2008. április 5., szombat

Csavi.

Az éjszaka kicsit javult.3 óránként keltem,viszont fél 4-kor mikor ettem,és Anya vissza tett,10 perc múlva már fent is voltam,így nagy örömömre A nagyágyban kötöttem ki,és reggelig ott aludtam.Aztán ébredés,öltözés,közben mese nézés(Miki egér klubja ezt nagyon szeretem.)evés,egy kis pakolászás.Majd miután Ata kiment pakolászni Mi is kimentünk.Kicsit játszottam,pakoltam Én is aztán a Dávid Anyukájának szedtünk fel virágot,és el is vittük nekik..)Kicsit játszottam Dáviddal,még meg is szeretgetett,meg megmutatta a játékait is.Sajnos hamar hazajöttünk,de utána még kint maradtunk.Délbe bejöttünk,hogy alszok,de a cicin nem aludtam el,így nekiálltunk ebédelni.Először Én csak zsemit kértem,de Anya csempészett a számba főzit is.De akkor már annyira álmos voltam,hogy ez lett a vége.








Ébredni már az ágyamba ébredtem.Majd gyors pelus csere,és Anya kitalálta,hogy átmegyünk a Dédiket meglátogatni.Úgy is volt Apa előhozta a kocsit,és már mentünk is,de csak kettecskén,mert Apa itthon akart dolgozni.Először beugrottunk Keriékhez,jól meghúzkodtuk a fülét.Aztán mentünk a Kenderes dédihez.Ott csak Dédi mama volt,mert Dédi papa is a Papiékkal van Nyíregyen.Ahhoz képest,hogy régen voltunk nagyon felszabadult voltam.Jöttem,mentem megnéztem Dédi papa tikk-takkjait,és Patrikot követtem mindenhová mert Ő is jött ám velünk.Aztán vissza mentünk Keriékhez,és kimentünk velük a házhoz,megnéztük hol tartanak.Hát még van munka bőven.Utána,elsétáltunk a Csekó dédikéékhez.Sajnos ott kicsit sírosabb voltam,és Csak Anya kezében volt jó.Meg azért Kerinél is el voltam.Megkaptam az ajikat is amit a nyuszika oda tojt,csak még a betegségem miatt nem jutott el hozzám.Aztán gyorsan vissza Keriékhez,mert már késő volt.Aztán irány is haza.Elaludtam.Ébredés után ettem.Virslit meg zsemit.Nagyon jó volt mert Anya megengedte,hogy egyedül egyek.És ettem is.Teljesen egyedül!!!Bevágtam egy egész virslit.Remélem lesz még ilyen.Aztán kibontottunk egy nagy dínó tojást amiben egy brümi volt.Nagyon örültem neki,és azóta azzal játszom.


A mai poén:
1:A déli evésnél,tömted magadba zsemit,majd elaludtál már.Egyszer csak integettél nekünk,és becsuktad a szemed.
2:Most levettem rólad a pelust,hogy szellőzön a feneked.Két perc múlva látom gugolsz,majd nyögsz.Bekakiltál.Most fürdesz Apával.
dátum:

1 megjegyzés:

agika írta...

Nagyon édes vagy a fotón;)

Pusz: Danci:)

2008. április 6. 22:41

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.