Az elmaradt képek.
Lányok is nagyon élvezték a játékokat.
Te pedig szorgalmasan hordtad a kávét.
Megnézték a fádat is.
Éppen az új szekrényedben álldogálsz.Nem unatkozunk!
Mivel Apa dolgozik minden du-ánt a Mamiéknál töltünk.
Mivel Apa dolgozik minden du-ánt a Mamiéknál töltünk.
Voltunk tegnap de-öt vásárolni is,kaptál egy nagyobb szekrényt azon a pénzen amit a dédi Jézuska hozott.
Aztán megint azért írok Én mert ugye nem mennek simán a dolgok.
Egyrészt az elmúlt hónapban elég sok problémánk volt.
Ott volt a diós sztori,ami nagyon padlóra tett mindannyiunkat,aztán jött a csomó a válladba,a nátha,és persze a Karácsony sem könnyítette meg a helyzetünket.
Elég sokat vitáztunk is emiatt,mert ugye aggódtunk,idegesek voltunk.
Apa nagyon sokat segített be még a házi munkába is.
Te iszonyatosan Anyás lettél.
De annyira,hogy van olyan,hogy rád sem nézhet senki!!
Na Én meg persze már kezdek kicsit nagyon feltelni.
Ideges vagyok.Nem tudom miért,csak rám jön ,elkap és kész.
Ez olyan szinten jött ki,hogy miután fél órás cicizés után sem tudtam kihúzni a szádból alváskor mert felébredtél,otthagytalak,és tökre nem érdekelt,hogy nem alszol.
Sőt,elhatároztam,hogy vége a cicizésnek!!
Nem érdekel,hogy ki mit mond,Te már elég nagylány vagy!!
Nincs szükséged rá!!!
Nincs szükséged rá!!!
Tegnap az az 2008.12.27-én délben kaptál utoljára!!
Ééééés ki fogok tartani akárhogy is könyörögsz!!!
Már a ma déli alvás sem ment de ,mentünk a Mamáékhoz,igaz hisztiztél mint állat DE elaludtál!!
Nem nőhetsz a fejemre!!
Ha így folytatnánk akkor Te lennél az úr a házban.
Ha így folytatnánk akkor Te lennél az úr a házban.
Hogy miket csinálz?
Pl:
Nem sétálsz,nem vagy hajlandó gyalogolni,inkább cipelteted magad!
Nem nincs baj a lábaddal,mert ha arról van szó,hogy kergetőzzünk akkor nem kell,hogy vigyenek.
Pl:
Nem sétálsz,nem vagy hajlandó gyalogolni,inkább cipelteted magad!
Nem nincs baj a lábaddal,mert ha arról van szó,hogy kergetőzzünk akkor nem kell,hogy vigyenek.
Ha nem látsz rögtön hisztizni kezdesz,és rohansz utánnam.
Ha valamit nem kapsz meg azonnal - hiszti.
Ha nem veszlek fel abban a pillanatban - hiszti.
Ha valamit nem tudsz megcsinálni - hiszti.
Ha nem rád figyelünk egy percre - hiszti.
Ha esetleg jó kedvedbe vagy akkor max leültetsz,hogy játszunk veled.
Pedig azt nem mondhatod,hogy nem játszunk!!!
Ha éppen nem érek rá,és Apával vagy,de engem akarsz Apa kihoz,hogy nézzetek meg.De ha nem tudlak elvenni olyan hisztit versz le,hogy hajaj.
Azt hiszem ennyi elég,pedig még tudnék példákat mondani.
Ez a kórházasdi,hogy mindent megtehettél amit akartál,mert "beteg" voltál,felbátorított,és most már nem tudod hol van az a bizonyos határ.
Elgondolkodtam,és eszembe jutott néhány kis barátunk,hogy van aki abszolút okosan,normálisan viselkedik,és ezt annak köszönheti,hogy a szülei JÓL nevelték!!
Anita (Csenge Anya)szavai jutottak az eszembe aminek a lényege a KÖVETKEZETESSÉG.
Mostantól próbálom tartani!!
Bocsi a kifakadásért,ezt is tudnod kell!!
15 megjegyzés:
:$
A felsorolás végén Biusé mellé nyugodtan odaírhatod a lányomat is.... dettó ugyanez, csak pepitában...
Szerintem nincs az a következetesség, amivel ki tudnánk kerülni a hiszti korszakot...
túl vagyok a kiabáláson, az elngedem a fülem mellett dolgon, az otthagyom, és átmegyek a másik szobába...
van, hogy használ valamelyik, van, hogy semmi sem, és álomba üvölti magát!!!!
Judit!!! Remélem nem haragszol meg, de ezzel a bejegyzéseddel erőt adtál, hogy nem csak Csenge... ez azért megkönnyebbülést hoz egy kicsit! :P(bocsi)
már naponta többször kérdeztem meg: Mit csinálok rosszul????
