2008. április 12., szombat

Az első randi.

Hamarosan fellebben a fátyol a titokról.
De elöbb a de-ötről.Anya főzőcskézett,így az egész de-ötöt Apával töltöttem.
Jó volt,voltunk kint bár nem volt olyan hű de klassz ídő.
Már 11-kor nagyon álmos voltam,és Anya próbált is elaltatni,de csak nem hagyhattam,hogy a vendégek rám várjanak.
Dél volt mire végre megcsörrent a telefon,és Anya szaladt ki.
Akkor már tudtam,hogy hamarosan megpillanthatom az Én nagy szerelmemet.
Hevesebben dobogott a szívem míg vártam a nagy pillanatot.Aztán végre eljött.Megpillantottam.És végem is volt,ilyen jó pasit még sosem láttam.
Na kitaláltátok már ki volt Ő????


Igen az Én Drága Bencém jött el hozzám,és elhozta a szüleit és a nővérét Vivit is.
Nagyon jól feltaláltuk Magunkat,játszottunk jöttünk mentünk egymás után.Még ebédelni sem volt időnk mert csak azt lestük mit csinál a másikunk.Amíg az ősök ettek még a rosszaságban is összehangolódtunk.
Ebéd után még beszélgettek a felnőttek mi játszottunk,és hamarosan utra keltünk.Beiktattunk egy kis csavargást Fehérvárra.


Sétáltunk a belvárosba,és ezt-azt megnéztünk.Sajnos nagyon rossz ídő lett,így a terv felét teljesítettük csak.
De Mi nagyon jól éreztük magunkat Bencével,és Őseink még egy templomi esküvőt is le akartak nekünk szervezni ott helyben.
Nagy sajnálatunkra,hamar haza indultak.
Fehérvárrol,még elkísértük Őket Gárdonyig,hogy nehogy eltévedjenek.
Addigra Én is és Beni is bealudt,így nem tudtunk elbúcsúzni egymástól.
De az Ősök lebeszélték a következő randit,akkor Mi megyünk hozzájuk.
Már ujra Fehérváron ébredtem,Apa vett magának egy új terem cipőt(mégis csak vissza mentünk).
Majd hazafele még Mamiékhoz is beugrottunk.
Itthon már csak egy gyors vacsi pakolás és fürcsi maradt hátra.
Melinda néniéktől kaptam egy nagyon csini rucit,rengeteg burgonya szirmot és üdítőt amit ezúton is nagyon szépen köszönünk!!!
És jó rám a ruci,nem lesz nagy!!A burgonya szírmot pedig még fürcsi előtt önnálóan felbontottam és a konyha közepén már csemegéztem is belőle.

1 megjegyzés:

agika írta...

Hűűűű de ismerős helyen sétálgattok Bencével;)
Mi is szoktunk arrafelé sétálni-lehet egyszer összefutunk;)Biztosan csini ruhát kaptál:)))

Pusz: Danci :)

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.