2008. december 4., csütörtök

Második Nap!

Sziasztok kisbarátok!
Apa vagyok.Ma csak én jöttem haza.Miután eljöttünk tegnap este fél 12-kor még hallottuk a sírást a folyóson haladva,de mire a végére értünk elhalgatott a drágám.Ma kiderült,hogy végig is aludta az éjszakát egyedül.Mi nem annyira aludtuk végig.Ma fél 8-ra mentünk.Anya bemehetett hozzá.Én mint tegnap is az intenzív előtt 1 sarokban izgulva végig az órákat mire megtudtam dolgokat és ez ma is ugyan igy volt kb.:ma 7 órát állva mert nincs szék.A drágám jobban szenvedett mint én.Volt ma is röntgen és átvilágitás.Ezt is mint tegnap nekem kellett végig szenvedni a Biussal mert Anya nem jöhetett be,mert ugye próbálkozunk a testvérrel is.Na de megcsináltuk,mert erőssek vagyunk együtt a kis drágámmal(Szeretlek cicusom).Nos mostanra már kiderültek dolgok miszerint nem találtak semmit se a röntgenen se az átvilágitáson.Hazafelé kaptam a jo hírt,hogy lehet nem is kell megcsinálni a holnapi mütétet,de ez csak a holnap reggeli vizitelésnél fog csak kiderülni.(bízok az istenkémben).Cicus jól bírja amugy a megpróbáltatásokat,még ő nevetteti meg a nővérkéket a beszédjével ahogy kiejti.Fifi vele van és ez segit sokat.Elnézést,hogy csak innen-onnan vettem ki az emlékezetemből.

12 megjegyzés:

picibence írta...

Sziasztok ,nagyon sokat gondoltunk rátok,hogy vajon mi történik most veletek,és az én kis drágámmal!
Nagyon szorítunk neki,hogy holnap csak jó híreket kapjatok!
Sajnos egy kis ártatlan dologból is lehet egy nagyon nagy baj,de reméljük az ijedség nagyobb volt!
Nagyon de nagyon sok puszát küldünk nektek:-)
És örülünk,hogy Bius jól viseli és a kis huncutságai is visszajöttek:-)
Pusza,picibence és Melinda

Hello Kitty írta...

Gyorsan benéztünk még és nagyon örülünk a jó híreknek!
Szorítunk hogy ne kelljen a holnapi műtét!
Reméljük hogy jól viselitek az éjjelt és reggel már jó hírekre érkeztek a kórházba!
Biusom nagyon nagyon szuperul viselkedtél ahogy hallom!
Le a kalappal!
Gondolunk rád sokat anyával!!!
Puszillak Kitty

csai írta...

Ne mentegetőzz Apa!

Drukkk, drukkk!

Sajtós Zoé írta...

Sziasztok! Ritkán járunk erre,mert nem sok időnk van,ezért még csak most láttom mi történt.:-S Reméljük minden rendben lesz és hamar mehettek majd haza:-D Addig is szoritunk nektek! Sok-sok puszi.
Zoé és szülei!

Kata és Tommy írta...

Nagyon sokat gondolok rád BIUS:-)
Tommy

Marietta írta...

Jaj szegegénykém csak most látjuk mi történt:-O:-O
Sokat gondolunk rád és reméljük hamar hazamehettek. Nagyon szorítunk hogy ne kelljen még egy műtét!!!
Sok puszi nektek Milán és Marietta

JucusMakeUp írta...

Drága kicsi Bius! Gondoltuk benézünk hozzád, és mit látunk! Gyönyörű a fejléc! Kicsit lejjebb meg már... :( Reméljük jobban vagy, jajj az a fránya dió... Cori is mindig meg akarja kaparintani, kint szárítjuk a konyhában. Ó Istenem, kitartást a szüleidnek is! Millió puszi!!! Coriék

Rebeka és Annabella írta...

Milyen hamar megvan a baj!
Szegénykém, drukkolunk nagyon!!!

Hajni és Rebeka

CsaCseLeV írta...

Jaj de jó, akkor talán tényleg nincs baj! Sokat gondoltam rátok - szegény csöpp lányka, milyen jó, hogy ma éjjel már anya is ott maradhatott! Remélem csupa jó hírrel lesz tele a következő bejegyzés!
És a Téalpót már ittohn várjátok!!!!

Sok-sok puszi, szorítunk nagyon továbbra is: Csanádék.

Hello Kitty írta...

Drukk drukk!!!!!
Puszil Kitty

Tündi,Luca és Zsombi írta...

Nagyon szorítunk!!!Reméljük,hogy a mai műtétre nem került sor!Gyógypuszák mennek!!Anyáéknak kitartás,sokat gondolunk rátok!
Puszi

csai írta...

" Szia! Jól van a Bius, nem lesz műtét, mehetünk haza! Pusza!"

Ezt délelőtt kaptam Judittól!

Nagyon örülünk a jó híreknek, és kívánjuk, hogy gyorsan felejtsétek el az egész szörnyűséget! Biusnak rengeteg Szeretet puszit küldünk!

:)))))

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.