De lehet, hogy ez a sok minden, ami hirtelen történt velük, ez sem segít!
Kitartás!!!!! (Mást úgysem tehetünk :D)
Én is azt gondoltam,hogy Miárol írtál...;)))
Hihetetlen,de igaz,tegnap többször összevesztünk,mert hasonló dolgokat művel,ráadásul püföli Maját már megint...:s
Egy ideig nem bántotta,de most ,hogy csütörtökön egész nap 39 fokos láza volt és csak vele voltam,kivéve amikor Maja szopizott,elvárja szegénykém hogy most is úgy legyen.:$
Megértem a pici lányomat is,mert úgy érzi,Maja elvett tőle,pedig tényleg minden tőlem telhető dolgot megteszek,hogy ne érezzen így...
Nem könnyű nekik se,nekünk se,de igazad van,a fejünkre nem mászhatnak,egy kis szigorra szükség van.
Igaz,ilyenkor nekem jobban fáj ha megbüntetem,mint neki..:(
puszi!!!
No, látom nálatok is tombol a dackorszak...
Nincs semmi baj ezzel a lyánykával, csak éppen lassan két éves lesz, és te az összes ismérvet felsoroltad...
Olyan jól, hogy szerintem bárki ráismerne belőle a saját csemetéjére!
Megütötte viszont a szememet egy mondat "Nem érdekel, hogy ki mit mond" szóval, ha ez az oka a kifakadásnak - hiszen egyébként nagyon okos, segítőkész csajszitok van - akkor igazán megnyugodhatsz, hisz mindannyiunké ilyen, esetleg akitől (akiktől) hallottad, már rég látott gyereket ilyen kicsi kiadásban. És szerintem nincs az az anyuka, aki ne omolna össze, ha hasonlókat célozgatnának felé.
mindjárt jövök....
Még valami!
TE AZT HISZED, HOGY NEM JÓL NEVELED???? :OOO
Felejtsd el!!!!
Szóval én a saját kétségbeesésemre - és apáéra - remek gyógyírt tudok: elmegyünk hasonló korú gyerekekhez egész délutánra /napra vendégségbe. Tuti hatás, és óriási kőzuhanás a szivekről: nem csak a miénk ilyen...
mellesleg az angolszász irodalom ezt a kor úgy emlegeti: a rettenetes kétéves (majd küldök egy rövid, mosolyogtató írást) - azt hiszem már ettől is megnyugodhatsz, TE nem rontottál el semmit! Csak most ebben a korban vagytok. Később aztán jön más...
Apának karácsonyra Süveges Gergőtől az Apa-kép-írás című könyvet vettem - pontosan e célból. Közösen olvassuk fel 8sokat nevetünk, mikor szembesülünk a jól ismert helyzetekkel), és jómagam is nagy lelki erőt kapok belőle: lám, nem vagyunk egyedül, máshol is így van, sőt, még esetenként ígyebbül is!
A Kitolást is szerettük (I-II.) Szily Lászlótól.
És kitartást, jó sokat! Ha majd nagyobb lesz (elég ám pár évecske...), moslyogva gondolsz ezekre az időkre, és azt kívánod: bár megint csak ennyi baj lenne vele, milyen könnyű is volt!
Egyre inkább igaznak látom a mondást: kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond!
Szóval jó sok erőt küldök (a könyv után egészen sok lett) kívánok a továbbiakhoz!
Valiék.
Sziasztok!
Mintha saját magunkat olvasnánk!Szó szerint ez van Nálunk is!Már sokszor rájöttem hogy hol a baj,de sosem tudom véghezvinni a dolgokat,mert inkább legyen úgy csak azt a hatalmas üvöltést és HISZTIT hagyja abba!!!!Én még a wcre sem tudok egyedül menni,2 másodpercre nem tudom otthagyni mert keres és üvölt és hiszti és toporzékolás!Pedig Ő Fiú!!!Mondjuk semmit nem jelent!Minnél nagyobb annál hisztisebb akaratosabb és makacsabb!!!!Mostmár oda jutottunk hogy a legelső hisztire is úgy elborul az agyam hogy meglepődök saját magamon!Persze inkább kiabálok mint rácsapja,de nem használ ma is olyan veszekedésünk volt hogy totál kibuktam rajta!!Néha úgy érzem nem bírom tovább,kész vége inkább maradjon itthon Vele az apja és megyek dolgozni,mert úgy érzem megfulladok!!!!
Viszont az Ő oldaláról nézve meg biztos un már engem,tudom ez hülyén hangzik de lehet hogy így van!!!
És akkor van alegnagyobb gáz ha még ráadásul nyüszi is valamitől,na akkor kész tébojulat!!!!
