2009. december 20., vasárnap

Be havazunk.

Szerdán mikor Anyáékat hoztuk haza a Kórházból leesett az első hó.Azóta sajnos nem volt alkalmam kipróbálni milyen a szánkózás,havazás.
Tegnap aztán újból esni kezdett és pillanatok alatt akkora hó lett,hogy mindent ellepett.
Apa ki is vitt egy kicsit.Jól beöltöztem,hogy meg ne fázzak és már repültem is kifele.

El is mentünk egy kicsit szánkózni,de tényleg csak kicsi lett belőle,mert nagyon hideg volt,fújt a szél és én APA NADON FÁZOK,MENNYÜNK HAZA!
Szegény Apa cipelhetett is hazáig mert szembe fújt a szél.
Ennyi volt a szánkózás.

Amúgy telnek napjaink,még mindig imádom tesót,de most már egyre jobban igénylem,hogy velem is foglalkozzanak,pedig tudom én,hogy nagyon igyekeznek,de hát azért érzem,hogy most már nem én vagyok az egyedüli.
Főleg Anya az aki mindig akkor kell ha nem tud jönni,és van amit csak ő csinálhat meg nekem.

Általában a tv és a mese az egész nap megy,ugyan nem nagyon nézem de reklamálok,ha valaki kikapcsolja.Apa már kezd is kiborulni ettől és az állandó AKAJOM-tól.

Tegnap este kijöttek hozzánk Alcsiék,jöttek megnézni Tesót,és még én is kaptam ajándékot.
Alcsinak nagyon örültem,már hiányzik a gyerek társaság.
Nagyon jól eljátszottunk csak a végére volt némi vita köztünk.

Ja és a rajztábla most nagy kedvencem lett,és már ne csak firkálok,hanem ilyen szépeket is rajzolok.

Mai napom is mesével kezdtem,és egész nap azt nézem.Bekuporodtam a szobába és ki sem mozdulok onnét.
Na jó csokiért kijövök.
Du.-án Anya nekilátott a mézeskalácsnak,próbáltam segíteni,de Anya sem volt olyan türelmes velem mint szokott,és én is ríttig az ellenkezőjét csináltam annak amit mondott,így kiabáltam gyorsan Apának,hogy jöjjön mert Anya JÁM SZÓJT.
A végeredmény az szép lett,nekem is nagyon tetszett és ízlik is.

Egyenlőre ennyi.

8 megjegyzés:

agika írta...

Nagyon édesek a tesós fotók!:))))

Milyen ügyesek vagytok anyával,hogy mézest is sütöttetek;) Le a kalappal előttetek;)

Puszi a kis családnak!!!

Kata és Tommy írta...

Anya jám szójt....Biusom! Nekem már csak az ujját mutogatja és már be kell csuknom számat :-DDDD
Látod Biusom! Ilyen ügyes a Te Édesanyád. Nálunk nincs kistesó, mégsem gyúrt velünk mézest...pedig de szerettem volna.
Csatlakozom az előttem szólóhoz. Le a kalappal Bius Anya!!!
( Emlékszem, amikor édesanya megszült engem, akkor semmit nem csinált pár napig, csak nézett engem:-)))) Nagyon örült apa....és kopogott a szeme ...bruhahahahaha...)
A hó meg....jaaaaaaj de fini volt kipirosodni a jégveremben:-))))
De az a fránya hóember nem akar elkészülni:-(
Puszillak: Tommy

Mia és Maja írta...

Édes lehetett az első találkozásod a Tesókával.:p:)
Igen,igy volt ez nálunk is,amikor megérkezett Maja.
Bármennyire is igyekezett anya,nem tudott már annyit lenni csak velem,amennyit szeretett volna.:(
Nem volt könnyű egyikünknek sem,de belerázódtunk,most már oda se nézünk...;))
Puszika!

Era és Dani írta...

Nagyon ügyik vagytok,hogy így veszitek az "akadályokat".
Csak így tovább!
Jók a havas képek,na és a tesó is gyönyörű!!
Pussz,Era és Dani

agika írta...

"Álmodik a fenyőfácska
odakinn az erdőn.
Ragyogó lesz a ruhája,
ha az ünnep eljön.
Csillag röppen a hegyre,
gyertya lángja lobban,
dallal várják és örömmel
boldog otthonokban.
Legszebb álma mégis az, hogy
mindenki szívébe,
költözzék be szent karácsony
ünnepén a béke. "

Boldog karácsonyt kívánunk Nektek!:)

JucusMakeUp írta...

"Mint a csengettyű szó
úgy bong a kis harang,
száll a hideg éjben
a meleg tiszta hang.
Óh áldott, óh boldog
szent karácsony éjjel,
az égen csillagok
világítnak fénnyel.
Nagy – nagy nyugalom van
az egész határban,
csillog a fehér hó
ezüstösen, lágyan.
Akkor is ilyen szép
éjszaka lehetett,
mikor a kis Jézus
a földre született."

BOLDOG KARÁCSONYT KÍVÁNUNK!

CsaCseLeV írta...

Hmm, induló tesós hétköznapok... de rég is volt:)

Amúgy szóljatok anyának, vegyen vissza a tempóból, és bírjátok rá a pihenésre! Tessék élvezni a kistesóval járó kényeztetést - később már mindenkinek természetes lesz, hogy kettővel kell boldogulnod, ráérsz akkor pörögni:)

Bius, nagyon (bocsánat, NADON - úgy szeretem így hallani, a Csanu is így mondja!)ügyesen rajzolsz,sehol egy madárfészek, csak szép kis felhőcskék, lufik:)

Írtam az Ágiéknak is: olyan, mintha most olvastam volna az aktuális pocakos történéseiteket, vizsgálataitokat (én épp most voltam cukorterhelésen, végig rád gondoltam, mert nálunk meg apa beiglit sütött a hétvégén, és nem bírtam megállni, hogy ne egyek...még előző nap is...), és már én is ugyanott járok. Valaki igazán lelassíthatná az időt:)

Sok puszi: Csanád, Csenge, Babóca, Vali.

Tündi,Luca és Zsombi írta...

Karácsonyi fénybe öltöznek, s ragyognak a fák,
felmelegedsz, s szívedet az öröm járja át. Karácsonyi fénybe öltözik, s
megnyugszik a szív, valóra válnak, s elvarázsolnak legszebb álmaid!
Boldog karácsonyt!

Puszi

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.