2008. április 17., csütörtök

Unalom.


Végre ma már hagy Anya engem is szóhoz jutni.
Köszönjük a tanácsokat a tápi ügyben,valószínű mégiscsak a kukában landol.
Főleg ha rajtam múlik.

A tegnap du-ánom eseménytelenül zajlott.
A rossz idő miatt bent voltunk és játszottam.
Este Tv-t néztünk,és csevegtünk.

Mivel a déli alvásom másfél órásra sikerült,du-án már nem aludtam,ennek következményeként 3/4 9-kor elaludtam.
Az éjszaka pocsék volt Anya szerint.
Szerintem tökéletes,mert 3 órakor már nem volt ereje ugrálni hozzám,így mellé kerültem és együtt szundiztunk reggel 8-ig.
A reggeli ceremóniák után Anya próbált tenni-venni,de csakis az Én segítségemmel csinálhatta a dolgait.
Egyedül addig hagytam békén,míg a tésztát meggyúrta,és a tepsibe rakta.Aztán újra szükségem volt rá.
Sokat játszottunk,mondókáztunk.Ma tanultam egy újat is, az Ég a gyertya címűt.Már nagyon ügyesen tudom csinálni ám.
Délben aludta egyet,majd ebédeltem.
Aztán megébredt Ata is,és játszottunk.
Aztán Tv-ztünk,és be is aludtam pedig már készültünk Seregélyesre.Megoldották,felöltöztettek,ki is vittek,de meghallottam,hogy nyílik az ajtó és az Én csipám is kinyílt.
Már majdnem oda értünk amikor jöttek szembe Papiék,és kimentünk velük Szőlőhegyre a házhoz.Füvet nyírtak,mi meg bohóckodtunk a manokkal.
Nagyon hideg lett,így behúzódtunk a házba és onnét az ablakból leselkedtünk.
Amikor végeztek mentünk vissza,és a Gyerekek is velünk jöttek vissza.
Hamarosan hazaért Keri is.Kaptam tőle kismackót egyet meg is kóstoltam.Még játszottunk egy kicsit aztán jöttünk haza.
Elaludtam az autóba és fél 7-kor ébredtem.
Ettem,ittam,ciciztem(mert ma már 3-adszorra könyörögtem ki)és most játszom.
A tegnap esti Tv-zés az nagyon édi volt.Bele ültettelek a kis székedbe,és Én is melléd gurultam.
Úgy beszélgettünk ,és próbáltuk megfejteni mit is mondhatsz.Sőt egy szavadat próbáltunk megtanulni,ezt az előző bejegyzés harmadik videójába mondd is.
A Széf-et néztük és megmondtad,hogy az 1-esbe lesz a pénz.
A mai nap nagyon ügyes voltál.Hamar megtanultuk az Ég a gyártyát.
Előszőr csak áltál fel mikor elkezdtük énekelni du-án már egyedül emelted a kezedet.
A pusza dobálás is egyre jobban megy.
A mai képek
1:Így néztétek a reklámot.Te ültetted bele a kutyust a székbe.
2:Reggelizés.
3:Egy kis huncutság.

1 megjegyzés:

agika írta...

NAgyon ügyes vagy,hogy ennyire önálló dolgokat csinálsz;)) Megnéztem volna hogy dobsz puszikát anyáéknak,biztosan nagyon édes vagy !!!! :))))))

A tápszer ügyben olvastam a másik naplóban a hozzászólásokat.
Daninak még nem főztem tápszerrel,igazából a Sinlac pépet (tejmentes pép)szoktam használni főzéshez-ezzel sűrítem néha a főzelékét,de legtöbször tört krumplival.
Ha Bius nem tejérzékeny akkor szerintem feles tejjel (fele tej,fele víz)kezdhetnétek a tejbedara és a tejberizs készítését.A barátnőm így készíti kétéves kislányának,és imádja!Egyéves korától kapja,és nem lett tőle semmi baja-aztán ha pár hét vagy hónap múlva megszerette utána nem muszály feles tejjel főzni,lehet teljes tejjel;)

Hallottál az Ovomatin nevű porról?Olyan mint a kakaópor,de szója alapú.Ezt is tejjel kell összekeverni,olyan lesz,mint a kakaó,rengeteg vitamin van benne!Metro-ban,Intersparban lehet kapni,és nagyon egészséges ital a piciknek.Lehet Biusnak jobban ízlene,mint a tápszer,egy próbát megér;)

Remélem tudtam segíteni,bocs hogy hosszú voltam!!

Puszi:Ági

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.