Eseménytelen nap volt.Olyan igazi átlagos,és nagyon nyomott az idő miatt.
De-öt még kicsit kimentünk,hintáztál,és már ott majdnem bealudtál.
Behoztalak,és aludtál 2 és negyed órát.Ez az új rekord.
Aztán du-án megint kimentünk kicsit,leszedtük az epret,lakmároztunk belőle,és már Te is egyedül eszed.
Aztán elmentünk egyet sétálni hármasba.Végig a triciklibe ültél.Ismét volt tátott szájunk,hogy milyen jól bírtad.
Utána itthon néztünk meg két filmet,addig te eljátszottál nagyon ügyesen.
A pelust kicsit levettük,mert a fogmanók gonoszsága,és az Én figyelmetlenségem miatt,kissé piros a popód a sok kakitól.
Csak kétszer sikerült bepisilned,pedig még a bilit is behoztam.
Azután kaptál pelust.
Az este már a szokásos menetben telt.
Amiért Én akartam írni az azok a változások amik történtek az elmúlt napokban.
Elöszőr is most már tudod azt is ,hogy mit mond a boci:UUUUUUU
Tegnap éjjel az összes állatot végig mondtad.Volt kakas,kutyus,boci,jókat mosolyogtunk.
A napi két alvásból már csak 1 nagy lett.Ennek köszönhetően este is előbb elalszol.
Volt olyan is,hogy este addig forgolódtál köztünk,míg elaludtál,és az egyik déli alvásodnál az iszidet ittad úgy aludtál el.
Nagyon ügyesen közlekedsz a lépcsőn felfele,le már nem megy,de ha szólunk,hogy állj meg megállsz,megvárod míg oda megyünk és lesegítünk.
Az alsó lépcsőfokra szoktál leülni,úgy hogy rátolatsz.
A cicizésről sajnos nem tudlak leszoktatni,ez is a fogmanók miatt van.
Apropó fogak a jobb felső szemfogad,szó szerint kidudorodik az ínyed alól.
Ügyesen eszel egyedül olyat amit kézbe meg lehet fogni.
Amióta rákattantál a parira segíteni kell mert csak azt válogatod ki.
Mindenhová felmászol és a legtöbb helyről le is tudsz jönni.
Ha valami nem megy begurulsz.
Egyenlőre megint nem jut eszembe más,mert persze,hogy itt gubbasztasz az ölembe és megint kiharcoltad a jussodat.
2008. május 18., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Egyik kedvencünk.
"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "
Még egy kedvenc.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.
Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.
Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.
Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.
Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.
4 megjegyzés:
2 és negyed óra alvás,ez aztán nem semmi :)Reméljüka fogmanók nem sokáig gonoszkodnak.A cicizésről meg nem csoda,hogy nem szeretnél leszokni,hisz az a legjobb dolog a világon :)
Jó randit mára :) :)
Puszi
Nagyon ügyes vagy! Paradicsom? Irigyellek! Csenge nem eszi meg sajnos...
Húúú jó is amikor rendesen kialusszák magukat! :)
Biusom!
Mi nagyon hasonlítunk ám egymásra!
Na jó! Nem úgy! A lelkünk :-)
Én is ciciznék ám, csak édesanya nem engedi mindig. Most, hogy gyógyszert szed, egyáltalán nem, viszont azóta nagyon jókat alszom:-)
Ügyes vagy, hogy ilyen szépen szót fogadsz, s teljesen igazat adok abban, hogy ha nem megy valami, akkor panaszkodsz! Persze, hogy kiakadunk. Hiszen nekünk egy kiskanál is akkora, mint a felnőttnek a fakanál :-)
Minden sokkal nehezebb! :-)
Puszillak: Tommy
13.-a óta visszaolvastuk az összes bejegyzést!
Látom,néha te is olyan vagy,mint az időjárás:-)Kicsit szeles,borús,de nagyrészt mosolygós,mint a napocska:-)
Anyáéknak nagy küzdelem ez az alvás!!Igazi ellenfélre akadtak benned:-)Reggelenként én is befekszem közéjük,de nagy örömükre én egész éjjel nyugisan szunyálok!!
Talán majd nálad is eljön ez az időszak,csak kitartás anya!!!
Puszi:Lilike
Megjegyzés küldése