beballagtál egy ecsettel ami tiszta sár volt és szépen a frissen festett falnak támaszkodtál vele.Ha jó hangulatomban vagyok talán még röhögök is rajta,(lemoshatós festéket vettünk,gondolva ezekre a bakikra.)de nagyon rosszkor jött ez,úgyhogy kibuktam,kivágtam az ecsetet az ablakon amitől még sárosabb lett a fal,és kizavartalak.
Apa felébredt,és Ő próbált vigasztalni.Nem akartad.Miután kidühöngtem kissé magam,megpróbáltalak altatni,de újra rád jött a dili hopp ami rám is átragadt.Betettelek a kiságyadba és rád csuktam az ajtót.
Apád megmentett,de Én elbújtam előletek és bőgtem.
Csak utánam hozott Apád és nagy nehezen megkönyörültem rajtad.
Apa "megmosta" a fejemet,mondta,hogy vegyem be a "le sz.rom kapszulát",és csak veled foglalkozzak.
Megnyugodtunk,te elaludtál,du-án pedig bementünk Janikáékhoz hogy kicsit kikapcsoljunk.
Sikerült is,jól éreztük magunkat,játszottun,beszélgettünk,sétáltunk,játszótereztünk.
A játszón,egyedül másztál fel,sétáltál végig a hídon és a kisebb csúszdán egyedül csúsztál le.
Itthon már minden oké volt,Apa is sokat haladt a melóval.

Péntek.
De-öt csak veled foglalkoztam.
Nagyon jókat játszottunk,beszélgettünk.
Főzni és mosogatni engedtél.
Miután Apa felébredt mentünk Fehérvárra.
Elősszőr a Tescóba a "nagy dolog" egyik kellékéért.
Majd átt a Brikóba,mert a festék megint kevés lett.
Onnét az Auchanba,majd a Decatlonba.
Ott sikerült venni neked ülést a bicóra.
Már tavasz óta nézegetjük de most már nem volt kibúvó,kellett!
Hazajöttünk Apa gyorsan fel is szerelte és kipróbáltuk.Nagyon klassz,élvezted,és nekem is jó volt tekerni három év után újra.
Mivel Apa focizni volt(7-1-re nyertek!!HAJRÁ IPARTELEP!!!!Szép volt fiúk!!!Ja és Apa fogait is egyben hagyták!)még mentünk sétálni egy kört Zita nénivel.
Jól el is fáradtunk és jót aludtunk éjjel.

Szombat.
De-öt megint együtt voltunk,kezded vissza nyerni a formádat,már elég jól eljátszogattál egyedül.
Du-án itt voltak a Mamiék,örültél nekik és nagyon jól érezted magad.Papival párna csatáztatok,akkorákat kacagtál.

Vasárnap.
Ma de-öt már teljesen a régi voltál,nem lógtál rajtam,bár az altatásnak kétszer is nekifutottunk.
Azért tudtam főzni meg pakolászni is kicsit.
A du-ánt teljesen önnálóan játékkal töltötted,úgyhogy Mi Apával rengeteget tudtunk dolgozni.
A felső szekrények kivételével mindent bepakoltunk az új konyhába.
KIRÁLY!!!!!!Tudtam mosogatni normálisan nagyobb rend van a lakásban,egyszerűen fenomenális!!Igaz 3/4 10-re végeztem.
Du-án itt voltak Keriék.Mi dumcsiztunk egy kicsit,ti meg addig kint játszottatok.
ÓÓÓ,majd el felejtem!!A Patriknak van már kettő piros pontja,két fél piros pontja és ez zöld.
Ebből csak a pirosat tudjuk mit jelent,de gratula neki nagyon ügyi!!Csak így tovább Bátyus!!!

Rólad.
Létrára mászás nagymestere lettél.
Egyedül felhúzod a papucsodat.Ha odakészítem akkor rendesen,ha szét van dobálva akkor azért még kacsa lábra sikerül.Deeee,ha kijössz a szobából már húzod is fel,és a fürcsiből is mikor kiszálltál felhúztad és úgy jöttél be.
Egyedül felülsz a bringádra,a taxira a mocikra.A Taxival már nagyon ügyin mész.
A duma az csak úgy dől belőled,sokszor csak kapkodom a fejem,hogy miket mondasz.
Már megint túl fáradt vagyok,hogy eszembe jussanak az új szavak.Na majd legközelebb.

6 megjegyzés:

Toto és Nyucka írta...

Nálunk is időnként kiakad édesanya. Amikor fáradtabb, akkor sűrűbben :-(
Pedig aztán én egy angyalka vagyok :-D :-D
Ügyes vagy, hogy felmászol a létrára, de vigyázz ám magadra...nagyon billeg...
A papucs dolgot pedig megértem....olyan jó, amikor "hápog" :-)
Puszillak:Tommy

agika írta...

Vannak nehezebb és könnyebb napok!Nálunk is előfordul,hogy elszakad a cérna,szerintem ezzel mindannyian így vagyunk néha!

Örülünk hogy haladtok a felújítással!:)

Papucsod is van?Képzeld én meg mindig mezítlábaskodni szeretek;)

Puszi: Ági és Danci:)

Emi és Laci írta...

Látom te is kiakasztottad anyukádat. Azt hittem csak én vagyok erre képes, vagy csak az én anyukám türelmetlen, de most megnyugtattál.
Kaptál a bicóra ülést? Én még nyár elején kaptam, és nagyon klassz! Anya már egészen megszokta a biciklézést, igaz az elején már a saroknál elfáradt!
Légy jó kislány, és vigyázz a szép házra!
Puszi: Emi cica

Liliána és Armilla írta...

Hát ilyen előforduk, hogy kiboruk a bili... :(
Nagyon szépen haladtatok akkor, te meg Bius nagyon ügyes vagy! :)

Puszi,
Lilike&Verus

Marietta írta...

Örülünk hogy szépen haladtok.
Anya!
Ez szerintem is mindenhol így van vannak jo és rossz napok és persze annál is rosszabbak.:( Nem csoda hogy kiborultál kimerült vagy,a felújítás miatt és ez mellet még ott vannak a minndenapi teendők.
Milán mióta korházban volt mindig csak rajtam lógna. Szerintem még mindig azt hiszi hogy elmegyek és itthagyom. Ahogy meglátja hogy 'indulok' sírni kezd. Ezzel egy párszor ki is borított főlegg hogy így nem tudom senkire rábízni pár percnél tovább. :( Most kezdünk helyrerázódni szokjuk az egyedül játszást és hogy én ha ki is megyek a szobából nem megyek el.
Kitartás!
Marietta
Bius azért óvatosan a létrázással;) A bicikliülés biztos klassz lehet.
puszi Milán és Marietta

csupella írta...

A munka munka munka mindenkit kikeszit egy kicsit.Anya is volt mar duhos faradtsag miatt,es akkor volt,hogy rajtam csattant az ostor,de en megertem ot,ahogy te is anyukadat,es eppen ezert nem haragszom,haragszunk rajuk!!

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.