Tehát teljesen meg tudlak érteni szó szerint nálunk is ez a szitu!De majd csak lesz jobb is!!!Fel a fejjel)fejünkel!!!
Valami majd csak lesz!!! ;)
Pusza:Lindaanyu és Frenky
http://www.hirado.hu/Hirek/2008/12/22/12/Suveges_Gergo_Apa_kep_iras.aspx
Itt az Önsorsrontásról (hiszti a köbön) olvashatsz - csak ízelítőül, a többit is megtalálod itt, ha tetszik.
Keresem a mosolyogtatót is! Sietek!
http://www.hirado.hu/Hirek/2008/12/22/12/Suveges_Gergo_Apa_kep_iras.aspx
Két hónappal később akartam, de hisz az már mindjárt itt lesz!
Az élet egy kétévessel
1995/3 | 2002/1 | Totyogó rovat
Egy fedél alatt élni egy 2 évessel nap, mint nap, igazi csapás és megpróbáltatás - és életem legnagyobb örömei közé tartozik. A két éves kori időszak legfontosabb jellemzője a Teljes Függetlenség és a Részleges Józan Ész.
Tapasztaltabb szülőktől hallom, hogy semmi sem hasonlítható ahhoz, ha az ember egy 2 évessel él, kivéve, ha egy 14 évessel él együtt.
A 2 éves gyerek az szeszélyes - egyik pillanatban vidám és jókedvű, a másik pillanatban visít, mint egy kis . Egy 2 éves valószínűleg azon kevés élőlényhez tartozik a Földön, aki szemrebbenés nélkül átvészel egy hajótörést, de hisztériás rohamba tör ki, ha a narancslevét nem a megfelelő pohárba töltjük ki.
Egyszer egy japán barátommal vásároltam, aki abban az időben egyetlen angol szót tudott csak:" water color" (vízfesték). Egy művészellátó boltban jártunk. Az egész este mutogatásokkal, furcsa arckifejezésekkel és jelbeszéddel telt el.
Kommunikálni egy 2 évessel időnként szintén csak így lehet. Tulajdonképpen az egyetlen különbség a két élmény között az, hogy japán barátom nem vetette magát sírva a földre, amikor nem értettem meg.
Nincs vadabb és mérgesebb dolog, mint egy két éves gyerek hisztériás roham közben. A hisztizés elősegíti a gyerek saját személyiségének kialakulását - és a szüleitől való függetlenedését.
Hol fordulnak elő leggyakrabban hisztériás rohamok? Esküvőkön, vagy zsúfolt autóbuszokon. Könyvtárban. Egy forgalmas járda kellős közepén.
Miért szoktak ezek előfordulni? Néha a gyerek egyszerűen éhes vagy fáradt. Néha az zavarja, hogy a felnőtt világ nem érti az ő sajátságos nyelvét. Néha azért tör ki a hiszti, mert a mama nem tudja visszatenni a lehámozott alma héját. A nyilvánosság előtt előforduló hisztériás rohamokat különösen nehéz kezelni. Az ember nem teheti meg azt, hogy elmegy mellőle, ahogyan otthon tenné. (Abban azért biztos vagyok, hogy egy földön fetrengő, rúgkapáló és visító gyerek esetében a gyermekrablás veszélye igen minimális.) Ha megpróbálja az ember ilyen állapotban felnyalábolni a gyerekét, a sípcsontja igen komoly veszélynek van kitéve. Talán a természet ezen az úton jelzi, hogy "hagyjatok békén".
Miért érzi a szülő ebben a helyzetben, hogy szabadkoznia kell a körülötte állóknak egy ilyen frusztrált gyerek viselkedése miatt? Elvégre nem ő fekszik ott bömbölve, bár legszívesebben ezt tenné. Legjobb, ha a szülő ezekre az esetekre tartogat egy-két jó megjegyzést a körülötte álló és bámuló emberek számára: "Ez a gyerek nem is az enyém. Amott találtam a járdán" vagy "Én egy pszichológus vagyok és ez a gyermek segít a tudományos munkámban". Ezek a megjegyzések általában enyhítik a légkört.
Szerencsére akadnak olyan bölcs, nagymama típusú emberek akik egy hiszti kellős közepén csendesen megszólalnak: "Milyen gyönyörű gyerek! Szegény kicsi ma biztosan nem aludta ki magát." Mi szülők mindig hálás szívvel gondolunk rájuk.
Térjünk csak vissza. A 2 éves gyerek nem csak egy köteg petárda, ami állandóan az alkalmas helyet keresi, ahol fel lehet robbanni. Ő nagyon kíváncsi, tele van élettel és őszinte gyengédséggel. Ahogyan már említettem, életem legnagyobb örömei közé tartozik, hogy van egy 2 éves gyerekem. A világon ő az egyetlen személy, aki sír, ha elmegyek, és örömtáncot jár, amikor hazaérek.
