2008. június 25., szerda

Azt hiszem.....

.....szokásunkká válik(legalábbis a nyári időszakra biztosan)két-három naponta jelentkezni.

Ebből adódóan sajna mindig későn tudom meg,hogy veletek kis barátaim mi is van.

Ezúton szeretnék Csengének és Anyukájának itt is jobbulást kívánni,és reméljük soha többé nem kell végigélniük azt a pár napot!!Gyógyuljatok meg mielőbb!!!


Szóval ott tartottam,hogy hétfő.
Biztos jó volt minden,de már nem emlékszem semmi konkrét dologra.
Apa itthon volt,meleg volt,fürcsiztünk,játszottunk,locsoltunk.
Még jó,hogy fénykép néha azért készül mert ebből legalább tudom,hogy Anya előszedte Dóra régi papucsát(nincs agyon nyúzva)és felpróbáltam.Hát mit ne mondjak azt hiszem Én sem fogom tönkre tenni.


A másik képek arról árulkodnak,hogy néha azért megpihentem egy kicsit.......


.......de ez épp annyi volt míg Anya előkapta a gépet.Már rohantam is volna tovább,de megkértek pózoljak egy kicsit így vissza tentéztem.


Mint látható már lépek is tovább.
Egy perc megállásom sincsen.


Kedd:

Sajna Apa már hétfőn elkezdte az éjszakát,így tegnap reggel már úgy keltem,hogy hogy TÁÁTÁ ÁTÁ.
De hiába szólongattam, mindig csak az volt a válasz,hogy alszik...majd ha felkel....hagyjuk aludni....fáradt....dolgozott éjjel.....és még sorolhatnám.

A de-öt rövidke részét kint töltöttük.
Megmostuk a szandikat,papucsokat.
Leengedtük a medencéből a vizet,a kicsit megtöltöttük.
Nagyon meleg volt és már Én is bekívánkoztam.
Ettem barackot,majd Anya elkezdett főzni.Hagytam is meg nem is.
1/4 12-kor elfáradtam kidőltem fél órára.
Ezután már Apa is felébredt.Anya még vissza akart altatni,de nem nagyon akartam becsukni a szemem,ezért megmondta,hogy fent van Apa.
Egy gyors hátba támadásos meglepi,szeretgetés,és onnéttól csak nyűglődtem.
Mindenért nyüszögtem,cipeltettem a seggem,nyavalyogtam,nem hagytam Anyát vasalni,Apa kivitt fürcsizni de az sem volt jó,egyszóval az Őseim haja már égnek állt.Próbáltak ugyan altatni,de nem voltam álmos.
Fél 5-kor végül legyőztek,de akkor is csak fél órára.
Apa bejött a szobába arra ébredtem.
Anya ugyanis belelépett valami állatba ami megcsípte,és ápolásra szorult.
A du-án ezért lustizással telt.Néztek egy filmet,Én meg rosszalkodtam,másztam Anyára,nyúztam Apát.
Ettől függetlenül fél 10-kor még nem aludtam.De 10 perc múlva már igen.

Mivel valószínűleg holnap sem ülünk gép elé........,holnap lesz egy éve,hogy van fülbevalóm.

Ma vagy 16 hónapos.

Nagyon Boldog Hófordulót szívecském!!

Imádunk!!

Most nem,mert felébredtél,de majd összegyűjtöm a tudományaidat,mert mindig lemarad valami.

6 megjegyzés:

csai írta...

Drága Bius! Nagyon szépen köszönjük, és segített, már jól vagyunk!
Nagyon Boldog hófordulót kívánunk Nagylány!
Teljesen érthető, hoogy ebben a kánikulában nem a gép előtt ülés az első! Ezzel mi is így leszünk, ha visszatért a rend! :p
Azért esténként majd igyekszem pótolni az elmaradásomat, hiszen biztos rengeteg új dolog van, amiről lemaradtunk ezalatt a pár nap alatt!

Hello Kitty írta...

Nagyon boldog hófordulót kicsi lány!
Az én alvókám is nagyon rossz mostanában :(
Nekem még mindig nincs fülbevalóm mert anyája nem mer elvinni!
Pedig én már nagyon szeretnék!
Puszika Kitty

agika írta...

Nagyon boldog hófordulót kívánunk mi is!!!;)
Valószínű mi sem tudunk jönni minden nap,de igyekszünk:)))

Puszi: Danci és Ági:)

Rebeka és Annabella írta...

Képzeld, Bius! Te úgy hívod Apukádat, hogy TÁTÁ, én pedig úgy, hogy ÁTYÁ!

Boldog hófordulót kívánunk!

Rebeka

Kata és Tommy írta...

Kicsi Biusom!

Nagyon nagyon boldog 16. hónapot kívánok.
Puszillak: -/ hű hódolód / Tommy

Kati írta...

utólag kívánunk nagyon boldog hófordulót!!! :)

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.