És a 2 éves még frissen látja az életet. Amikor már beszélni is tud, akkor mi is betekintést nyerhetünk ebbe a világba. Aki felvesz egy madártollat és "madárlevélnek" hívja vagy egy gombostűt látva felkiált: "Mama, ez egy baba szög!" - nos ennek az embernek egy olyan külön világa van, amit én boldogan megosztok vele. Igaz, hogy ez a világ gyakran a padló közelében van és visítós, de nem bánom. Hálás vagyok érte!
Vanda Taylor North
Fordította: Martinovichné Debulay Bianca
Nem gondolom,hogy mindig a nevelésen múlik a dolog,de biztos sokban hozzá járul.Dani is nagyon sokszor hisztis,de általában véve jó kisfiú.
A lényeg,hogy szeretetben nőjenek fel,a többi nem számit.Ti legalább egy család vagytok:(:)
Huha...láttom nálatok is szép a helyzet. Zoé is ugyan ilyen,üvölt,visit,rugdos,és stb. ha nem az van amit ő akar. Érdekes módon nálunk is amikor Zoénak sétálnia kellene,akkor nem akar viszont ha nincs rá lehetősége akkor meg menne. pl.gyerekülésben ül az autóban egyik pillanatban tök jol el van nézelődik,majd elkezd üvölteni,hog Zoé séta...:-D
Vagy ugyanez a biciglin is előfordult már!
CSak anyit tudok mondani hogy kitartás:-D Én is ezen vagyok.:-D
Néha nagyon nehéz,de sajnos nics mit tenni,át kell vészelni valahogy:-D
Csenge anyunak üzenem hogy nagyon tetszik a kis bejegyzése!
Puszi nektek: Zoé baba egy igazi kis hisztigép!:-D
Huha...láttom nálatok is szép a helyzet. Zoé is ugyan ilyen,üvölt,visit,rugdos,és stb. ha nem az van amit ő akar. Érdekes módon nálunk is amikor Zoénak sétálnia kellene,akkor nem akar viszont ha nincs rá lehetősége akkor meg menne. pl.gyerekülésben ül az autóban egyik pillanatban tök jol el van nézelődik,majd elkezd üvölteni,hog Zoé séta...:-D
Vagy ugyanez a biciglin is előfordult már!
CSak anyit tudok mondani hogy kitartás:-D Én is ezen vagyok.:-D
Néha nagyon nehéz,de sajnos nics mit tenni,át kell vészelni valahogy:-D
Csenge anyunak üzenem hogy nagyon tetszik a kis bejegyzése!
Puszi nektek: Zoé baba egy igazi kis hisztigép!:-D
Nahááááááááát!
Mintha csak Totóról írnál.
Pedig már azt hittem, hogy....csak ő...de nem:-))Jaaaaj de jó!:-)
/bocsika/
Imádom egyébként a hisztis korszakot, mert.....van hajfestékem és nem látszik, hogy megőszülök:-)
Puszi és kitartás :Kata
Szerintem, attól, hogy szültünk 1 (2, 3... stb) gyereket, még mi is EMBEREK vagyunk!!! És jogunk van kiakadni néhány dolgon.
Attól még igenis szeretjük a gyerekünket, ha nem engedünk meg neki mindent.
Egyáltalán ne érezd magad rosszul, mert úgy döntesz, ahogy!
Igenis hagyd Őt kicsit hisztizni (én most már bevetettem az arcát megmosom, ha hisztizik- témát), nem fog belehalni, ha nem úgy lesz minden és rögtön, ahogy Ő akarja.
És az lenne a legjobb, ha Apa is támogatna ebben, vagyis hogy Ő is cselekedjen úgy ahogy Te, akkor aztán hamar rájönne a kiscsaj, hogy nem próbálkozhat máshol, ha Te nem engedsz neki, így belátja, hogy kár a gőzért... de valóban csak a kitartás, ami segít ebben a korszakban.
Én még a hisztik után(ha van hozzá még ép idegsejtem)el szoktam neki magyarázni, hogy kár hisztiznie, úgyis megkapja azokat a dolgokat, amiket mi úgy tartunk, hogy érdemes rá, ha meg nem, akkor meg hiába hisztizik, akkor sem lesz úgy, ahogy Ő akarja... hát nem tudom, mit ért meg belőle, de ez egy megszokott dolog nálunk. és valahol bízok benne, hogy nem hiába tépem a szám.
majd egy pár év(tized) után kiderül :DDDD
Hát,mintha csak ikertesók lennénk! Én is cipeltetem magam. Anya az óvodába is csak gyermekülésben hajlandó elvinni,mert fél,hogy vitetem a popómat. Ja,és a hiszti az nekem is megy!
Nagyon boldog új évet!
Kis virágszál
Megjegyzés küldése